Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-09 / 233. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 9. www.ujszo.com 32 millióval nőhet az állattartók költségszintje Ki nyeli le a veszteséget? TÁJÉKOZTATÓ Az idei szárazság okozta terméskiesések miatt bekövetkezett árnövekedés a gabonafélék és a takarmánynövények piacán hozzávetőlegesen mintegy 32 millió euróval növeli meg az állattenyésztés költségszintjét, figyelmeztettek a szlovákiai takarmánygyártók szövetségének képviselői nemrégiben tartott tájékoztatójukon. Marián Uhrík, a szövetség elnöke arra is rámutatott, hogy ha a takarmány- alapanyagok árának radikális emelkedését a termelők nem tudják érvényesíteni a termelői árakban, akkor a szlovákiai állat- tenyésztésben egy újabb leépítési hullámmal kell majd szembenézni, amely tovább tizedeli majd az amúgy is recesszióban vajúdó ágazati szereplők létszámát. Éppen ezért tartják fontosnak az említett érdekvédelmi szervezet képviselői, hogy az érintett piaci szereplők üljenek le, és tárgyalják meg, hogy hogyan oszthatják meg egymás között az alapanyagok áremelkedéséből következő terheket. Számításaik szerint a gabonaárak várható alakulása alapján az év végén a sertések termelői árának el kellene érnie az 1,68-1,72 eu- rót kg-ként, a baromfi 1,15-1,20 euró/ kg, a tej 0,35-0,37 euró/kg áron lehetne veszteségmentesen értékesíthető, ellenkező esetben ezekben az ágazatokban a veszteségek további növekedésével, vagy pedig újabb leépítésekkel kell számolni. Az állattenyésztési ágazat jelenlegi égető problémáinak rendezésére négyfajta megoldási javaslatot is előterjesztett a takarmánygyártók szövetsége. Véleményük szerint segítene, ha meghatározott keretek között újra engedélyeznék az állati eredetű fehérjék takarmányként való felhasználását. Jelenleg ez a kérdés a BSE fertőzések kirobbanása után Brüsszel álláspontja miatt holtpontra jutott, ugyanakkor elegendő bizonyíték gyűlt össze arra, hogy ezeknek a fehérjéknek az alkalmazása megszabott feltételek között nem jelent egészségügyi kockázatot, ugyanakkor kedvező hatású lehet. Mivel idén takarmánygabonából nálunk jóval kevesebb termett, mint az előző években, így a magas gabonaárak árfelhajtó hatásának ellensúlyozására a takarmánygyártók tárgyalásokat kezdtek az orosz féllel a hazai kenyérgabona orosz takarmánygabonával való cseréje érdekében. Az állattartók nehéz helyzetén segíthetne az is, hogy csehországi mintára nálunk is támogatnák bizonyos kötelező állategészségügyi intézkedések végrehajtását. A bevezetőben már említett közös tárgyalásokon pedig valóban érdemi megállapodást kell kötni annak érdekében, hogy az ágazati szereplők további sorsának alakulását ne az ellenőrizheteden ármozgások szabják meg. (sz) (Illusztrációs felvétel) Könnyen emészthető silókukorica-hibridek Növelik a tejhozamot ISMERTETŐ A Limagrain a kukoricahibridek nemesítése során külön hangsúlyt helyez a magas energiatartalmú ugyanakkor köny- nyen emészthető silóhibridek előállítására is, amelyek a takarmányok beltartalmi értékeinek javításával teszik hatékonyabbá és gazdaságosabbá az állattartást, ezen belül a tejtermelést, tudtuk meg Kása Lóránttól a cég kereskedelmi képviselőjétől. A silókukoricák és a belőlük készült takarmányok minőségének javításában az utóbbi években az egységnyi területről betakarítható zöldtömeg meny- nyiségének növelése helyett inkább az energiatartalom és az emészthetőség javításának irányába haladt a nemesítés. A szakemberek ugyanis már régebben megállapították, hogy a szüázsban a keményítőtartalom és sejtfal emészthetősége alapvetően befolyásolják a takarmányok tápértékét. Ennek lett az eredménye a könnyen emészthető rostanyagot tartalmazó kukoricahibridek kinemesítése, amelyek a Limagrannál az LG Animal Nutrition elnevezést viselik. Az említett hibridekből készült szilázsokban a keményítő mellett az emészthető rost mint meghatározó energiaszolgáltató nagy jelentőséggel bír, mivel kisebb mennyiségű abrak bevitelével érhető el általa az állat energiaszükségletének biztosítása. A vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy ilyen silók etetésével 0,5-1,5 literes tejho- zam-emelkedés érhető el az állományokban. Ehhez természetesen kiváló minőségű siló vagy szüázs készítése szükséges, ami 32-35% szárazanyag-tartalom mellett elvégzett silózással biztosítható. (sz) Saját feldolgozott termékek értékesítésére termelői húsbolt nyílt Nagyabonyban Hagyományos csallóközi ízek Robert Spßdk, Rimóczy Katalin, Kovács György és Bíró Ottó a termelői bolt megnyitóján (A szerző felvétele) A hazai állattenyésztés gazdaságossági és hatékonysági problémáinak kezelésére a leépítések helyett a feldolgozott termékek értékesítésének bővítésével reagált az E.X.A.T.A-Group pénzügyi befektető csoport, amely szeptember végén termelői húsboltot nyitott a Du- naszerdahely melletti Nagyabonyban. ISMERTETŐ Egyúttal egyfajta választ is adott arra a kérdésre - amely napjainkban egyre gyakrabban hangzik el a mezőgazdasági vállalkozások körében -, hogy a jelenlegi válságos helyzetben van-e értelme és létjogosultsága az állattenyésztés működtetésének. A befektetői csoport érdekeltségi körébe tartozó csallóközi mezőgazdasági szövetkezetekben az állatállományok leépítése vagy felszámolása helyett azok megtartása, esetenként bővítése mellett döntöttek, és a saját termékeik feldolgozásával, illetve közvetlen értékesítésével igyekeznek áthidalni a jelenlegi felvásárlási árakban érzékelhető feszültségeket. A csallóközi és a szlovákiai fogyasztók körében tapasztalt érdeklődés a helyi specialitások, a hagyományos háztáji ízek és a minőségi termékek iránt egyértelműen érzékelhető, ezt a lehetőséget ki kell használnunk, áhította Robert Spišák, az EXA.T.A-Group elnökségének elnöke a megnyitón tartott rövid bevezetőjében. A nagyabonyi szövetkezet légi út melletti telepén kialakított termelői bolt a befektetői csoport hároméves tevékenységének egyik fontos állomása, jelentette ki Rimóczy Katalin, az EXA.T.A-Group vezérigazgatója, aki szerint a termelői húsbolt megnyitásával sikerült elérniük azt a célt, amelyet a gazdaságok konszolidációja keretében tűztek ki. Nevezetesen ma már nemcsak megtermelik az alapanyagot, pl. a gabonát és a húst, hanem ezt feldolgozott állapotban immár a fogyasztók asztalára is le tudják tenni. A szaktárca által kiírt közvetlen eladási rendszerben megvalósított projekt, amely a „Z nášho dvora” (Saját udvarunkból) címet viseli, egyelőre a cégcsoportba tartozó gazdaságokban megtermelt sertéshúst dolgozza fel és értékesíti tőkehús, illetve háztáji hústermékek formájában, amelyek a Csallóközben kedvelt, de lassan feledésbe merülő ízekkel kívánják megszólítani a fogyasztókat. Az állatokat a cégcsoporthoz tartozó, a Dióspatonyban működő vágóhídon dolgozzák fel. Bíró Ottó, a nagyabonyi szövetkezet elnöke szerint a hazai állattartás közismert értékesítési viszonyainak alakulása következtében náluk is előállt az a helyzet, hogy el kellett dönteni, fenntartsák-e, vagy likvidálják az állatállományt. Szerencsére a cégvezetés nem a felszámolás, hanem a fejlesztés mellett döntött, ennek egyik eredménye ez a termelői bolt, amelyben a tőkehúson kívül sajátos csallóközi ízvilágnak megfelelő házias termékeket is árulnak. Az idevonatkozó rendelkezések értelmében hetente 100 darab sertést vághatnak és dolgozhatnak fel, az üzem jelenleg mintegy 60 százalékos kapacitással működik. Az előzetes felmérések azt igazolják, hogy a lakosság körében van igény a hagyományos csallóközi ízek, a közkedvelt ún. házi hústermékek iránt, ezt az igényt a kiváló minőség betartására hangsúlyozottan ügyelve szeretnék folyamatosan kielégíteni, (szil.) Egész évben szabadtartásban nevelik őket, zárt istálló nélkül, természetesen tetővel a fejük felett Igénytelen és alkalmazkodóképes marhafajta ISMERTETŐ Szlovákiában a hozzáférhető információk szerint mintegy száz hereford típusú húsmarhát tartanak, az itteni termelők elsősorban a jóval nagyobb testű charolais fajtát tenyésztik. Az idei Agrokomplex nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon az állattenyésztési bemutató keretében a látogatók egy kisebb testű húsmarhatípussal is megismerkedhettek, amelyet Jakab Béla magyarországi tenyésztő hozott el a seregszemlére. A 9 állatból álló bemutatott állomány egyedei első látásra is jóval kisebbnek tűntek a nagytestű állatokhoz képest. , A hereford eredetileg Délnyu- gat-Angliából igénytelen igavonó állatként került ki Amerikába, itt kezdődött a húsmarha pályafutása. Húsa a megszokottól eltérően kissé zsírosabb, márványozott, ezt szeretik az amerikaiak, így az ottani piac igényeinek kielégítésére nagyobb mennyiségben is tenyészteni kezdték. Innen terjedt el az egész világon, főleg az amerikai kontinensen, Ausztráliában és Új-Zélandon tenyésztik. Európában inkább a nagyobb testű állatokat kedvelik, de folyamatosan itt is egyre jobban teret hódít”, kezdte az állatok bemutatását a magyarországi tenyésztő. „Jellegzetessége, hogy nagyon igénytelen, a leggyengébb legelőkön is megél. Ez az igénytelenség a tartási körülményekben is megnyilvánul. Mi például a telepünkön egész évben szabadtartásban neveljük őket, zárt istálló nélkül, természetesen tetővel a fejük felett, de a legzordabb teleket is gond nélkül átvészelik.” Az állat kistestű, a tehén élőtömege 500-600 kg közötti. Színe fedett mélyvörös, kevés fehér tarkázottsággal. Dominánsan öröklődő jellemzője a fehér homlok. Fehér foltok vannak a fején, a mellén, a hasán és a végtagokon. A háta széles, egyenes és jól izmok, a lába rövid. Létezik szarv nélküli változata is. Korán érő fajta, tenyésztésbe vételének ideje 14-16 hónap. Az ekések lefolyása általában könnyű. Korán faggyú- sodik, és a faggyút elsősorban a hasűrbe és a bőr alá raktározza. A hereford igénytelen és alkalmazkodóképes, ezért elsősorban a szélsőséges klímájú, más szarvasmarhával nem hasznosítható területeken ajánlott a tartása. Alkalmas anyatehén- csordákban legeltető tartással hústermelésre. Nagyon alkalmas tejelő fajtákkal való haszonkeresztezésre. A hízó állatok növekedési erélye szerény, a gazdaságos hizlalási végtömeg 400-450 kg. A húsmarhatartás, úgy tűnik, felfelé ívelő pályán mozog. A térségben jelenleg az olasz mekett a török a legnagyobb felvevőpiac, ide viszik ki a legnagyobb mennyiségben a vágómarhát. A hírek szerint az ottani igények miatt, amit főleg a turisták megnövekedett létszáma okoz, a törökök támogatják a húsbehozatalt, ez a piac hosz- szabb távon is stabilnak tűnik. Jakab Béla szerint a húsmarhatartás Magyarországon és a közép-európai térségben mind a két fő irányban, az apai (bond, charolais) és az anyai típusok (hereford, angus) tenyésztésében életképesnek tűnik, ezt az árak és a gazdaságosság is bizonyítja. Bízik benne, hogy az ágazatban a következő uniós költségvetési időszakban is fennmarad az anyatehén-támogatás. (sz) A hereford igénytelen és alkalmazkodóképes, állítja Jakab Béla (Illusztrációs felvétel) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1
