Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-13 / 237. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 13. www.ujszo.com Nem lesznek regisztrált melegkapcsolatok Nem melegszik tovább a Smer ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány melegjogi bizottságát jó ötletnek tartják, a melegek bejegyzett élettársi kapcsolatát már nem. A Smer az azonos neműek bejegyzett élettársi viszonyáról szóló törvénytervezetet a parlamentben nem fogja támogatni, jelentette ki Jana Laššáková. A kérdés többször is napirendre került a smeres képviselői csoport értekezletein, s végül arra az elhatározásra jutottak, hogy nem támogatják az indítványt. „Szlovákiának jelenleg más problémái vannak. Nem azt mondom, hogy e csoport ügyét nem kell megoldani, ám pillanatnyüag a javaslatot nem támogatjuk” - nyilatkozta Laššáková a párt frakcióvezetője az ellenzéki SaS javaslatáról. A kormány viszont néhány hete egyöntetűen rábólintott a melegjogi kormánybizottság létrehozására. Az SaS jelenlegi tervezetének célja, hogy az azonos nemű párok intézményesíthessék kapcsolatukat, és megillessék őket olyan jogok illetve kötelességek, mint a hagyományos értelemben vett házastársakat. Örökölhetnének egymástól, adott esetben meglátogathatnák egymást a kórházban, és lenne eltartási kötelezettségük is. Arról, hogy gyereket is örökbe fogadhassanak, az SaS által benyújtott javaslat nem rendelkezett. A bejegyzett élettársi kapcsolatokra az ellenzék is felemásan tekint: a KDH nyíltan ellenzi, az Egyszerű Emberek és Függeden Személyiségek (OLaNO) frakciója pedig megosztott az ügyben. (SITA, vps) RÖVIDEN Új ÚPN-elnököt választanak Pozsony. Decemberben kaphat új elnököt a Nemzeti Emlékezet Intézetének felügyelőtanácsa. Ivan Petranský jelenlegi elnök megbízatása januárban ugyanis lejár. Rudolf Chmel (Híd), a parlament emberi jogi bizottságának elnöke jövő héten felszólítja a pártokat, hogy nyújtsák be javaslataikat a posztra. A pártvezetők egyelőre nem kívánták megnevezni lehetséges jelöltjeiket. Az sem kizárt, hogy Petranskýt, akit az első Fico-kormány idején az SNS jelölt, ismét megválasztják. (TASR) 2014-ben kezdik építeni a D4-est Pozsony. A közlekedésügyi minisztérium szerint 2014-ben kezdődhet meg a pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya Horvátjárfalu és Pozsonyivánka közti szakaszának építése, amely várhatóan négy évig tart majd. Erre a körgyűrűre kapcsolódna a Somorja-Dunaszerdahely-Érsek- újvár nyomvonalon tervezett R7-es gyorsforgalmi út. A minisztérium szerint a 23 km-es szakasz építésének költségei várhatóan 576 millió eurót tesznek majd ki. Ez lesz az egyik legdrágább hazai autópálya. Építését már a korábbi kormányok is tervezték. (SITA) Takarékoskodnak a megyék Pozsony. Összesen 38 mülió euró megtakarításáról írt alá szándéknyilatkozatot a nyolc megye vezetője tegnap a miniszterelnökkel. Ez az összeg tartalékalapul szolgálna a megyék számára. Tibor Mikuš, Nagyszombat megye elnöke szerint így is hozzájárulnak kívánni az állami költségvetés konszolidálásához. Mikuš „fájdalmas” intézkedések meghozatalról beszélt, ám arról, hogy konkrétan milyen módon kívánják megtakarítani az összeget, nem beszélt. (TASR) A rendőrség és az önkormányzat sem tiltotta be a szélsőségesek mai pozsonyi felvonulását Utcai összetűzések is lehetnek Krasznahorkaváralján visszatérő vendégnek számít a társaság. A hétvégén Pozsonyba költözik a cirkusz, a belépés ingyenes, ám csak saját felelősségre. (Jón Krošlák felvétele) Pozsony. Az interneten már egymásnak estek, ma ugyanez történhet az utcán. Aki teheti, holnap délután kerülje a pozsonyi főpályaudvar környékét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A fővárosban ma délután 15 órakor indul a „Közösen a rendes és biztonságos életért! Közösen a korrupt politikusok és az aszociális elemek ellen!” elnevezésű felvonulás, amelyet a Marián Kodéba Mi Szlovákiánk Néppártjához köthető személyek szerveznek. Az interneten az akció ellen tiltakozókat a rendezvény szimpatizánsai megfenyegették, állítja Peter Weisenbacher, az Emberi Jogok Intézetének (IĽP) igazgatója. „Köztük a mi aktivistáinkat is” - teszi hozzá Weisenbacher. Az intézet a héten Pozsony-Óváros és a főváros vezetéséhez fordult, hogy tiltsák be az akciót. Az önkormányzatok azonban semmi kivetni valót nem találtak a felvonulásban. „Elemeztük a rendezvény célját, és nem találtunk benne semmit, ami miatt le kellene állítani” - mondta Tomáš Halán, az óvárosi önkormányzat szóvivője. Az akció szervezői a rendőrség segítségét kérik, mivel úgy tudják, hogy az emberi jogi aktivisták a felvonulás blokádját tervezik. A rendőrség és a városi rendőrség jelen lesz az eseménynél, és készen áll arra, hogy adott esetben helyreállítsa a közrendet - nyilatkozta Tatiana Kurucová rendőrségi szóvivő. A felvonulás egyik szervezője Marián Mišún, aki a márciusi választásokon a Mi Szlovákiánk Néppárt listáján indult. „Azt a hazugságot teijesztik, hogy a szervezők rasszisták és szélsőségesek” - jegyezte meg az üggyel kapcsolatban. Hozzátette, céljuk csupán annyi, hogy a rendes embereket védelmezzék Szlovákiában. „Elhatárolódunk az indokoladan rasszizmus minden formájától” - fogalmazott Mišún. A felvonulás a vasúd főpályaudvar elől indul, majd a Štefánik utca és a Védcölöp út érintésével a vár fala előtt, 18 órakor ér véget. Az Emberi Jogok Intézete szerint az internetes hozzászólásokból nyilvánvaló, hogy összetűzésekre kerül sor a főpályaudvarnál. Az akció szimpatizánsai mindenkit gyaláznak és megfenyegetnek, aki nem ért egyet velük - hangsúlyozza Alena Krempas- ká, az IĽP programigazgatója. (SITA, vps) Jaroslav Paška: rossz határozatra hivatkoznak; Tabajdi: ez csak formai hiba, nem áll le a folyamat Dekrétumok - az egyik téved, a másik hazudik ÚJ SZÓ-HÍR Brüsszel/Pozsony. Leállíthatják Juhász Imre Beneš-dek- rétumokkal kapcsolatos petíci- ós beadványát az Európai Parlamentben. A beadvány azt kéri, hogy Szlovákiát zárják ki az Európai Unióból a dekrétumok miatt. Egy szlovák parlamenti határozatra hivatkozik, amely 2007-ben sérthetetíennek ítélte a dekrétumokat. A magyarországi EP-képvise- lők (Bagó Zoltán, Tabajdi Csaba, Hankiss Ágnes és Morvái Krisztina) által támogatott anyag az 1487/2007-es határozatra hivatkozik, ilyen viszont nem létezik, figyelmeztet Jaroslav Paška, a Szlovák Nemzeti Párt EP-képviselője. „Ami nincs, azt nem lehet megszüntetni” - jegyzi meg Paška, hozzátéve, hogy indítványozni fogja az egész petíci- ós eljárás leállítását. Az 1487/2007-es határozat egyébként létezik, csak nem a dekrétumokkal, hanem a szlovák parlament parkolási és egyéb belső rendjével foglalkozik - mutat rá Paška. Egyben azt állítja, hogy a szlovák parlament 2007-ben semmit nem fogadott el a Beneš-dekrétu- mok sérthetetienségéről. Ez a kijelentés viszont nem fedi a valóságot, az első Fico- kormány idején ugyanis 2007. szeptember 20-án - a parlament elfogadott egy határozatot, amely kimondja, hogy a II. világháborút lezáró politikai és törvényi rendelkezések sérthetedenek és nem lehet rajtuk változtatni, ahogyan az azok következtében keletkezett jogi és birtokviszonyokon sem. A határozat megjelölésénél az említett petíció kidolgozói négy számot tévedtek: az említett határozat ugyanis nem 1487/2007, hanem 1483/2007 iktatási szám alatt szerepel a szlovák parlamentben. Lapunk megkereséséra Tabajdi Csaba magyarországi EP-képviselő az egész felvetést „Paška úr ábrándozásának” nevezte. „Ez csak egy formai dolog, amit korrigálni kell, a lényegen nem változtat. Nem szabad annyiban hagyni azt a 13 dekrétumot, amikkel foglalkozunk” - mondta. Jaroslav Paška egyébként kérvényezte, hogy a petíciós bizottság tagja lehessen, és első kézből tájékoztathassa a szlovák politikai elitet a magyar képviselők hasonló akcióiról. A múlt héten Miroslav Lajčák külügyminiszter keményen bírálta a szlovák EP-képviselő- ket, hogy nem érdeklődnek a téma iránt, s nem vesznek részt a petíciós bizottság ülésein, (vps, MSz, TASR) Lehet, hogy most lehetett utoljára egészségbiztosítót váltani - ez sem hozta lázba az embereket, csak kicsit többen mentek át, mint tavaly Közel 190 ezren váltottak idén egészségbiztosítót LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Idén összesen 187 341 ember adta be jelentkezését másik egészségbiztosítóba, tájékoztatott tegnap az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal, amelynek feladata az átjelentkezések felügyelete is. A biztosítót váltók száma feltehetően ennél alacsonyabb lesz, mivel általános tapasztalat, hogy az átjelentkezések néhány százaléka évente hibás vagy nem vehető figyelembe. A hivatal szerint az átjelentkezés elutasításának oka általában két biztosítóba való átjelentkezés, a biztosítottak központi nyilvántartásától való eltérés, hibás adatok a bejelentkezési íven stb. „Tavaly a leadott 162 399 átjelentkezés közül a hivatal 5068-at nem vett figyelembe, különböző hibák miatti’ - tájékoztatta lapunkat Radosla- va Muchová, a hivatal szóvivője. A hivatal a 2011. október 1. és 2012. szeptember 30. között leadott átjelentkezéseket vette figyelembe, ezek a biztosítottak 2013. január elsejétől tartoznak majd az új biztosítóba. Lehet, hogy utoljára léphettünk át? (Oliver Filan felvétele) Az idei évben folytatódott a tavaly kezdődött növekedési trend. A legtöbben, közel 780 ezer ember, az első évben, 2006-ban váltott egészségbiztosítót, a következő években azonban ez a szám folyamatosan csökkent, 2010-ben érve el a mélypontot, amikor mindössze 82 ezren váltottak biztosítót. Tavalyra azonban ez a szám megduplázódott, és idén - igaz kisebb mértékben - újra emelkedett. Az egészségbiztosítóknak legkésőbb december 15-ig kell megerősíteniük az ádépő ügyfelek fogadását, és legkésőbb december 20-ig postázniuk kell az egészségbiztosítási igazolványokat is. A biztosítót váltóknak legkésőbb január nyol- cadikáig vissza kell küldeni korábbi biztosítójuknak a régi igazolványukat, a biztosítóváltást be kell jelenteniük munkaadójuknak és kezelőorvosaiknak. Elképzelhető azonban, hogy az idei év az utolsó, amikor az ügyfelek még válthattak egészségbiztosítót, a Fico-kormány ugyanis 2014-től megszüntetné a több-biztosítós rendszert. A magán-egészségbiztosítók megvételét már jövőre tervezi, ha ez nem sikerül, akkor 2014 tavaszán államosítaná azokat. Az egybiztosítós rendszer kialakításához szükséges törvényeket tavasszal szeretné bemutatni az egészségügyi minisztérium. A magán-egészségbiztosítók szövetségének felmérése szerint a lakosság 81 százaléka támogatja a biztosítóváltás lehetőségének megőrzését. Más felmérések szerint ugyanakkor az emberek nagy része nem lát különbséget az egyes biztosítók között.
