Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-02 / 227. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 2. www.ujszo.com ■E££ZHŐBB Huszonhét áldozat Prága. Huszonhétre emelkedett a metilalko- hol-mérgezés áldozatai­nak száma Csehország­ban. Gabriela Holčáková, az észak-csehországi régió rendőrségének szóvivője szerint a laboratóriumi vizsgálatok bebizonyítot­ták, hogy a szeptember 28-án Frydek-Místekben, egy családi házban el­hunyt magányosan élő férfi halálát szintén a mérgező alkohol okozta. ,A rendőrség megállapí­totta, hogy a férfi a halála előtt alkoholt fogyasztott. A helyszínen talált üveg­ben a laboratóriumi vizs­gálat kimutatta a mérgező metanolt (metil-alko- holtj.” A hatóságok újfent óvatosságra intettek, ugyanis az országban to­vábbra is még mintegy 15 ezer liter mérgezett sze­szes ital van forgalomban. Néhány személyt súlyos állapotban továbbra is kórházban kezelnek, s újabb mérgezések is elő­fordultak. (MTI) Elnapolták a tárgyalást Moszkva. A fellebbvite- li bíróság tegnap október 10-re napolta el a tárgya­lást a Pussy Riot orosz punkegyüttes három tag­jának ügyében. A moszk­vai városi bíróság azzal indokolta döntését, hogy a Megváltó Krisztus-szé­kesegyházban februárban tartott „punkimáért” első fokon külön-külön két év javító-nevelő táborban le­töltendő büntetésre elítélt három fiatal nő egyike lemondott az őt eddig vé­dő ügyvédről. A tárgyalás helyszínén ortodox hívők és a Pussy Riot hívei egy­mást túlharsogva tüntet­tek az elítéltek ellen és mellettük. A rendőrség megerősített egységekkel védte a bíróságot. (MTI) Sztálini ukrán törvény Kijev. Ukrán újságírók fehér kartonlapokkal és üres címlapokkal a kezük­ben demonstráltak a par­lament előtt a rágalma­zást bűncselekménnyé nyilvánító törvényjavaslat ellen, amelynek alapján akár több évi börtönbün­tetés is kiszabható lenne. A szervezők szerint a fe­hér lapok azt jelképezik, hogy a törvényjavaslat el­fogadása után üresek, az­az tartalom nélküliek lesznek a hírek. A jogsza­bály a cenzúra bevezeté­sét jelentené, az újságírók aligha folytathatnának va­lódi szakmai munkát a nem független ukrán bíró­ságok mellett. (MTI) Bidzina Ivanisvili vagyonát a Forbes magazin 6,4 milliárd dollárra becsüli, ez a grúz GDP-nek a felét teszi ki A dollár harca a roggyant demokratával A dúsgazdag Bidzina Ivanisvili az égiekhez fohászkodott, a hatalommániásnak nevezett Szaakasvili a szavazócédulákban bízott. Ellenzéki szervezetek a nap folyamán sok csalást jelentettek, például hamis szavazólapokkal. (TASR/AP-felvételek) Tbiliszi. Teljesen nyitott volt a tegnapi grúziai parla­menti választás, elemzőka nap folyamán is azt nyilat­kozták: bár Szaakasviliék- nek áll a zászló, az ellenzé­ki koalíció megszorongat­hatja a kormányzó párto­kat, sőt akár hatalomra is kerülhet. ÖSSZEFOGIAIÓ A választás előtt készült fel­mérések szerint a Bidzina Iva­nisvili milliárdos vezette, Grúzi­ai Álom ellenzéki koalíció a sza­vazatok mindössze 12 százalé­kára számíthat, 37 százalékot kapna a kormányzó Egyesült Nemzeti Mozgalom párt, a sza­vazók 43 százaléka pedig még bizonytalan. Mintegy 3,8 ezer szavazóhelyiségben 3,6 millió v polgár adhatta le voksát. Száz­ötven képviselőt kellett megvá­lasztani, 77-et pártlistáról, 73-at pedig egyéni szavazókörzetből. Megfigyelők úgy vélik, a 150 mandátumából jelenleg 119-et birtokló kormánypárt azért ma­radhat alul, mert Miheil Sza­akasvili elnök tekintélyét alapo­san megtépázták a múlt héten előkerült videofelvételek a grú­ziai börtönállapotokról, a fog­lyok kínzásáról. Ráadásul az ál­lamfő drasztikus manőverekbe kezdett, hogy megbénítsa fő el­lenfelét: Ivanisvili bankszámláit befagyasztották és megfosztot­ták állampolgárságától. Mindez együttérzést keltett a pénzem­ber iránt, amiből ugyancsak hasznot húzhat az általa veze­tett koalíció. A választás egyik jelentőségét az adja, hogy a 2003 végi rózsás forradalomban hatalomra ke­rült, jelenleg második megbíza­tását töltő elnök már nem indul­hat a 2013. évi elnökválasztá­son. Ezért nem véletlen: egy jö­vőre hatályba lépő törvény az ál­lamfői jogkör rovására bővíti a parlament és a miniszterelnök hatáskörét. Az ellenzék szerint Szaakasvi- liről mára lekopott a demokrati­kus máz. Azt sokan elismerik, hogy a rózsás forradalom ered­ményeként Eduard Sevardna- dzét eltávolító államfő kezdet­ben sok eredményt ért el. Ide so­rolják a korábban rendkívül kor­rupt közlekedési rendőrség megtisztítását és az utcai bűnözés ellen elért sikereket. Ugyanakkor őt hibáztatj ák a vál­tozatlanul magas munkanélkü­liségért és a széles tömegeket sújtó szegénységért. Sokak szemében tekintély- elvű uralkodóvá változott, aki nem riad vissza a saját népe elle­ni erőszaktól sem. Amikor 2007 novemberében engedélyezte, hogy a rendőrség gumibotokkal, könnygázzal és gumilövedé­kekkel rontson rá a kormányt bí­ráló tüntetőkre, sok nyugati szö­vetségese is csalódottan fordí­tott neki hátat. A 2008-as elnökválasztáson, amelyre a csalás árnyéka vetült, nem tudta megismételni a 2004-es eredményt, amikor a voksok 96 százalékát kapta. So­kan azt is a szemére vetik, hogy Oroszországgal szembeni ag-' resszív politikájával 2008-ban kilátástalan háborúba sodorta hazáját a nukleáris hatalom el­len, s Grúzia elvesztette Abházi- átés Dél-Oszétiát. (MTI, ú) Rasmussen: nem változik a menetrend Pusztítják a külföldieket ÖSSZEFOGIAIÓ Kabul/Brüsszel. Túllépte tegnap a kétezret az Afganisz­tánban elesett amerikai katonák száma: legkevesebb 13 ember meghalt, köztük három NATO- katona, a Hoszt városában tör­tént öngyilkos merényletben. A helyi egészségügyi szolgálat ve­zetője azt állította, a támadás­ban legalább 60 ember megse­besült. A helyi hatóságok szerint a támadó robbanószerekkel meg­rakott motorkerékpárjával be­lehajtott a NATO vezette nem­zetközi erő (ISAF) egyik gyalo­gos járőrébe Hosztban. Adam Wojack, az ISAF szóvivője csu­pán azt erősítette meg, hogy a NATO-katonák mellett a tolmá­csuk is meghalt. A térségben szolgáló külföldi katonák döntő többsége amerikai. Az öngyilkos merényletben életét vesztette négy afgán rendőr és hat civil is. A merénylet elkövetését tálib szélsőségesek vállalták. Anders Fogh Rasmussen ki­tart amellett, hogy az ISAF 2014 végéig átadja feladatatait az af­gán erőknek. A NATO-főtitkár közölte azt is, az afgán erők lét­száma hamarosan eléri a ki­tűzött 352 ezer fős létszámot, és jelenleg is egyre növekvő mér­tékben és területeken veszik át a helyi erők a vezető szerepet a rend és a biztonság megteremté­sében és fenntartásában. Rasmussen rámutatott, jelen­leg az afgán lakosság háromne­gyede él az országnak olyan te­rületein, amelyeken már a he­lyiek felelnek a biztonságért. A dán politikus hozzátette: rend­kívüli aggodalommal figyelik a beszivárgók által végrehajtott támadásokat, amelyek miatt a mostanit „kihívásokkal teli időszaknak” nevezte. (MTI, ú) ÖSSZEFOGIALÓ Damaszkusz/London. Harci sikerekről számolt be tegnap a Szíriái ellenzék. Az OSDH em­berjogi központ közleménye szerint csapdát állítottak egy ka­tonai konvojnak a felkelők, a támadásban 18 kormánykatona meghalt, 30 megsebesült. A bu­szokból, teherautókból és más katonai járművekből álló oszlo­pot a Homsz-Palmüre útvonalon támadták meg. A The Daily Telegraph brit lap tegnap azt írta, Bassár el-Aszad Szíriái elnök tavaly kulcsfontos­ságú információkat adott át a nyugati hírszerzésnek Moam- mer Kadhafi líbiai vezető rejtek­helyéről, elárulva őt annak ér­dekében, hogy megmentse saját rezsimjét. Rami el-Obeidi egy­kori líbiai hírszerzési tiszt a lap­nak elmondta, Aszad a francia titkosszolgálathoz juttatta el Kadhafi műholdas telefonszá­mát, amelynek alapján - a ké­sőbbi telefonhívásokat betájolva - meg tudták határozni az akkor a szülővárosa, Szírt közelében .bujkáló líbiai diktátor tartózko­dásihelyét. A múlt hét végén Mahmúd Dzsibrü, a korábbi ideiglenes lí­biai kormány vezetője is meg­erősítette, a Kadhafi meggyilko­lásával végződött tavaly októbe­ri műveletben egy „külföldi ügynöknek” is jelentős szerepe volt. A Corriere della Sera olasz napilap később nyugati diplo­matáktól azt tudta meg, hogy ez az ügynök szinte bizonyosan francia volt. Az olasz újság azt is tudni vélte, hogy Nicolas Sar­kozy akkori franca elnöknek ér­deke volt Kadhafi halála, mert a líbiai vezető azzal fenyegető­zött, hogy nyilvánosságra hoz­za, milyen összegekkel segítette őt a 2007-es franciaországi vá­lasztási kampányban. A francia kormány a brit lap megkeresésére nem kommen­tálta ezeket az értesüléseket. Kadhafi halálának hivatalos verziója szerint a líbiai elnök el­fogásának művelete azzal kez­dődött, hogy egy felderítő repü­lőgép észrevett egy Szíriből tá­vozó konvojt, majd NATO-gé- pek légi csapást mértek a járműoszlopra, anélkül, hogy pontosan tudták volna, kik utaznak vele. Kadhafit később elfogói ölték meg, miután kirán­gatták abból a szennyvízelveze­tő átereszből, amelyben a légi támadás után megbújt. Obeidi most azt állította, hogy a konvojt valójában líbiai fegyveresek vet­ték észre, akiknek viszont fran­ciák mondták meg, hol érdemes lesben állniuk. (MTI, ú) A felmérések szerint jelenleg Fischer és Zeman a legnépszerűbb Először lesz közvetlen elnökválasztás A támadó nem lehet teljesen normális Klaus beszólt Nečasnak KOKES JÁNOS Prága. Január 11-én és 12-én tartják az első közvetlen állam­főválasztást Csehországban - je­lentette be Milan Štéch, a cseh szenátus elnöke. Miután nagy a valószínűsége annak, hogy az elnökválasztás első fordulójá­ban egyik jelölt sem szerzi meg a győzelemhez szükséges több mint ötven százalékos támoga­tást, két hét múlva, azaz január 25-26-án második fordulót rendeznek. Tehát a februárban elfoga­dott új, alkotmányos törvény alapján Václav Klaus utódját a parlament két háza helyett már a lakosság választja meg. Ami ér­dekesség: Klaus, aki végzetes hibának minősítette a közvetlen elnökválasztás bevezetését, csak augusztusban írta alá a tör­vényt. Államfőjelölt lehet az, áki legalább 50 ezer támogatói alá­írást összegyűjt. Emellett jelöl­tet állathatnak a képviselők és a szenátorok is: legalább húsz képviselő, illetve legalább tíz szenátor támogatása szükséges az elnökválasztáson való indu­láshoz. Bár az érdeklődők száma több mint kéttucat, a feltételeket eddig csak hatan teljesítették. Hárman - Miloš Zeman és Jan Fischer volt kormányfők, vala­mint Jana Bobošíková volt EP- képviselő - már összegyűjtötték a több mint 50 ezer aláírást, to­vábbi három politikust - Pŕemysl Sobotka (ODS), Jin Di­enstbier (ČSSD), Karel Schwar­zenberg (TOP 09) - pedig par­lamenti pártjaik támogatnak. A felmérések szerint jelenleg Fi­scher és Zeman a legnép­szerűbb. A parlament azt is meghatározta, hogy a kampány­ra minden jelölt legfeljebb 50 millió koronát fordíthat, 40 mü- liót az első körben, tízmilliót a másodikban. MTTÖSSZEFOGLALÓ Prága. Václav Klaus cseh el­nök úgy véli, az őt ért pénteki támadás a társadalom rendkívül rossz állapotát tükrözi. Ismét ki­használta az alkalmat arra, hogy odamondjon a kormányfőnek. „Ez nem sajnálatra méltó inci­dens volt, ahogy azt Petr Nečas miniszterelnök úr nem szeren­csés módon megállapította. Ez az elnök elleni első merénylet volt modem államunk százéves történetében” - mondta a Mladá Fronta Dnesnek. Klaus szerint a pisztoly az esetnek más dimen- ziót ad. Az sem tetszik neki, hogy az incidenst csak mint testőrsége kudarcát kezelik, mert „itt több­ről vanszó”. Az iDNES.cz hírportál tegnap arról számolt be, hogy a 26 éves libereci Pavel Vondrouš - aki pénteken délután játék pisz­tollyal rálőtt Klausra -, pszicho­lógusok szerint nyilvánvalóan nem teljesen normális, a táma­dással személyes problémáját akarta megoldani. Slavomil Hubálek pszicholó­gus hangsúlyozta: bárcsakműa- nyag fegyvert használt, az ilyen tettet mindenképpen agresszív cselekedetként kell értékelni, mert átlépett egy határt. Sarkozy akkori franca elnöknek volt érdeke a líbiai diktátor halála Aszad dobhatta fel Kadhafit

Next

/
Thumbnails
Contents