Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-09 / 233. szám, kedd
16 Agrárkörkép UJ SZÓ 2012. OKTÓBER 9. www.ujszo.com A kialakult rétegeket lazítással fel kell törni A talajtömörödés ellen ÖSSZEFOGLALÓ Őszi vetésű növényeink termésbiztonságának megalapozása biológiai készítményekkel Gombával javítják a talajt Az intenzív növénytermesztés térhódításával, a több éven keresztül azonos mélységben végzett tárcsázások és szántások nyomán jelentősen megnőtt a középmély- és mélylazítás alkalmazásának szükségessége. A szakértők állítják, a talajtömörödés elleni védelemre több módszer is alkalmazható, azonban a művelési eljárások közül a lazítás az egyeden, amely hatékony védelmet jelent ellene. Az altalaj lazítása egyértelműen befolyásolja a fel- és altalaj közötti zavartalan kapcsolat fenntartását. Az altalaj lazításának eredményeként javul a talaj fizikai és biológiai állapota (vízáteresztés, levegőzöttség, biológiai aktivitás), nem alakul ki művelőtalp-tömörödés, osztóbarázda és bakhát. A talajtömörödés megszüntetésével csökken a belvízveszély, kisebb lesz a talajnedvesség-veszteség. A gyakorlatban nagyon fontos kérdés, hogy milyen mélységű legyen a lazítás. A megfelelő szint megállapítása a munkaművelet hatékonyságát növeli, ugyanakkor jelentős energia-megtakarítást is jelent a gazdálkodó számára. A lazítás mélységét a tömör réteg elhelyezkedése határozza meg. Megválasztása előtt fontos ISMERTETŐ Több mint 150 kiállító vállalat csaknem 12 ezer négyzetméternyi kiállítási területen mutatkozott be termékeivel idén a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon, amelyet szeptember 5-e és 8-a között immár 27. alkalommal rendeztek meg a méneséről is elhíresült magyarországi kisvárosban. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok által szervezett agrárseregszemle látogatói átfogó képet kaptak a magyar mezőgazdaság fejlődéséről és az agrárpiac, illetve legfőképp a mezőgazdasági géppiac jelenlegi kínálatáról. A bemutatón a legnagyobb területet a rendezvény kiemelt kiállítója, az IKR Zrt. foglalta el, amely a magyar piacon forgalmazott mezőgazdasági gépek széles skáláját mutatta be az erőgépektől a különféle munkagépekig, egyúttal az elmúlt évek gyakorlatához híven idén is szántóföldi bemutatókon működés közben prezentálta az egyes gépcsoportokat, gépkapcsolásokat. Az idei szántóföldi a tömör záróréteg elhelyezkedésének feltárása. Műszeres vizsgálattal (penetrométerrel) lehetőség van arra, hogy akár 70-80 cm mélységig bemérjék a talajellenállást, amiből következtetni lehet a tömör réteg jelenlétére, és az esedeges lazító művelet szükségességének elvégzésére. Talajtípustól, nedvességtartalomtól függően akkor beszélhetünk károsan tömör rétegről, ha a penetrométerrel mért talajellenállás meghaladja a 3-3,5 MPa értéket. A szakemberek a műszeres vizsgálat hiányában a talajállapot megítélésére az ún. ásópróbát is ajánlják. Ezzel a módszerrel két ásó segítségével téglaformát hasítanak ki a talajból, amely közvetienül alkalmas nemcsak a fizikai, hanem a biológiai talajállapot elbírálására 30-40 cm mélységig. A tömör réteg, amely többnyire e tartományon belül helyezkedik el, lemezes szerkezetű, általában kagylósán törő, hasábos szerkezetű, és a biológiai tevékenység jelei csak elvétve találhatók meg benne (nincsenek például földigiliszta-járatok). A lazítás mélységének megválasztásakor feltétienül érdemes 5-10 cm-rel a feltárt tömör réteg alá menni. A talajlazítás kedvező hatása 3-4 évig érezhető, (sz) bemutatókon elsősorban a növénytermesztésben alkalmazható költséghatékony megoldások bemutatása volt a cél. Az érdeklődők több mint 20 fajta gépkapcsolást és néhány gépújdonságot is láthattak a bemutatókon. A talajművelő eszközök közül a Kuhn rövidtárcsás megoldást alkalmazó Optimer Plus, valamint a félig függesztett Multi Leader ekecsaládja keltett érdeklődést, de láthatták a gazdák a magyar piacon újnak számító Storm talajművelő eszközöket, a New Holland erőgépcsalád újabb tagjait és több önjáró permetező berendezést is működés közben. A standokon ezenkívül számtalan technológiai újdonsággal és berendezéssel ismerkedhettek. A rendezvénysorozat szakmai programjában a Gabonatermesztők Országos Szövetsége által szervezett előadások a gabonapiac helyzetével foglalkoztak, a mezőgépgyártók fórumán pedig az agrárgépgyártás problémáiról cseréltek eszmét a szakemberek. (sz) Őszi vetésű növényeink termésbiztonságának megalapozását, a nagy termést és a jó minőséget csak harmonikus, a termesztési célt és a fajta igényeit figyelembe vevő tápanyagellátással lehet elérni. TÁJÉKOZTATÓ Ez a repce termesztéstechnológiai elemeire ugyanúgy érvényes, mint a búzára. A Szlovákiában termesztett repcefajták és hibridek hozamát alapvetően meghatározó tényezők a termőhely, a tenyészidőszak időjárása és az alkalmazott termesztéstechnológia. A termőhely adottságainak megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztása, az optimális tőszám és vetésidő meghatározása, a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás, a gyommentesen tartott, betegségektől és kártevőktől mentes növényállomány elengedheteden elemei a sikeres termesztésnek. Az intenzív búzatermesztési Az utóbbi évtizedek mező- gazdasági gyakorlata — elsősorban az intenzív kemizálás - következtében a talajokban élő baktériumok száma jelentősen csökkent. Ennek következtében a termesztett növények egyre nagyobb műtrágyaadagokat igényelnek, egyre fogékonyabbak a betegségekre és egyre nehezebben tűrik az aszályos periódusokat. A baktériumok nélkülözhe- tetien szerepet játszanak a talaj termőképességének fenntartásában, hiszen megkötik és a növények számára felvehető állapotba hozzák a levegő nitrogénjét, elősegítik a talajban lévő foszfor és kálium felvételét, valamint gondoskodnak a talajba került szerves anyagok lebontásáról. Napjainkban egyre több mezőgazdasági szakember és termelő ismeri fel, hogy a tarlómaradványok gyorsított lebomlátechnológiák alkalmazásával is lényegesen mérsékelhető a környezed tényezők (pl. aszály) termésre gyakorolt negatív hatása, ugyanakkor megnő a technológiai tényezők közül a fajtaválasztás, a tápanyag-utánpódás és a növényvédelem szerepe. A jó minőségű, fémzárolt vetőmag tehát önmagában már nem elég, ha nem társul hozzá a szakszerűen megválasztott és végrehajtott agrotechnika. A búza harmonikus makro- (N, P, K), mezo- (Ca, Mg) és mikroelem- (főként Cu) utánpótíást igényel. Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt hol az enyhe ősz, hol a kemény tél teszi próbára növényeinket. Amennyiben hosszan tartó, enyhe és csapadékos ősz következik, a repce már az ősz folyamán szárba indulhat, ami a kifagyás esélyét ugrásszerűen megnöveli. A repce biztonságos átteleléséhez szükséges a 8-10 leveles tőlevélrózsás állapot, a 25-30 centiméteres gyökérhosz- szúság és az 1 centiméteres gyö- kémyak-vastagság. Az állomány szárba indulásának szabályozása sának előnyeit célszerű kihasználni a termelésben. A lebontási folyamat végeredményeként a talajban maradt növényi maradványokba beépült tápanyagok a termesztett kultúrnövények számára újra felvehetővé válnak. Javul a művelhetőség, ráadásul a szármaradványokon áttelelő kórokozók élőhelyének lebontásával csökken a fertő- zöttség veszélye. Mindezek a kedvező hatások együttesen jelentkezve növelik a terméshozamot, miközben a termesztés költségei csökkennek. Ha egy egészséges termőtalajba beszántják a kukorica vagy a napraforgó betakarítása után a táblán lévő növénymaradványokat, akkor az természetes módon 2-4 év alatt gyakorlatilag teljesen elbomlik. Sajnos az elmúlt évtizedekben történt intenzív vegyszer- és műtrágya-felhasználás következtében a talajokban élő hasznos baktériumok száma ezért a többi technológiai elem mellett szintén kulcskérdés. Napjainkban már rendelkezésre állnak olyan biológiai alapú készítmények, amelyek környezetkímélő módon segítenek a növények áttelelésében. Ilyen pl. a Trifender biológiai növényvédelmi készítmény, amely a repce alá kihelyezve a növekedésszabályozásba is besegít. Hatására nemcsak a télállóság javul, hanem tavasszal több oldalhajtás is képződik. Az oldalhajtások számának növekedésével növekszik a becőszám, így a termés mennyisége emelkedik. Mivel gombaölő hatással is rendelkezik, egyúttal az őszi repce gombabetegségei ellen is védekezünk vele. A Trifender gombaölő mellékhatású, termésnövelő mikrobiológiai készítmény. A benne levő Trichoderma a talajban természetesen is fellelhető antagonista gomba, amely a talajból fertőző összes veszélyes gombaféle ellen megvédi a kultúrnövényt. Gombafonalai a gyökérzet környékén kolonizálnak, ezzel kedveződen mikrobiológiai környezetet alakijelentősen, közel a tizedére csökkent. Ezzel a folyamattal párhuzamosan egyre nagyobb termőképességű kukorica- és napraforgófajták és hibridek kerültek termesztésbe, amelyek a nagyobb termés mellett többnyire jóval nagyobb zöldtömeget is fejlesztenek. A csökkent baktériumszám a megnövekedett zöldtömeg lebomlását csak jóval lassabban tudja elvégezni, ezért sok esetben a növénymaradványok évek múlva is jelen vannak a talajban, és számos problémát okoznak. A fenti problémára megoldást nyújthat a különböző talajjavító baktériumok alkalmazása, amelyeket a tarlómaradványok leszántásakor juttatnak a talajba. Ezek a talajbaktériumok önmagukban a levegő nitrogénjének megkötésével az agroökológiai feltételektől függően, mintegy 80 kg nitrogén hatóanyaggal egyenértékű növénytápláló hatást fejtenek tanak ki a növényt támadó egyéb gombák számára. A Trifender a növény hormonrendszerére is hat, stimulálva ezzel a szerzett rezisztencia kialakulását. Cellulózbontó hatása révén növeli a talaj humusztartalmát, valamint a növény számára szükséges esz- szenciális mikroelemek feltárását is elősegíti. A készítmény elsősorban a növények gyökérzetének egészséges fejlődését segíti elő, és ezen keresztül fejti ki kedvező hatását. Egyrészt hat a talaj mikrobiológiai összetételére, másrészt közvetienül a növényre. Fokozza a növények növekedését, valamint javítja azok stressztűrő képességét. Hatásmechanizmusa több tényezőből áll össze: antibiotikus hatású anyagokat termel más (kórokozó) mikroorganizmusok ellen. Egyéb gombák (köztük kórokozók) gombafonalát közvetienül parazitálja és elpusztítja, egyúttal az életterüket is kolonizálja. Jellemző tulajdonsága a növényi növekedést serkentő anyagok termelése. Nem mellékes cellulózbontó képessége, és az a tulajdosága sem, hogy bizonyos mikroelemeket felvehetővé tesz a növények számára. A gyökérrendszer környezetében lévő (más mikrobák által termelt) kedvezőtlen tulajdonságú anyagokat közömbösíti, lebontja. Hatására nem specifikus immunválasz is kimutatható a növényekben még a kórokozók támadása előtt. Bármely növénykultúrában felhasználható. A készítményből felhasználáskor vizes szuszpenziót kell készíteni, melyet a talajfelszínre kell kipermetezni, és lehetőség szerint bedolgozni, vagy az elvetett magokat, ill. az elültetett palánták, csemeték gyökerét kell a készítmény vizes szuszpenziójával beöntözni. Napjainkban tehát már rendelkezésre állnak azok a környezetkímélő készítmények, amelyekkel nemcsak a terméshozamokat, hanem a talajok minőségét is hatékonyanjavíthatjuk. (tz-sz) ki. Emellett a kijuttatott műtrágyák hatóanyagát 90-95%-ban feltárják, ami nélkülük csak 60-65%-ban hasznosul. Gyorsítják a talajban lévő foszfor és kálium, a növények számára felvehető ionokká való átalakulását és felvételét, ami hektáronként közel 30-35 kg foszfor és kálium hatóanyag kijuttatásával egyenértékű. Segítik a mikroelemek harmonikus felve- hetőségét, poliszaharidokat bioszintetizálnak, növelik a szerves kolloidok mennyiségét, amelyek javítják a talajt. Növényi hormonokat hoznak létre, amelyek gyorsítják a csírázást és a gyökeresedést. A levegős, jó vízháztartású talajban a növények jobban fejlődnek, nagyobb gyökértömeget fejlesztenek, ezáltal jobban bírják a szárazságot, javul az ellenálló képességük, és ami a legfontosabb, több és jobb minőségű termést adnak, (agrobio) (Képarchívum) Költséghatékony megoldások bemutatója Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok (Képarchívum) A baktériumok nélkülözhetetlen szerepet játszanak a talaj termőképességének fenntartásában A szármaradványok gyors lebontása ISMERTETŐ
