Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-03 / 203. szám, hétfő
6 Külföld UJSZO 2012. SZEPTEMBER 3. www.ujszo.com Bakuban hősként ünnepük a baltás gyilkost - magyar egyházak a kormánydöntés ellen Orbánék hatalmas öngólt lőttek Ramil Safarov hadnagyot otthon virággal fogadták. A gyilkos elnöki kegyelemben részesült, és azonnal őrnaggyá léptették elő. Magyar zászlót égetnek Jerevánban (TASR/AP-felvételek) mmmnmm Megfélemlítés a Mikó-ügy Sepsiszentgyörgy. Kiáltvány elfogadásával ért véget szombaton Sepsi- szentgyörgyön az Igazság Napja elnevezésű, mintegy harmincezres demonstráció, amelyben a résztvevők az egyházi vagyon maradéktalan visz- szaszolgáltatását és a visszaállamosítási kísérletek beszüntetését követelték. A tüntetők egyben a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen tiltakoztak. Romániának teljesítenie kell az európai csatlakozáskor vállalt kötelezettségeit, és vissza kell szolgáltatnia az egyházak elkobzott vagyonát - hangoztatta Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Szerinte a Mikó- ügy politikai megrendelésre, titkosszolgálatok közreműködésével született az erdélyi magyarság megfélemlítése érdekében. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében kifejtette, azért gyűltek össze a tüntetők Sepsiszentgyörgyön és azért támogatják őket még százezrek és milliók, mert az erdélyi magyar közösség múltja és jövője forog kockán. (MTI) Felfüggesztett kiképzés Kabul. Az amerikai erők legalább egy hónapra felfüggesztik a rendőrök kiképzését Afganisztánban, mert újra leellenőrzik, van-e olyan az újoncok között, aki kapcsolatban áll a tálib felkelőkkel. Az utóbbi hetekben megszaporodtak az afgán katonák és rendőrök szövetséges katonák elleni merényletei. Idén eddig 45 külföldi katona - zömmel amerikaiak - halt meg ilyen merényletekben. Szombaton két öngyilkos merénylő robbantotta fel magát egy keletafganisztáni NATO-tá- maszpont bejáratánál, 13 civil meghalt, 60 megsérült. E merénylet miatt az Afganisztánban tartózkodó Petr Nečas cseh kormányfő is megváltoztatta programját. (MTI) Assange optimista Quito. A WikiLeaks- alapító Julian Assange azzal számol, hogy 6-12 hónapot tölt még Ecuador londoni nagykövetségén, ahol június 19-én keresett menedéket. Az ecuadori televíziónak elmondta, küzdelme egy éven belül megoldódhat, Svédország lemondhat arról, hogy kiadatását kérje Nagy-Bri- tanniától. (MTI) Budapest/Baku/Jereván. Több magyarellenes tüntetés is volt a hétvégén Örményországban, a magyar konzulátus épületét megdobálták, az utcákon magyar zászlókat égettek. Az ügy még az amerikai elnökválasztási kampányban is téma lehet. Az Or- bán-kormány érvelése nem túl meggyőző. Internetes portálok szerint az állhat a háttérben, hogy Azerbajdzsán 2-3 milliárd dollár értékű magyar állampapír vásárlására tett ígéretet. ÖSSZEFOGLALÓ Ramil Safarov és áldozata egyaránt a NATO békepartnerségi programjának keretében érkezett 2004-ben angolnyelvtanulásra Budapestre. Itt 2007-ben ítélték életfogytiglan- ra, miután 2004 februárjában a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában baltával megölte alvó hallgatótársát, a 27 éves örmény Gurgen Mar- karjánt. A tette elkövetésekor 26 éves azeri tisztet háromszorosan minősülő, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, előre ki- tervelten elkövetett emberölésben és emberölés előkészítésében mondta ki bűnösnek az ítélőtábla. A magyar kormányzat szerint a hatóságok a nemzetközi jognak megfelelően jártak el a gyilkos azeri katona - pénteki - kiadása ügyében. A magyar külügyi és igazságügyi tárca szombati közös közleményében azt hangsúlyozta, Magyarország a strasbourgi európai egyezmény alapján járt el. Budapest az örmény fél diplomáciai kapcsolatokat érintő lépését sajnálatosnak tartja. A kiadatás következményeként Jereván jelezte: megszakítja, a későbbi közlemények alapján felfüggeszti a diplomáciai és egyéb kapcsolatokat Magyarországgal. Valki László nemzetközi jogász szerint a két kifejezés között gyakorlatilag nincs, csak politikai jelentésében van különbség; míg a felfüggesztés enyhébb, addig a megszakítás súlyosabb kategóriát jelez. S mivel nincs magyar és örmény követség a két országban, ezért a bejelentésnek erőteljesen szimbolikus j ellege van. Örményországban szerdára összehívhatják a parlament rendkívüli ülését. Szerzs Szargszján örmény elnök erkölcstelennek nevezte Budapest magatartását. „Nem akarunk háborúzni, de ha rákényszeríte- nek bennünket, küzdeni fogunk és győzünk. Nem félünk a gyilkosoktól, még akkor sem, ha államfői pártfogoltak” - szögezte le tegnapi üzenetében, amelyet abból az alkalomból adtak ki, hogy a vitatott hovatartozású terület, Karabah pontosan 21 évvel ezelőtt hirdette ki egyoldalúan függetlenségét. A Fehér Ház, valamint az amerikai külügyi szóvivő által kiadott közleményekből kiderült: Barack Obama aggódik a Ramil Safarovnak adott azeri elnöki kegyelem miatt, s Washington arra kéri Budapestet, magyarázza meg, miért döntött úgy, hogy hazaengedi az azeri katonatisztet. Fuad Alasgarov, az azeri elnöki hivatal osztályvezetője még szemrehányást is tett a magyar félnek. Azt állította, a gyilkossági ügy a kezdetektől fogva átpolitizált volt, „az örmény lobbi súlyosan akadályozta” a kiadatást. Elmondása szerint a kérdés kezelése azeri részről Aliyev elnök személyes felügyelete alatt áll, aki „magas szintű tárgyalásokat” folytatott, illetve irányította a szükséges lépéseA posztszovjet térség egyik legrégibb, úgynevezett befagyott konfliktusa a Karabah miatt Örményország és Azerbajdzsán között kirobbant viszály. A középkori perzsa fennhatóságot követően Karabah az 1813-as gulisztáni orosz-perzsa béke nyomán a cári birodalom része lett. Sztálin nyomására az enklávé 1921. július 5-én Azerbajdzsán fennhatósága alá került, ahol 1923-ban autonóm területi státust kapott. A több mint hat évtizeden keresztül mesterségesen elfojtott nemzeti indulat - amely bőségesen meríthetett a sok évszázaket. A tisztviselő emellett arra panaszkodott, hogy Safarov ügyvédei szerint a magyar hatóságok eljárási szabálytalanságokat vétettek az ügyben: az azeri katonától azt követelték, hogy oroszul tegyen tanúvallomást, első kihallgatásakor nem volt jelen az ügyvédje, a vádiratot pedig török nyelven adták át neki. Az mno.hu honlapján közzétett egy levelet, amelyben az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium biztosítja a magyar szerveket, hogy Safarov ügyét nem fogják újratárgyalni, az ítéleten nem változtatnak, a büntetését Azerbajdzsánban fogja letölteni. Magyarországon az ellenzéki pártok - a Jobbik kivétedos örmény-azerbajdzsán ellenségeskedésből - elemi erővel tört elő 1988 elején. Amikor a karabahi parlament újból követelte az Örményországhoz való csatlakozást, elszabadult a pokol: február 28-án Szumgajtban, a Bakuhoz közeli iparvárosban örmények tucatjait gyilkolták le, véres utcai tüntetések színhelye lett Baku, Kirovabád, Sa- umján és több más azeri város. A helyzet elmérgesedéséhez Jereván is hozzájárult: 1989. december 1-jén az Örmény Legfelsőbb Tanács (parlament) deklarálta, hogy az enklávé az egységes Örmény Köziével - magyarázatot követelnek a kormánytól, s több parlamenti bizottság összehívását is követelik. Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője azt írta, a megállapodást Orbán Viktor idei bakui látogatásakor ütötték nyélbe, amikor a magyar kormány beadta a derekát Safarov ügyében. Feltételeznünk kell, hogy összefüggés lehet Magyar- ország - egyébként hajmeresztő - azeri kötvénykibocsátása és a Safarov-ügyben létrejött megegyezés között. Mindezek alapján két lehetőség van. Az egyik, hogy Magyarország miniszter- elnöke pénzért hozzásegített egy gyilkost a szabadsághoz, vállalva azt is, hogy ezzel egy súlyos diplomáciai vagy akár fegyveres konfliktus okozója lesz. A másik lehetőség, Orbán nem tudta, hogy az azeriek szemében Safarov nemzeti hős, nem tudta, hogy szabadon fogják engedni. Ebben az esetben a miniszterelnöknek haladéktalanul menesz- tenie kell az igazságügyi és a külügyminisztert, mert nem tájékoztatták megfelelően. Egyébként Navracsics Tibort örmény kollégája is lemondásra szólította fel. A magyar külügy csak tegnap délután tiltakozott - diplomáciai jegyzékben - az azeri eljárás ellen. Nagy pofon Orbánéknak: szolidaritásáról biztosította az örmény keresztényeket II. Karekin örmény katolikoszhoz intézett levelében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Közös levélben fejezték ki együttérzésüket az örmény egyház fejének a magyar református és evangélikus egyház vezetői is az azeri kiadatási ügy miatt. Az atv.hu szerint akcióba lendült a híresen erős örmény lobbi Washingtonban. A diplomáciai botrány sokat árthat Magyarországnak, akár az amerikai elnökválasztási kampányban is téma lehet. Simonyi András volt washingtoni nagykövet szerint „borzasztó, amilyen intenzitással és dühvei reagáltak politikai és civil körök Amerikában erre az egész ügyre”. Magyarország „akarva, akaratlanul az örmény-azeri konfliktus részese lett és ez nagyon-na- gyon rossz.” (MTI, ú) társaság része. Válaszul Baku 1990 augusztusában megszüntette Karabah autonóm státusát. A Szovjetunió széthullása után, Sztyepanakert- ben 1991. szeptember 2-án kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot. Ezt Baku nem ismerte el. Az ezt követően kirobbant háború 15-25 ezer ember életét oltotta ki, 25 ezren sebesültek meg, több százezer ember elmenekült lakhelyéről. 1994 májusában fegyverszünet jött létre, amelynek nyomán Azerbajdzsán gyakorlatilag elvesztette az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett. (MTI) Hosszú múltja van az örmény-azeri konfliktusnak Iráni atomprogram Szövetség Phenjannal Teherán. Elérte teljes kapacitását az Irán déli részén található busehri atomerőmű egyetlen reaktora. Mohammad Ahma- dian, az Iráni Atomenergia- ügynökség igazgatóhelyettese szombaton bejelentette: „Irán és a térség első atomerőművének első blokkja péntek este elérte maximális, ezer megawattos teljesítményét. Az orosz részvétellel épített reaktort tavaly adták át, eddig alacsonyabb kapacitáson működött. Ezzel párhuzamosan az iráni állami televízió arról számolt be, hogy Teherán szombaton tudományos és technológiai együttműködési megállapodást kötött Észak-Koreával. A dokumentumot Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök és Kim Jong Nam, az észak-koreai Legfelsőbb Népi Gyűlés Elnökségének elnöke, az ország névleges államfője látta el kézjegyével. Ali Hamanei aja- tollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője azt mondta: a két országnak közös ellenségei vannak. A deklaráltan katonai célú nukleáris programot folytató, alkotmányában saját magát atomhatalomnak nevező Eszak-Koreát Iránhoz hasonlóan számos nemzetközi szankció sújtja. (MTI) Pokolgépek robbantak Aleppót szétlövik Damaszkusz. Pokolgépek robbantak tegnap Damaszkusz központjában a Szíriái hadsereg főparancsnokának hivatala közelében, négy embert sebesült meg. Egy szombat esti pokolgépes merényletben pedig meghalt 15 civil a főváros egyik peremkerületében. A tegnapi sebesültek a hadsereg tisztjei. A szóban forgó előkelő lakónegyedben található számos nagykövetség is. Egy kis iszla- mista lázadószervezet, a Szíriái Szabad Hadsereghez tartozó „A próféta unokáinak brigádja” azt írta, hogy támadást hajtottak végre a vezérkari főnök épülete ellen Damaszkusz központjában, éspedig a derajai mészárlások megtorlásaként. Az AFP közölte: egyelőre nem lehetett ellenőrizni az üzenet hitelességét. A SORH szerint augusztus 25-én - a hadsereg több napi of- fenzívája után - több mint 300 holttestet találtak a Derajában. A kormányerők tegnap heves támadást intéztek Aleppó több negyede ellen, számos épület megsemmisült, s az iskolákat sem kímélték - jelentette az OSDH embeijogi szervezet. A felkelők köréből származó információk szerint a Bassár el- Aszadhoz hű csapatok gyakran támadnak pékségeket, így tegnap Kuszeir városában megsemmisítették az utolsó, kenyeret árusító péküzletet. Ebben a központi Homsz tartományban lévő városban összesen három pékség működött, az egyiket a kormánykatonák elfoglalták, a másodikat korábban már elpusztították. A lakosság éhezik. (MTI)
