Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-13 / 237. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 13. Közélet-hirdetés 3 A héten hivatalosan is megalakult az állandó mentőöv, már a bankok is menthetőek Mentésre kész az euróvédőfal Rajtuk már az ESM sem fog segíteni (SITA/AP-felvétel Október 8-án megalakult az Európai Unió válság- kezelésre életre hívott intézménye, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kormányzótanácsa. Ez lesz az eurózóná- ban tervezett bankunió mentőalapja is. S1DÓ H. ZOLTÁN A kormányzótanács Jean- Claude Juncker luxemburgi kormányfőt választotta meg elnökéül, az ESM vezérigazgatójának pedig Klaus Regiinget, az eurózóna eddigi mentőalapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vezetőjét nevezte ki. Klaus Regiing bejelentette, az ESM október 8-tól teljesen működőképes, hitelkihelyezési képessége pedig 200 müliárd euró, ami a következő 18 hónapban 500 milliárd euróra bővül. A kormányzótanács közösen határoz a legfontosabb döntésekben, például, hogy milyen feltételekkel, mely tagállamnak milyen formában nyújt hitelt az ESM, ami Regiing véleménye szerint az egész szervezet legitimitását megerősíti. A mentőöv a lehetséges legjobb, AAA besorolást kapta a Fitch Ratingstől. Indoklásában a hitelminősítő az euróövezeti pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) helyébe lépő új pénzügyi mentőmechanizmus sajátosságai közül kiemelte a .korai figyelmeztetőrendszert”, amely biztosítja az ESM tőkeigényének időbeni kezelhetőségét, valamint azt az előírást, hogy a befizetett tőkerátának és a tartalékoknak mindig el kell érniük az adósságállomány legalább 15 százalékát. Válságról válságra Az állandó jellegű, és feltőkésítés alatt álló Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) a 2008 őszén Európára is átterjedő világgazdasági és pénzügyi válság hívta életre, mivel kiderült: a súlyosan eladósodott uniós tagállamok némelyike önerőből nem tudja orvosolni problémáit, sőt maguk a bankok is komoly finanszírozási gondokkal küszködnek. A 2009-es év kapkodással, kísérletezéssel, kárfelméréssel telt el, ám 2010-re kiderült, csak együttes erővel lehet úrrá lenni a gondokon. 2010 tavaszán egyre riasztóbb hírek érkeztek Görögországból, a hellének a rendkívül magas állam- adósság miatt a törlesztésképtelenség határára kerültek, ezért Brüsszel a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) karöltve 110 milliárd euró hitelt folyósított Athénnak. Ezzel párhuzamosan életre hívták az ideiglenesnek szánt eurózónás mentőalapot, azEFSF-t. Átmeneti helyett állandó Az EFSF-t okmányát Szlovákia 2010 augusztusában ratifikálta, ám Pozsony az első görög mentőcsomagból még nem vette ki a részét. A válság tovább súlyosbodott, 2010 novemberében előbb Írország szorult egy 85 milliárd eurós mentőcsomagra, majd 2011 áprilisában Portugália fogott padlót - 78 müliárd euró árán próbálták életben tartani a lu- zitánokat. S ha ez még nem lett volna elég, Görögországnak egy újabb, 130 milliárdos pakkot szavaztak meg. Az intenzív pénzügyi segélyezés teljesen kimerítette az EFSF keretét, ezért az eurózóna tagállamai 2011-ben megegyeztek a mentőöv tűz- erejének növelésében - 440 milliárd euróra duzzasztották kapacitását. Ez okozta a Radičová-kormány vesztét, ugyanis a kormánykoalíciós SaS nem volt hajlandó megszavazni a bizalmi szavazással egybekötött kapacitásbővítést. Időközben az is kiderült, a válság nem csupán átmeneti, ezért tartós pénzügyi mentőöv szükséges - ennek folyományaként az uniós tagállamok vezetői tavasszal aláírták az összesen 700 milliárd eurós kapacitással, ám ténylegesen 500 milliárd eurós hitelnyújtási lehetőséggel bíró ESM felállításáról szóló szerződést. Időközben abban is megállapodtak, hogy az Európai Központi Bank felvásárolhatja a bajbajutott államok kötvényeit, aminek kamatleszorító hatása van, és lélegzetvételnyi időhöz juttatja az érintetteket, végezetül az ESM mellett a Valutaalap (IMF) is segítséget nyújt - viszont szigorú feltételek mellett. Az ESM működési elve A mentőövre szoruló ország Brüsszelhez fordul, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank megvizsgálja a kockázatokat, majd az ESM kormányzótanácsa dönt a támogatás mértékérőí. Ha a kormányzótanács nem egységes a kérdésben, akkor elegendő a minősített többség is, azaz a 17 eurózónás tagból elég, ha 15 megszavazza. Az ESM lesz az eu- rózónában tervezett bankunió mentőalapja is. A tervek szerint az euróövezet bajbajutott bankjai, az Európai Központi Bank által vezetett közös bankfelügyelet megszületése után, közvetlenül az ESM-hez fordulhatnának segítségért. Ha bedől a mentőöv, minket is csődbejuttat 660 millióval mi is beszállunk az ESM-be ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Stabilitási Mechanizmus komoly terheket ró az eurózóna tagjaira, hiszen a 700 milliárdos pénzügyi garanciából 80 milliárd eu- rót ténylegesen is be kell fizetni a közös kasszába. Ez az alapvető különbség az EFSF és az ESM között. Előbbiben csak hitelgaranciát vállaltak a tagállamok. Fizetni tehát csak akkor kell az alapba beszálló államnak, ha valamelyik „megmentett” tagállam nem tudja kifizetni a hitelt - ennek Görögország esetében nagyon nagy az esélye, ám ez minket nem fog érinteni, mivel a helléneknek nyújtott kölcsönökért, egyedüliként, nem vállaltunk kezességet. Az ESM 80 milliárd euróra rúgó, készpénzben befizetett összegéből ránk 660 millió euró esik, a garanciavállalás terén pedig további 5,186 milliárd euró (az ESM garanciájának felső határa 700 milliárd euró). Az első részletet már idén el kell küldenünk. Az utóbbi összeget csak drámai esetben kell előteremteni, abban az esetben, ha a nagy eurózónás országok roggyanná- nak meg és szorulnának mentőövre. Márpedig ennek is megvan a valós veszélye, hiszen az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága, Spanyolország bankszektora ezer sebből vérzik, a hispánok hitelminősítése a bóvli kategória peremén mozog, az eddigi takarékossági intézkedések ellenére sem sikerült érdemben lefaragni a hiányt. Emellett Ciprus és Szlovénia mozog a veszélyzónában, ám a két utóbbi kis ország, 5-10 milliárd eurós pénzinjekcióval orvosolgatók a gondjaik. Szlovákia meglehetősen jól áll, nem szorul segítségre, viszont a mentőcsomag súlyos terhet jelent, mivel a 2014 derekáig befizetendő 660 millió eurót hitelből álljuk, ami viszont növeli az adósságállományt. „Szlovákia számára bizonyos kockázatot jelent az eu- rófalban való részvétel, azonban nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kimaradjunk belőle. Ha valamelyik megsegített ország mégis fizetésképtelenné válik, akkor mi álljuk a számlát” - mondta Juraj Valachy, a Tatra banka elemzője. Azonban ha minden igyekezet ellenére az eurózóna szétesne, vagy valamelyik tagállam kényszerűségből kiválna, az még nagyobb anyagi terhet jelentene, mivel beíáthatatlanul súlyos gazdasági visszaesést eredményezne a napjainkban is csupán stagnáló eurózónában. Az más kérdés, hogy elegendő lesz-e az 500 milliárdos hitelkeret meg az Európai Központi Bank kötvényvásárlási hajlandósága. Ha ugyanis bedől Spanyolország, ezt követően pedig Olaszország is, akkor az Európai Stabilitási Mechanizmus összeroppan a terhek alatt és elkerülhetetlenné válik az eurózóna szétesése. (shz, MSz) Az egyes országok befizetései az ESM-be tagállam Teljes összeg (millió euró) Egy (őrejutó rész (euró) Németország 21717,1 264,84 Franciaország 16 308,7 256,83 Olaszország 14 331 234,93 Spanyolország 9 523 203,48 Hollandia 4 573,6 273,87 Belgium 2 781,7 257,56 Görögország 2 253,4 197,67 Ausztria 2 226,7 261,96 Portugália 2 007,4 187,61 Finnország 1437,9 266,28 Írország 1 273,8 276,91 Szlovákia 659,2 122,07 Szlovénia 342,1 167,70 Luxemburg 200,3 385,19 Ciprus 157 142,73 Észtország 148,8 111,04 Málta 58,5 139,29 Összesen 80 000 S Z LOVA KI ifjú Sí ívek TANECNt DIVADtO táncszínház MP120563
