Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-10 / 234. szám, szerda
14 Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 10. www.ujszo.com Orgonakoncert zárta az ünnepséget 170 éves a Pázmány Péter Gimnázium SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Fennállásának 170. évfordulóját ünnepelte október első hetében az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium. A felvonulással, szentmisével kezdődő rendezvénysorozatot gálaműsorral folytatták, és a jubileum alkalmából kiállításmegnyitóra, táblaavatóra, történelmi, nyelvi és sportvetélkedőre került sor. Az ünnepi hetet Szabó Imre orgonaművész templomi koncertje zárta. A kiállítás megnyitóján az intézmény 170 évéről Száraz Magdolna történelemtanár számolt be, a diákok egykori diákokkal, tanárokkal beszélgettek. A gimnáziumba látogatott Kemény József, az iskola legidősebb öregdiákja, Kovács Ferenc, a Diákok a viharban című könyv szerzője, Fabó Éva és Peržel Zsuzsanna volt tanárok, továbbá Lacza Tihamér, a Pátria rádió munkatársa, aki negyvenöt évvel ezelőtt érettségizett az iskolában. A jubileumi gálaműsoron részt vettek a Híd és az MKP képviselői, az ünnepi szónok Tóth János egykori gimnazista, a Selye János Égye- tem rektora volt. A történelmi vetélkedőn a legjobbnak az I. A osztály csapata bizonyult: Esek Krisztina, Rigó Scarlett és Kasnyik Klaudia. Pázmány Péter születésének 442. évfordulóján az iskola előcsarnokában leleplezték Buják Vince fafaragó alkotását, az emléktáblát a gimnázium névadójának portréja díszíti. A Pázmány-emlékosz- lopot a IV. Szövegértelmezési Anyanyelvi Vetélkedőre érkező diákokkal együtt koszorúzták meg, Liszka József néprajzkutató köszöntötte az egybegyűlteket. Az első kategóriában első helyezett lett Salgó Noémi, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola tanulója, II. kategóriában Folk Nóra, a pozsonyi Duna utcai gimnázium diákja győzött. A verseny napján történelmi sétát tettek az ünneplők a ferences templomba és kolostorba, illetve annak kazamatáiba. Az emlékhét utolsó napján tanárokból és diákokból álló küldöttség látogatott el a köztemetőbe, az elhunyt tanárok sírjához. Az uszodában a diákok jelképesen 170 m hosszú távot úsztak le, és részt vettek az egykori tornatanárról elnevezett Oros-kupán. Végezetül Szabó Imre orgonaművész, a gimnázium egykori diákja tartott ünnepi koncertet a plébániatemplomban. Az Új Szó a rendezvény médiapartnere volt. A gimnázium ünnepi gáláján felléptek az iskola végzős diákjai (A szerző felvétele) Első ízben rendeztek ilyen találkozót a városban Országos magyar missziós nap Tornaiján DORÓ GYÖRGY Tornaija. Először rendezték meg a városban a szlovákiai magyar evangélikus egyházak országos missziós napját. A találkozót az emelte nemzetközi rangra, hogy részt vettek rajta a nyírteleki-görögszállási Füa- delfia gyülekezet tagjai. A jeles eseményre az evangélikus templomban került sor. Nagy Olivér alsószeli ev. lelkész köszöntette a - szinte egész Dél-Szlovákiából - megjelent híveket. Záró istentisztelettel és úrvacsoraosztással zárult a missziós nap. A prédikációt Adámi László nyíregyházi lelkész tartotta. A missziós nap az Erős vár a mi Istenünk ágostai hitvallású evangélikus himnusz elének- lésével zárult. Trójához és Mükénéhez hasonló bronzkori település maradványait tárták fel Verebély mellett Egy nő levágott feje volt a kerámiakorsóban A négyezer éves bronzkori város kb. húsz hektáron terült el (Tomáš Holúbek felvétele) Verebély. Trójával és Mükénéhez hasonló késő bronzkori település maradványaira bukkantak a régészek a Zsitva menti kisváros határában. Időszámításunk előtt 2200 és 1500 között kb. ezren lakhatták a nemrég feltárt várost, amelyet végül tűzvész pusztított el. VRABEC MÁRIA A szakemberek még nem fejezték be a munkát, de már most tudják, hogy a település tudományos jelentőségét illetően a világ tíz legfontosabb bronzkori lelőhelye közé tartozik. Mostanáig 140, aránylag tágas lakóházat tártak fel - mindegyik 12-13 méter hosszú és 6-7 méter széles, szalmatetős faépület, középen kemencével. Egy házban a korabeli viszonyoknak megfelelően hathét ember lakott, a leletekből a régészek arra következtetnek, hogy színesfémek feldolgozásával foglalkoztak, amelyeket Selmecbánya környékéről szekereken szállítottak. „Ezen a tájon nem jellemzőek a város jellegű települések, egyelőre nem is tudjuk megmondani, miért épp Verebély mellett épült ilyen jelentős központ. Fontos szerepe lehetett ebben a különböző kultúrák találkozásának, de annak is, hogy a Zsitva folyóba épp itt ömlik öt patak, vagyis van elég ivóvíz, és a földek is termékenyek” - magyarázta Jozef Bátora, a Co- menius Egyetem régészeti tanszékének vezetője, aki a kezdetektől irányítja az ásatást. A négyezer éves bronzkori város kb. húsz hektáron terült el, de ennek a területnek csak ötödén laktak, a többin gazdálkodtak. „A várost övező három árok közül egy ma is látható, mellette épült fel az akropolisz, a korabeli városközpont. A házak kör alakban egymás mellé épültek, közöttük másfél méter széles utcácskák húzódnak. Ilyen fejlett és a társadalom magas fokú szervezettségére utaló építkezési móddal Trójában, Mükénében és a Földközitenger vidékén találkozunk. Nálunk ez az első ilyen jellegű település, ezért is vagyunk nagyon kíváncsiak, mi mindent rejt még” - mondta Jozef Bátora. A leégett házakból már eddig is sok használati tárgy került elő - főleg kerámiaedények, fonott vesszőkosarak, gabona őrlésére használt kövek, csontokból és szaruból készült szerszámok és bronztűk. Feltételezhető, hogy a lakosok sietve hagyták el a települést, mert a tűz a szalmatetőkön át villámgyorsan terjedhetett. Arra a kérdésre, pontosan mikor pusztított, házakban talált megpörkölődött gabonaszemek vizsgálata ad majd választ. A legérdekesebb és legrejtélyesebb lelet, amit a régészek az egyik házban találtak, egy kerámiakorsóba rejtett, állkapocs nélküli női fej. Az áldozat húszéves lehetett, és a régészek szerint az itt élők feláldozhatták, hogy eltávolítsák az ártó szellemeket. Több mint négyezer látogatót vonzott az első ízben megrendezett madari Bor- és Gasztrokorzó Bíznak a folytatásban a borosgazdák A kétszáz kilós ökröt 25 órán át sütötték (A szerző felvétele) V. KRASZNICA MELITTA Madar. Több mint négyezren látogattak ki az elmúlt hétvégén a Madáron első ízben megrendezett Bor- és Gasztro- korzóra, amelyen az ínycsiklandozó ételek és finom italok mellett számtalan kísérőrendezvénnyel és kulturális programmal is várták a közönséget. A pincesorok és szőlőültetvények által keretezett Sutyú- völgy ideális helyszínéül szolgált a rendezvénynek. A helyi borosgazdák közül mintegy negyvenen nyitották ki pincéjüket, és kínálták boraikat. Köztük Takács Attila, aki édesapjától örökölte a 250 tőkét számláló szőlőültetvényét. „Sajnos, a fiatalok közül egyre kevesebben akarnak a szőlővel foglalkozni - mondta. - Éppen ezért is tartom nagyon jó kezdeményezésnek ezt a borkorzót, mert ha valóban hagyománnyá válna, a fiatalabb korosztály tagjai valószínűleg ismét fantáziát látnának a szőlő- termesztésben, a borászatban, lenne mire építeni, érdemes lenne beruházni. Jó látni, hogy végre elindult valami a községben, bízunk a folytatásban.” Míg Takács Attila borait kínálta, édesanyja, Mária hagyományos madari szalajkás, káposztás, krumplis pogácsával, többféle rétessel, kulcsos kaláccsal vendégelte meg a betérőket. Nem mindennapos látványt nyújtott a szikszói Tóth Imre mester által irányított ökörsütés, a 200 kilós állatot 25 órán keresztül sütötték a szabadban. A bajaiak halászlét főztek, a naszvadi asszonyok a helyszínen nyújtották a rétest, de lehetett kapni kemencében sütött lepényt és lángost, főtt csülköt, juhtúrós sztrapacskát és egyéb finomságokat is. „Ilyen nagyszabású, ennyi látogatót vonzó esemény még nem volt Madáron - mutatott rá Édes István polgármester, a rendezvény megálmodója. - Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, ami mindenképpen a folytatásra ösztönöz bennünket.” Vasárnap késő délutánig az időjárás is kegyes volt a fesztiválhoz, egyedül a vasárnap esti koncertet nem sikerült megtartani a vihar miatt. Ekkor szerették volna megejteni a belépőjegyek sorsolását is, ami így elmaradt, de a polgármester szavai szerint keresik a módját, hogy kárpótolják a közönséget. „A rendezvény profi, zökkenőmentes lebonyolításáért külön köszönetét szeretnénk mondani a naszvadi Festival Dortun társaság tagjainak, akik mindenben a segítségünkre voltak. Emellett köszönet jár sok-sok támogatónknak és a község polgárainak hozzájárulásaikért, munkájukért és nem utolsósorban bizalmukért” - tette hozzá Édes István. Az Új Szó a rendezvény médiapartnere volt. Látogassa meg sátrunkat október 13-án a Párkányi Simon-Júda-vásáron! Szeretettel és kedvezményes előfizetési ajánlattal várjuk Önöket. Ez a lap jár Önnek! ÍSE3SŠI Micsoda \ Í\SAR^a\P
