Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-02 / 227. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 2. Vélemény És háttér 7 Újabb modellekkel kell előállni, ha az öreg kontinens nem akar oldalvonalon kívülre kerülni Kína gőzerővel fegyverkezik Kína a fegyverkezési technológia terén belát­ható időn belül utoléri a nagyokat, s ezt a „tényállást” a Japánnal nemrég elmérgesedett szigetvitája árnyékában még inkább igyekszik tudatosítani a világban. MTl-HÁTTÉR Legutóbbi vívmányáról, egy eddig ismeretlen típusú lopako­dó vadászgépről Leon Panetta amerikai védelmi miniszter két héttel ezelőtti pekingi látogatása idején jelentek meg az első felvé­telek- olvasható a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap nem­zetközi kiadásánakcikkében. Az írás szerzője Georges Bri- del, az EADS páneurópai repülő­gép-ipari konzorcium vadászre­pülőgép-fejlesztési osztályának volt vezetője, a Légi és Űrutazási Munkacsoport (ALR) titkára és a francia-európai Air & Space Aca- demytagja. A cikkíró szerint a gyors ütemű kínai fegyverkezés, s különösen a légierő jelenlegi állapota figye­lemre méltó teljesítmény, mely­hez a korábban Peking birtokába került - elsősorban orosz - kato­nai technológiák továbbfejlesz­tése vagy lemásolása, a szükséges hadiipari információk minden lehetséges forrásból való meg­szerzése vezetett. Különösen az 1990-es évek számítanak termé­keny időszaknak, a Szovjetunió felbomlása után a nehéz gazda­sági körülményektől szenvedő orosz szakemberek csak az álta­luk kifejlesztett technológiák el­adásával Kínának vagy a fejlesz­tésekben való együttműködéssel tudtak a felszínenmaradni. Kínában a légierő fejlődésének főbb mérföldkövei nyomon kö­vethetők. 1960-ban kapott enge­délyt Peking a szovjet MiG harci repülőgépek gyártására, idővel belekezdett továbbfejlesztésük­be. A nagy teljesítményű Szu-27- es szovjet vadászgépre is megsze­rezte a licencet, végül - nem hiva­talosan úton - lemásolta a gyártá­si technológiát és megalkotta a saját Szu-27-esét, a J-l lB-t, s en­nek továbbfejlesztett változatát, a repülőgép-hordozóra szánt va­dászbombázót, a J-15-öt. Peking még az első ténylegesen saját fejlesztésű gépeihez is külföldi gyártmányokat hívott segítségül: a J-10-es vadászgép alapjául az izraeli légierő Lavi vadászrepülő­je szolgált, a Pakisztánnal közö­sen kifejlesztett JF-17-es könnyű vadászgép a szovjet MiG-21-ből kiindulva és az amerikai F-16 elemeinek felhasználásával szü­letett meg. A J-20, J-21 és a J-31 típusú vadászbombázók pedig a legújabb nyugati harci repülőgé­peknek, az F-22-nek, az F-35- nek, az Eurofightemek vagy a Ra- falénak a mintájára készültek. A kínai légierő gépeinek mo­dem külseje ellenére akaratlanul is felvetődik a kérdés azok tulaj­donságaival és teljesítményével kapcsolatban. Közelítenek a nyugati színvonal felé - mutatott rá Bridel. A modem hajtóművek gyártása a legnagyobb kihívás a kínai mérnököknek, bár megfi­gyelők szerint előbb-utóbb ezt az akadályt is sikerül leküzdeniük. Jelentős előrelépés történt pél­dául a repülőgép-elektronika (radarok, szenzorok, processzo­rok) és a gépek vezérelt rakéták­kal való felfegyverzése terén. A kínai rendszerek hatékony­ságának megítélése nehéz, bár a fejlesztések gyorsaságát tekintve nem férhet kétség ahhoz, hogy Peking belátható időn belül felnő a Nyugathoz - hangsúlyozta Bri­del, aki szerint a kínai légierő egyik komoly hiányossága, hogy az országhatárokon túli beveté­sek szempontjából elengedhetet­lenül fontos teher- és üzem- anyag-szállítóés korai figyelmez­tető repülőgépek (AWACS) szá­ma csekély. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Peking fejlesztései­vel előbb-utóbb igyekszik a ka- tonaüag hagyományosan a Nyugat érdekeltségébe tartozó régiókat is bűvkörébe vonni. Kí­na már ma is több mint 15 ál­lamba, afrikai és dél-amerikai országokba és Ázsiába is expor­tál műszakilag egyszerűbb harci repülőgépeket. A népszerű orosz MiG-29-es és az amerikai F-16-os vadászgépek helyettesí­tőiként a J-20-asnál könnyebb új J-21-esek vagy J-31-esek iránt külföldön nagy kereslet lesz. Ezek eladása Kína számára nemcsak gazdasági, hanem geo- stratégiai érdek is. Bridel figyelmeztet arra, hogy a Nyugatnak nem szabad lebe­csülnie Kína, illetve más ázsiai or­szágok, köztük India hadiipari fejlesztéseinek jelentőségét. Az Eurofighter vagy a Rafale va­dászbombázók az európaiak fi­gyelemreméltó teljesítményéről árulkodnak, de hamarosan újabb modellekkel kell előállni, ha az öreg kontinens nem akar oldal­vonalon kívülre kerülni a légierő­fejlesztés terén. A felszínen ma­radáshoz a különböző nemzeti­ségű repülőgépgyártók egyéni teljesítménye nem elég, összefo­gásra lenne szükség - hangsú­lyozta Bridel. A tanári pálya igazi kihívása az, miként állja meg a diák a helyét az életben Néhány szó a pedagógusbérekről HORBULÁK ZSOLT A tanárok szeptember eleji munkabeszüntetése a legvalószí­nűbb eredménnyel ért véget: mind a társadalom, mind a mi­niszter elismerte a pedagógusok óhajának jogosságát, ellenben a pénzügyminiszter egyértelműen kijelentette, erre nincs keret. Valamelyik félnek engednie kell, és valószínűleg ezek a taní­tók lesznek. Félévkor alighanem lesz még egy sztrájk, de forráso­kat akkor sem találnak. Hogy ne veszítse el az arcát, Dušan Čaplovič valószínűleg kiharcol extra prémiumot, komplex bér­rendezést viszont ő sem tud ki­lobbizni. Igen, lobbizni, ugyanis pénzt mindig lehet találni, lásd például stadionépítést. A helyzet pikantériája, hogy asportügyekis az oktatási tárcához tartoznak. Ma a pedagógustársadalom jóval differenciáltabb, mint a 80-as években, és az oktatás szín­vonala sem egységes. Nagyok a tudásbeli különbségek a diplo­mák mögött, de a pedagógusok munkájának minősége között is. Nem érvényes az a berögződött állítás se, hogy a vidéki iskola gyengébb. Az informatikai se­gédeszközök mindennapivá vá­lása és olcsó beszerezhetősége óta egy nyolc-tíztanulós falusi osztályban hatékonyabban lehet oktatni, mint egy százhallgatós egyetemiszemináriumon. Persze a tanítói pálya igazi kihívása az, miként állja meg a diák a helyét az életben. Egy bértáblás rendszer­ben ezt szinte lehetetlen megfele­lően értékelni. A pedagógusok juttatásait elemezve nem szabad megfeled­kezni a nyári kéthavi, ületve a téli és tavaszi szünetekről. Ez minden tanítóra érvényes bonusz. Ám a szakválasztás differenciál, hi­szen egy nyelvtanár vagy egy ma­tematikus könnyebben vállal magánórát, mint egy tornatanár, aki viszont nem javít dolgozato­kat, teszteket. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a felsőokta­tásban dolgozók státushalmozá­sát, amelyből viszont ők nem en­gednek, holott ez befolyásolja az oktatás színvonalát. A pedagógusok igazságos bé­rezése tehát szinte megoldhatat­lan. Egyik út lehet a magántőke beengedése, de valószínűbb, hogy mélyülni fog a belső szak­mai differenciálódás, a harc a jobban fizetett és jobb munkakö­rülményeket nyújtó intézmé­nyekben való állásokért. A taná­rok anyagi biztonságának eléré­se, a pedagóguspálya régi fényé­nek visszaadása a távoli jövőbe veszik. Sajnos sokáig lesz még ér­vényes az a mondás, hogy az em­ber nem pénzért megy tanárnak. KOMMENTÁR Jönnek a rasszisták NAGYANDRÁS Pár évvel, de akár még néhány hónappal ez­előtt is úgy tűnt, Szlovákiában a nyilvános, a sajtóban is megjelenő cigányellenesség nem ölt akkora méreteket, mint esetleg Magyaror­szágon, hiszen Szlovákiában még nincs a par­lamentben egy nyíltan rasszista párt, s nálunk egyelőre hajtóvadászatot sem rendeztek a ci­gányok ellen. Egyelőre. Az ember korábban azt gondolta, hogy a mi rasszistáink, Kot- lebáék sokkal primitívebbek, mint mondjuk a magyarországi jobbikosok, ezért ók soha nem lesznek képesek valódi töme­geket, egyébként értelmesnek tűnő embereket megszólítani. Am a hétvégi események után már egyáltalán nem lennék eb­ben annyira biztos. Pár éve Kotlebáék tevékenysége leginkább hőbörgésben, a náci jelszavak kuijongatásában, esetleg már­cius 14-i, tisói Szlovákiát éltető felvonulásokban merült ki, ezért senki sem vette őket komolyan. Zsidózásra Szlovákiá­ban nem lehet pártot építeni, a magyarok elleni gyűlöletkeltés pedig Ján Slotának volt a fő profilja, s a végére a lakosság is tel­jesen elvesztette az érdeklődését iránta. Ám úgy tűnik, Koltebáék mára kezdik megtalálni igazi profil­jukat, melyhez előbb vagy utóbb komolyabb támogatás is párosulhat. A hétvégi események, a krasznahorkaváraljai erőfitogtatás, ületve a partizánskei több ezres felvonulás mutatja, ez lesz a téma, mellyel nálunk is tömegeket lehet kivinni az utcára, s a médián keresztül a párt és annak veze­tői folyamatosan reflektorfényben lehetnek. Mindenki tisz­tában van azzal, hogy az úgynevezett terepfelmérésnek, me­lyet Krasznahorkán végeztek, semmi köze sincs a geodéziá­hoz, csak a romákat akarták hergelni, megfélemlíteni, eset­leg kiprovokálni, a médiát meg anyaggal ellátni. S bár Parti- zánskén nem is ők, hanem a polgármester környezetében le­vő furcsa civüek szervezték a tüntetést, ezt is mindenki velük azonosítja, hiszen ők egyedül jelentek meg szervezett cso­portban. Ahogy Magyarországon, Szlovákiában sem a korábbi, sem a jelenlegi kormányoknak nincs átfogó roma politikájuk. Kár volna Robert Ficóéktól bármilyen megoldást várni ebben a témában, hiszen az ennél sokkal egyszerűbb, kevésbé kényes ügyekre sem akarnak, tudnak eléggé érzékenyen reagálni. Hiába volt tele a kampányuk szociális témával, ezt nyüván csak a többségi társadalomra értették, ha komolyan gondol­ták egyáltalán valakivel kapcsolatban. A romák ügye egyben szociális ügy, melyet erőből nem lehet megoldani. Könnyű belőle politikai tőkét kovácsolni, hiszen a felszínen mindig csak az látszik, hogy míg a „becsületes emberi’ dolgozik, a romák rendetlenek, dolgozni sem akar­nak, s a rendszert is mindig átvágják. Kotlebáék ezeket az ér­zelmeket fogják meglovagolni, és mivel senki sem száll szembe velük, szinte biztos, hogy hamarosan tényezővé vál­nak a szlovák politikai palettán. A lavina már elindult, s mi­nél nagyobb lesz, annál nehezebb lesz megállítani. Azoknak a magyaroknak, akik esetleg szimpatizálnának velük, fi­gyelmébe ajánlom, hogy ez a csapat nemrég még a magya­rokat akarta úgy felkoncolni, ahogy most a romákat. TALLÓZÓ DIE WEIT Súlyos hiányosságokat tárt fel az Európai Unióban (EU) működő atomerőművekben elvégzett célzott biztonsági fe­lülvizsgálat (CBF) - stressz- teszt -, amelyet a fukusimai atomkatasztrófa miatt rendel­tek el - írta a Die Welt. A német lap az Európai Bizottság (EB) jelentését idézve azt írta, hogy „gyakorlatilag valamennyi” atomerőmű biztonságán javí­tani kell. A vizsgálat összesen több száz hiányosságot muta­tott ki, ezek kiküszöbölésére 10 és 25 milliárd euró közötti összeget kell fordítani. A leg­több problémát a franciaor- szágilétesítményeknéltapasz- talták. Az 1986-ban történt csernobili atombaleset után Európában szigorították az atomerőművekre vonatkozó biztonsági előírásokat, ezeket azonban 26 év alatt sem sike­rült maradéktalanul teljesíteni - állapította meg a bizottsági jelentés. A felülvizsgálatot a Japánban fekvő fukusimai atomerőműben 2011 tavaszán történt baleset után rendelték el. Az EB szerdán mutatja be a vizsgálat eredményeit össze­foglalójelentést. Az EU 14 tag­országában működik atomerő­mű. Az összesen 68 létesít­ményben együttvéve 134 reak­tort üzemeltetnek. A paksi atomerőműben a magyar Or­szágos Atomenergia Hivatal 2011-ben végzett biztonsági ellenőrzést az EB kritériumai alapján, majd 2012 tavaszán nemzetközi felülvizsgálatot tartottak uniós szakértőkkel. A hivatal egy idén júliusban ki­adott közleményben azt írta: a kölcsönös nemzetközi felül­vizsgálat során megállapítot­ták, hogy a magyar felülvizs­gálat és az arról készült jelen­tésalapos. (MTI)- Nyugi, cseh turistákat nem fogyasztok, félek, hogy metil-alkohol van a vérükben.

Next

/
Thumbnails
Contents