Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-10 / 234. szám, szerda
Régió - szülőföld - hirdetés 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 10. A gyerekek lovagoltak, íjászkodtak, fából épített kosaras körhintára ültek Több száz résztvevő a II. Érsekúj vári Várjátékokon A nemrég felújított városi parkban zajlottak a II. Érsekújvári Várjátékok (A szerző felvétele) Pozsonypüspökin biztonsági őr vigyáz a sírokra Vandálok garázdálkodnak a pozsonyi temetőkben Érsekújvár. A magyarországi Szomód, Fonyód, Tata és Tát küldöttségén kívül a csehországi Znojmo képviselői is ellátogattak a járási székhelyre a hétvégén megrendezett II. Érsekújvári Várjátékokra. SZÁZ ILDIKÓ A kirakodóvásárral, harci bemutatóval, ünnepi felvonulással gazdagított rendezvény Érsekújvár történelméből elevenített fel részleteket, a városi parkban hamisítatlan tábori élet zajlott. A seregeket Gejza Pischinger és felesége fogadta ünnepi díszben a Ferencesek terén. A korabeli seregek pénteki mustráját több száz fős közönség kísérte figyelemmel. Szombaton az események nagy része a városi parkban zajlott, a katonák hadiszállása közelében, ahol kondérokban sültek a finomságok és gőzölgött a török kávé. A török zsámolyok mellől nem hiányozhatott a vízipipa sem. A közönség láthatta, ahogyan Bethlen Gábor és hajdúserege elfoglalja az érsekújvári várat, kora délután a Holdtölte című műsorban megelevenedtek a harcok, a várost megszállták a törökök. A Holdfogyatkozás ciklusban a keresztény összefogással verbuválódó seregek megtörték a török urálmat, és sikeresen visszafoglalták a várat. A korabeli vásárban agyagkancsókat, bőrdíszműárut, fegyvereket, ékszereket kínáltak a hazai és magyarországi kézművesek. A rendezvény európai uniós támogatással valósult meg, Nagy Darina szervezőtől megtudtuk, hogy Generációk és hagyományok fesztiválja az európai unióbeli partnervárosok találkozóján címmel még egy akcióval bővült a találkozó, a parkba látogató vendégek megtekintették a gyerekrajzokból készült kiállítást és a tagállamokat bemutató propagációs anyagokat kaptak, a színpadon a partnervárosok kultúrcso- portjai léptek fel. A vénasszonyok nyara kedvezett a történelmi vigadalomnak, a gyerekek lovagoltak, íjászkodtak, fából épített kosaras körhintára ültek, az érsekújvári városi park baráti találkozások helyszíne lett éppúgy, mint több évtizeddel ezelőtt a vásárok idején. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szélmalomharcot vívnak a vandálokkal a fővárosi temetőket gondozó vállalat alkalmazottai. Az utóbbi időben az összes pozsonyi temetőben megszaporodtak a rongálások, a tetteseket pedig szinte lehetetlen felelősségre vonni. Arra is volt példa, hogy rátámadtak a temetkezési vállalat alkalmazottaira - mondta Miloslav Hrádek, a Marianum temetkezési vállalat igazgatója. Elmondása szerint a férfi egy értékes fémlámpást akart elvinni a pozsonypüspöki temetőből, és amikor rajtakapták, azt állította, hogy szakember, akit a hozzátartozók küldtek a helyszínre. „Bebizonyítani nem tudta az állítását. Később visszajött, és majdnem rám támadt” - magyarázta Hrádek. Mivel megelőzték, hogy a tettes bármit megrongáljon vagy ellopjon, a rendőrök nem tudtak vele mit kezdeni - tette hozzá. Elmondása szerint lehetetlen kiszűrni a gyanús elemeket. A Szent Márton-temetőben májusban felállított Megváltó-szobor egy hónapig sem maradt ép, ismeretlenek már május végén letörtek róla néhány darabot. Az igazgató szerint az ilyen esetek száma az összes pozsonyi temetőben nő. Pozsonypüspökin biztonsági őrt szerződtettek, hogy megóvják a temetőt a vandáloktól, ez viszont meglehetősen költséges. A MariaArra is volt példa, hogy rátámadtak a temetkezési vállalat alkalmazottaira, a tettest mégsem vontákfelelősségre. num összesen 75 hektárnyi temetőt tart karban, egy biztonsági őr pedig körülbelül egy hektárt képes hatékonyan ellenőrizni. Ha az összes temetőbe őröket állítanának, az majdnem megkétszerezné a karbantartási költségeket - állítja Hrádek. A temetői lopásokért háromtól tíz évig teijedő börtönbüntetés szabható ki. (TASR, vps) Hosszú út vezetett az iskolai álarcosbáltól a svájci szórakozóhelyekig - szakmát is úgy választott, hogy mellette zenélhessen Phoenix a varrodában és a színpadon SZÁZ ILDIKÓ Nehéz összehangolni a zenész és a családfő életét, a svájci munkavállalást és az itthoni kötelességeket. Hlavatý László a folytonos újjászületés híve, éppen ezért nem csak varrodáját nevezte el Phoenixnek, hanem új zenei formációját is. Nem nézték jó szemmel a tanítók Gyerekként fújta a táncdalfesztiválok slágereit, a magyarországi rokonok tárcsás magnetofonjának köszönhetően újabb és újabb dalokat tanult meg. Hlavatý László családja ragaszkodott ahhoz, hogy a fiuk zeneiskolába járjon, így megtanult harmonikázni és gitározni is. „Nyolcadikos lehettem, amikor megalapítottuk a zenekarunkat, az első fellépésünk egy szímői álarcosbálon volt, sokan biztattak bennünket. Kultúrházban és vendéglőben is játszottunk, bár az iskolában nem mindig nézték jó szemmel, hogy akár este tíz óráig is muzsikáltunk” - mesélte Hlavatý László. Gondok voltak a pályaválasztással is, mert mindenképpen zenélni szeretett volna. Reggeltől estig nyúzta a gitárt, nem érdekelte más, csak a zene. ,Apám tanácsára úgymond tisztességes szakmát akartam tanulni, de gondunk volt arra, hogy olyan foglalkozást válasszak, amelynél a kezem nem sérülhet meg, nem durvul el. Kitaláltuk, hogy szabó leszek, emellett tovább folytattam a zenélést” - mondta Hlavatý László. Gitár vagy varrógép A szalonban rendelésre, méretre varrta a ruhát, és a rendszerváltás után még öt évig iparosként folytatta a mesterséget. A szabóság később már nem ment annyira, mert a kínai olcsó áruval nem lehetett konkurálni. „Egy régi barátom akkoriban külföldön zenélt, és azzal keresett fel, hogy kiesett egy tag a zenekarukból, szeretné, ha néhány hétre beállnék közéjük. Ekkor kerültem Svájcba és maradtam egészen 2010-ig” - avatott be élete újabb, izgalmas fejezetébe Hlavatý László. Ekkor jelentős fordulatot vett az élete, a családdal úgy tudta összehangolni a gitározást, hogy egy hónapig külföldön zenélt, majd egy teljes hónapot otthon tölLegközelebb Málasi Csömör Erzsébet speciális pedagógust mutatjuk be. tött. Az amatőr zenész szíwel- lélekkel játszik, a profi zenésznek azonban már nem csak a hangszerét, hanem a zenei stílust is össze kell hangolnia a megrendelő elvárásaival. Hlavatý László amatőrként rockot, hardrockot és bluest játszik, Svájcban elsősorban szórakoztató zenével kereste a pénzt. Tánczenét szolgáltattak, mégis varázsa volt ennek az úgynevezett ötös fogatnak, baráti hangulata a rendszeres próbáknak és esti fellépéseknek. Az élő zene mindig magával ragadta a közönséget. A Phoenix új élete A változások nem kerülték el a zenekart, egyre nehezebb volt olyan megrendelőt találni, aki megfizette volna az öttagú zenekart. A piacon megjelentek az egy-két tagú, gépi zenét kínáló, jóval olcsóbb muzsikusok. „Felbomlott a zenekarunk, de továbbra is Svájcban maradtam, egy másik zenésszel folytattam a munkát. Ez az életforma már másról szólt, ekkorra a gépi zene kiszorította a zenekarokat a szórakozóhelyekHlavaty Lászlót az élet mindig újabb döntések elé állította, de mindvégig kitartott a zene mellett (Képarchívum) ről” - tette hozzá Hlavatý László. Most is játszik egy hazai bluescsapatban, Budapesten a Szigeten és az erdélyi Temesváron is zenéltek, emellett elkészült az új Phoenix formáció CD-je is egy fiatal énekesnővel. Hlavatý László nagy szerelme mindig is a blues maradt, talán a zene szabadsága, az önkifejezés módja miatt. „Hol vannak már azok az idők, amikor kazettás magnóval jártunk koncertekre, és útban hazafelé próbáltuk elemezni a hallottakat” - búcsúzott mosolyogva Hlavatý, akinek a fia is zenél, a progresszív metál művelése mellett zenei kritikákat ír. Kárpát-medence fontosabb nevezetességei október 11-én ismét térképi Keresse az újságárusoknál! lüfcfaM
