Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-09 / 233. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2012. október 9., kedd 15. oldal 16. oldal Gombával javítják a talajt A termésbiztonság megalapozása biológiai készítményekkel 17. oldal Jubileumi szakmai nap Ekecsen Az itt élő gazdák, termelők szakmai fejlődését is segítették Hagyományos csallóközi ízek Termelői húsbolt nyílt Nagyabonyban 18. oldal Leépítések helyett célirányos átcsoportosításokkal és összevonásokkal teszik hatékonyabbá a működést A tej, a baromfi és a gabonafélék piacát vizsgálják Hazai tőkével is működik A szlovákiai mezőgazdaság rendszerváltás utáni sorsának alakulásában a tulajdonviszonyok rendezését is célzó transzformációs folyamat olyan mértékű tőkekivonást eredményezett az ágazatból, amelynek terheit a mezőgazdasági szövetkezetek máig sem tudták kiheverni. TÁJÉKOZTATÓ Ez a tőkehiányos állapot hosszú távon is nagyban befolyásolta a termelés hatékony- sági mutatóit és a piaci szereplők versenyképességét. Annak ellenére, hogy a hazai mezőgazdaság jelenlegi problémáit egyesek hajlamosak az uniós támogatási rendszer kiegyensúlyozatlanságával magyarázni, ami tény, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a mezőgazdasági termelővállalatok zöme napjainkban elsősorban a fejlesztésekhez nélkülözhetetlen beruházási tőke hiányával, illetve az emiatt kialakult technológiai lemaradás okozta verseny- hátránnyal küszködik, állítja Csicsai Gábor, volt mezőgazdasági államtitkár, aki jelenleg parlamenti képviselő, a Híd pártban elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó szakpolitikus. ,A szlovákiai mezőgazdaság rendszerváltás utáni átalakítása során sajnos a szövetkezeti tulajdonviszonyok rendezését és az ezzel kapcsolatos követelések kielégítését nem az állam vállalta magára, hanem a szövetkezetekre hagyta. A gazdaságok zöme a jogosult személyek követeléseinek kielégítése után nagyon nehéz pénzügyi helyzetbe került, és az ágazati kihívásokkal szemben alapjában véve inkább csak a túlélésre volt kénytelen berendezkedni. Ennek következményeit máig is nyögik a szövetkezetek, vélekedett az agrárszakember. A technológiai fejlesztéseket el lehetett odázni egy ideig, de ma már egyre érzékelhetőbb az emiatt kialakult verseny- hátrány. A termelőink egyre nehezebben tudják állni a piaci nyomást, amelyet a fejlettebb technológiákkal hatékonyabban termelő gazdaságok tovább fokoznak. Ugyanakkor a szlovákiai mezőgazdaságnak megvannak a megfelelő adottságai ahhoz, hogy versenyképes legyen. Nem véletlen, hogy az utóbbi években a külföldi beruházási tőke is felfedezte és befektetésekre alkalmasnak minősítette az itteni agrárágazatot, és egyre több dán, német, holland vállalkozás vetette meg a lábát nálunk. Sőt, végre a hazai tőke is felismerte az ágazatban rejlő lehetőségeket, és merte vállalni a hosszabb távú befektetésekkel járó kockázatot. Csicsai Gábor szerint azoknak a mezőgazda- sági üzemeknek volt vagy van szerencséjük, akiknek sikerült találniuk egy olyan hazai befektetési társaságot, amely lát fantáziát az ágazatban, és hajlandó egy olyan hosszú távú korrekt szerződéses viszony kialakítására, ami egyrészt biztosítja számukra a szükséges pénzügyi háttért a beruházásokhoz, másrészt lehetővé teszi a magasabb fokú termelési koncentrációból származó előnyök kihasználását. Az E.X.A.T.A-Group ma már több csallóközi (Dercsika, Alistál, Dióspatony, Nagyabony) és néhány további délvidéki mező- gazdasági üzemben (Dubovec, Družstevná pri Hornáde) szerzett tulajdonosi részesedést azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a mezőgazdasági termelésbe irányuló befektetéseket a termelés fenntartására és fejlesztésére fordítják, bízva abban, hogy a megfelelő hatékonyság és jövedelmezőség kialakításával ezek meg is térülnek. Mindezt úgy, hogy a leépítések helyett inkább a célirányos átcsoportosításokkal és összevonásokkal próbálják meg hatékonyabbá tenni a működést és kihasználják a közös működésben rejlő lehetőségeket is. A projekt három évvel ezelőtt a dercsikai szövetkezetbe való belépéssel indult, azóta az eltelt időszak eredményei bizonyítják, hogy a konstrukció működik, a szövetkezetekben a növénytermesztés mellett bizonyos átcsoportosításokkal megmaradt a sertés, a szarvas- marha és a fejőstehén, sőt már baromfi is bővíti a kínálatot. „Minden mezőgazdasághoz értő szakember tudatában van annak, hogy a technológiai beruházások nélkülözhetetlenek a versenyképesség fenntartásához. De lehetőleg mindezt a helyi lehetőségek figyelembe vételével kell létrehozni. Itt az adott esetben a szarvas- marháknál saját forrásokból fejőház épült, az istállókat felújították, inováció vár a sertéságazatra is. A sertéseknél egyelőre bizonyos köztes megoldásokat is alkalmazni kellett, pl. a meglévő hagyományos extenzív tartástechnológiát átszabni a nagyteljesítményű állomány nevelésére. Fejlesztési elképzeléseinkben helye van az állattartásba való beruházásoknak is, hiszen nem titok, hogy a tőlünk nyugatra fekvő fejlett agrárországokban már készülnek arra, hogy az állattartásban nálunk várható leépítések következtében felszabaduló piacokra azonnal betörjenek. Nem hiába fizetik például a tejkvóták túllépéséért kirótt büntetéseket, hiszen tudatában vannak annak, hogy a veszteségeik itt rövid időn belül megtérülhetnek. Az ugyanis nyilvánvaló: ahol abbahagyják az állattartást, ott már nehezen térnek vissza hozzá. Persze folyamatosan keresni kell a további lehetőségeket is, mint pl. a saját feldolgozott termékek közveden értékesítése, amely- lyel a szűkebb környezetünkben jelentkező fogyasztói igényeket is ki tudjuk elégíteni. A most megnyitott termelői boltban például a hagyományos csallóközi ízekkel felvonultató húskészítmények bizonyítják, hogy az országnak ez a része is tud egyedi és figyelemre méltó kínálatot letenni a közös asztalra” - foglalta össze Csicsai Gábor, (szil.) Az ártanács ajánlásai ISMERTETŐ Szeptember végén megtartotta első ülését a földművelésügyi minisztérium új tanácsadó szervezete, az ártanács, amely küldetéséhez híven az élelmiszerláncban érvényesített árpolitika mozgásait vizsgálja, és ennek alapján fogalmaz meg ajánlásokat a tárcavezetés számára. Az első tanácskozás programjában a hazai piac három legérzékenyebb komoditásának helyzetét elemezték a szakemberek, nevezetesen a tej és tejtermékek, a baromfihús és a gabonafélék piacának ármozgásait. Megállapították, hogy a baromfi és egyes tejtermékek esetében tovább nyűt az árolló a termelői és fogyasztói árak között. A takarmányárak jelzett növekedése szintén ked- veződenül befolyásolja az állat- tenyésztés jövedelmezőségét. A tanács képviselői egyetértettek abban, hogy az élelmiszerláncban résztvevő piád szereplők problémáit nemcsak nemzeti szinten kell megoldani, hanem az Európai Unióban közösen is rendezni kell a kérdést. A megbeszélésen többször is szóba került az EU agrárpolitikájának tervezett reformja és ennek következményei az agrártermékek árképzésére. Az ártanács azt javasolta a szaktárca vezérkarának, hogy a statisztikai hivatallal együttműködve dolgozza ki az agrár-élelmiszerlánc minden résztvevőjének gazdasági mutatóit figyelő rendszert, amelynek keretében az őstermelők, az élelmiszeripar, a feldolgozóipar és a kereskedelem éves mutatóit figyelemmel kísérhetik. Egyúttal javasolta, hogy dolgozzanak ki egyes kiemelt élelmiszerek átlagos árainak havi mozgását is figyelő nyilvántartási rendszert. Azt is ajánlotta a szaktárca vezetésének, hogy folytasson megbeszéléseket a kereskedelmi láncok képviselőivel, amelyen tájékoztatnák őket a tej, a baromfi és a gabonapiac időszerű helyzetéről, (mpsr) Copa-Cogeca tanácskozás Budapesten A KAP 2013 után TÁJÉKOZTATÓ Október elején Budapesten rendezte meg a Copa (Mező- gazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága) és a Cogeca (Mező- gazdasági Szövetkezés Általános Bizottsága) az Európai Gazdálkodók Kongresszusát, melyen többek közt Gerd Sonnleitner a Copa elnöke, Paolo de Castro és Michel Dantin Európai Parlamenti képviselők, Christian Pees a Cogeca elnöke, Győrffy Balázs a Magyar Agrárkamara elnöke, valamint Czerván György agrár- gazdaságért felelős államtitkár is részt vettek. A rendezvény fő témája a Közös Agrárpolitika 2013 utáni elveinek megvitatása volt, mellyel kapcsolatban számos módosító javaslat érkezett. Gerd Sonnleitner a reform egyik fontos elvének tartott környezetvédelmi elvek bővítésével kapcsolatban óva intett az ún. greening, vagyis a KAP további zöldítéséről szóló javaslattól, Christian Pees beszédében a termelők és agrárszövetkezetek pozíciójának felerősítésére helyezte a hangsúlyt. Véleménye szerint az EU Bizottság javaslatai a KAP jövőjéről nem elég hatékonyak ahhoz, hogy a piac ingadozását csökkentsék, vagy a versenyképességet növeljék. Paolo de Castro a közös agrárpolitikával kapcsolatosan a következőt mondta: „Azt kívánom, hogy az államfők tudatáig jusson el az, hogy ez a politika létfontosságú, és nem csak a gazdálkodók érdekeit védi, hanem válasz az európai polgárok szükségletébe is. Olyan gazdálkodókra van szükségünk, akik a piacon tudnak maradni és olyan feltételeket biztosítanak, melyekkel nem kerülnek hátrányba a harmadik országbeli versenytársakkal szemben. Az igazságos elosztás fenntartása fontos, és mi mindent megteszünk ennek érdekében. Czerván György magyar államtitkár a KÁP-reform legfontosabb alapelveire (európai életképes élelmiszertermelés, a fenntartható gazdálkodás biztosítása, valamint a vidéki életminőség javítása) emlékeztetett és elmondta: „Megnyugtató, hogy a Közös Agrárpolitika 2014. január 1-től tovább folytatódik.” A COPA (Comité des Organisations Professionnelles Agricoles de ľUnion Européenne, - Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága) és a COGECA (Comité Général de la Coopération Agri- cole de ľUnion Européenne - a Mezőgazdasági Szövetkezés Általános Bizottsága 1962 óta közös titkársággal működik. Előbbi az egyéni, utóbbi a szövetkezeti termelők európai szintű érdek- képviseleti szerve.E két szervezet jogilag is meghatározottan az EU intézményeinek elsődleges konzultatívpartnere. (agribussines)
