Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-24 / 220. szám, hétfő
6 Külföld UJSZO 2012. SZEPTEMBER 24. www.ujszo.com Spanyolország nem siet pénzügyi támogatást kérni, a görögök nem akarnak újabb megszorítást Madrid mélázik, Athén háborog ■m Meglepő svájci népszavazás Zürich. A svájci szavazók több mint 66 százaléka népszavazással utasította el a „Védelem a passzív dohányzástól” csoport kezdeményezését, így nem szigorítják tovább a dohányzás korlátozását. A 2009-ben kezdett kampány a munkahelyeken és a közintézmények zárt tereiben üzent hadat a passzív dohányzásnak, és csak csekély kibúvót hagyott volna a tilalom alól. Ma Svájc 26 kantonjában igen szerteágazóak a dohányzást korlátozó rendeletek: van, ahol széleskörű a tilalom, s van, ahol a bárokban is engedélyezett a pöfékelés. (MTI) Nem enged be irániakat az USA Teherán. Az Egyesült Államok elutasította mintegy húsz iráni kormányilletékes, köztük két miniszter vízumkérelmét, akik az ENSZ Közgyűlésére utaztak volna New Yorkba. Az iráni küldöttség körülbelül 160 vízumkérelmet nyújtott be. Sok teheráni kormányilletékes azonban az Irán ellen foganatosított amerikai szankciók hatálya alá esik. A Farsz úgy tudja, a Mahmúd Ahmadi- nezsád iráni államfőt kísérő küldöttség két tagjától is megtagadták a beutazást az országba. (MTI) Börtönben a volt államfő lánya T eherán. Letartóztatták és azonnal börtönbe szállították Fajeza Hasemit, Ali Akbar Hasemi Rafszan- dzsáni volt iráni elnök lányát, akit még februárban ítéltek „rendszerellenes propaganda” vádjával hat hónap szabadságvesztésre. A 49 éves volt parlamenti képviselőt akkor tartóztatták le, amikor Londonból visszatért hazájába. A politikus Mahmúd Ahmadinezsád elnök vitatott 2009-es újraválasztása óta több alkalommal vett részt az ellenzék tüntetésein. (MTI) A lázadók már Szíriában Bejrut. A lázadó Szabad Szíriái Hadsereg (SZSZH) vezetői áthelyezték főparancsnokságukat Törökországból Szíriába, hogy egyesítsék a lázadók erőit és felgyorsítsák Bassár el- Aszad elnök rezsimének bukását. Az SZSZH a legjelentősebb a lázadó csoportok közül, ám csak korlátozott befolyása van a fegyveres felkelők számos helyi csoportjára. (MTI) Madrid/Athén. A görögök szerint tisztességtelen tőlük további megszorításokat követelni, derül ki egy közvélemény-kutatásból. A spanyol pénzügyminiszter pedig bejelentette, országa nem siet nemzetközi pénzügyi támogatást kérni adósságának a finanszírozásához. MTl-HÍREK Luis de Guindos hozzátette, szerinte a spanyol bankrendszer átvilágításával május végén megbízott Oliver Wyman tanácsadó cég arra jut, hogy az Bengázi. Tüntetők megostromolták szombatra virradóra egy iszlamista csoport főhadiszállását a kelet-líbiai Bengá- ziban és elűzték onnan a szervezet tagjait, majd felgyújtották a bázist. Kórházi források szerint az ostromot kísérő cselekményekben legalább egy ember meghalt és húszán megsérültek, más hírek négy halottról és negyvensebesültrőlszólnak. Hírügynökségek helyszíni és szemtanúkra hivatkozó jelentéseiben sok az ellentmondás azzal kapcsolatosan, hogy mi és hogyan történt Bengáziban. A kelet-líbiai városban péntekeste kezdődtek a spontán tüntetések, becslések szerint mintegy harmincezren tiltakoztak a Líbiában megerősödött fegyveres milíciák ellen. A tiltakozás fő célpontja az Anszar as-Saria nevű, iszlám szélsőségesek iráágazatnak mintegy 60 milliárd eurónyi külső támogatásra van szüksége. A végleges jelentést a hét végén ismerteti az Oliver Wyman. A spanyol kormánynak az az álláspontja, hogy inkább az Európai Központi Bank (EKB) új kötvényvásárlási programjának támogatását kéri, mintsem egy teljes adósságmentő csomagot. A spanyol kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy pénzügyi segítségért forduljon az európai mentőalapokhoz. Jóllehet megkapta a legfeljebb 100 milliárd euró európai támogatást bajba jutott bank- rendszerének feltőkésítésére, a magas államháztartási hiány és a gyengülő gazdaság egyre innyította fegyveres csoport volt, amelyet gyakran ér az a vád, hogy olyan muzulmánokra támad, akik nála kevésbé szigorúan értelmezik az iszlámot. Az as- Saria tagjai resztvettek a bengázi amerikai konzulátus ellen szeptember 11-én végrehajtott, s Christopher Stevens amerikai nagykövet halálához vezető támadásban. A szalafista szervezet bengázi főhadiszállásánál összegyűlt tömeg a milíciák betiltását sürgető jelszavakat skandált, s transzparensein azt követelte, hogy a kormány szerelje le ezeket a csoportokat, s építsen ki a biztonság szavatolására megfelelő rendőri erőt. A tüntetőkkel szemben felsorakoztak az Anszar as-Saria hívei is, de összetűzés nem történt. A fegyveres szalafisták azonban szembeszálltak a tömeggel, és tüzet nyitottak, majd teherautókkal elmenekültek a helyszínről. kább elbizonytalanítja a befektetőket abban, hogy spanyol állampapírokba fektessenek. Sok elemző véli úgy, hogy Spanyolország hamarosan állammentő hitelcsomagért fordulhat az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter pénteken ugyanakkor alaptalannak nevezte, hogy Spanyolország a bankmentő csomag után újabb támogatásra szorulna. A görögök döntő többsége szerint tisztességtelen a hitelezőknek az a követelése, hogy a kölcsönfolyósítás folytatásáért cserébe további megszorításokat várnak el az athéni korIszlámellenes film Vérdíj a rendező fejére Iszlámábád. Vérdíjat tűzött ki az Egyesült Államokban készült iszlámellenes videofilm rendezőjének fejére a pakisztáni kormány egyik minisztere. Gúlám Ahmed Bilur vasútügyi miniszter 100 ezer dollárt ajánlott fel az általa „istenkáromló- nak” nevezett filmkészítő megöléséért. Bilur a szélsőséges iszlamista tálibokat és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot is felszólította, csatlakozzon ehhez a „nemes ügyhöz”. Los Angelesben már rendőri védelem alá helyeztéka film feltételezett producerét, akiről kiderült, egyiptomi származású kopt keresztény. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szerint Nakoula Basseley Nakoulának hívják az 55 éves férfit. FilmjétaCNN hírtelevízió szerint amerikai iszlámellenes csoportoktámogatták. (MTI) lemény-kutatásból. A csőd szélén tántorgó Görögországtól a segélynyújtó Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) további több mint 13 milliárd eurónyi megszorítást várt el a támogatás újabb részletének folyósításáért cserébe. E nélkül Görögország rövid időn belül csődbejut, és akár az euróöve- zetből is kikerülhet. Az MRB görög közvélemény-kutató felmérése szerint a megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint tisztességtelen további megszorításokat követelni a kormánytól. Egy másik kérdésre a választ adók 67 százaléka azt felelte, hogy Görögországnak az euróövezeten belül kell maradnia. MTl-HÍREK Washington/Kijev. Politikai szankciókkal fenyegette meg az amerikai szenátus határozatában az ukrán hatóságokat Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök bebörtönzése miatt. A szenátus egyhangúlag fogadta el a külügyi bizottság által jóváhagyott, a Fehér Házra nézve nem kötelező érvényű határozatot. A dokumentum politikai indíttatásúnak nevezi a Timosenko elleni bírósági eljárást, és követeli az elítélt szabadon engedését. Felszólítja az amerikai külügyminisztériumot, hogy hívja vissza kijevi nagykövetét, és függessze fel az ottani diplomáciai külképviselet működést, amíg az ukrán hatóságok el nem engedik Timos- enkót. A dokumentum szerint az amerikai kormányzatnak MT1-HÍR Teherán. Előbb-utóbb háború fog kitörni Izrael és Irán között, még ha nem lehet is biztosan tudni, hogy hol és mikor - mondta az iráni elit katonai alakulat parancsnoka. Mohammed Ali Dzsafari tábornok szerint a zsidó állam „el fog pusztulni” ebben a háborúban. „Izrael, ez a szégyenteljes, rákos daganat háborút indítana ellenünk” - mondta az iráni haderőtől elkülönülő, hivatalosan az iráni iszlám berendezkedés felett őrköQuito. Kompromisszumos megoldást javasolt Ecuador a három hónapja a dél-amerikai ország londoni nagykövetségére menekült ausztrál önkéntes, a WikiLeaks internetes oldal alapítója, Julian Assange ügyében. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogyAssangeSzerb ötlet Darabolnák Koszovói Belgrád. Brüsszel nem tudja rákényszeríteni Szerbiát arra, hogy elismerje Koszovó függetlenségét - közölte Ivica Dacsics szerbiai miniszterelnök, s hozzátette, a volt szerbiai tartomány megosztása az egyetlen lehetséges megoldás a jogállás rendezésére. „Biztos vagyok benne, hogy ezt a pristinai albánok is elfogadnák. Felvetődik ugyanakkor az a kérdés, hogy ez tiltakozásokat válthat ki a térségben, de mellőzik azt a tényt, hogy megrázkódtatást okozott az is, amikor megosztották Szerbiát” - mondta Dacsics, aki már belügyminiszterként többször beszélt arról, hogy Koszovói fel kell darabolni. (MTI) szankciókkal kell sújtania azokat a kijevi illetékeseket, akiknek közük volt Timosenko üldöztetéséhez. Azt javasolják a Fehér Háznak, hogy beutazási tilalommal sújtsa Viktor Janu- kovics államfőt és több vezetőt. Az amerikai kormányzat a közelmúltban többször is aggodalmát fejezte ki a Timosenko elleni bírósági eljárás és a volt miniszterelnök bebörtönzése miatt. Timosenkót tavaly októberben hét év szabadságvesztésre ítélték azzal a váddal, hogy túllépte hatáskörét, amikor kormányfőként földgázimportról tárgyalt 2009-ben az orosz kormány illetékeseivel. Az ukrán külügyminisztérium szerint nehéz komolyan venni az amerikai határozatot a szavazás körülményei, valamint a Fehér Házra nézve nem kötelező érvénye miatt. dő Forradalmi Gárda parancsnoka. Ez az első eset, hogy egy magas rangú iráni illetékes elismeri az Izraellel való fegyveres konfliktus lehetőségét. Az iráni Forradalmi Gárda egy másik magas beosztású parancsnoka azt közölte, Irán közelében lévő amerikai katonai támaszpontokat fog megtámadni, ha háborúba keveredik Izraellel. A nemzetközi sajtóban megjelent találgatások szerint Izrael még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt légicsapást mérhet iráni célpontokra. ot az ecuadori hatóságok Svédországba viszik, és Ecuador stockholmi nagykövetségén a svéd hatóságok kihallgathatják. így Assange folyamatosan Ecuador védelme alatt marad, ugyanakkor teljesülhet a svéd igazságügyi szervek követelése - mondta Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter. mánytól - derül ki egy közvéTovábbra is feszültek a japán-kínai kapcsolatok egy lakatlan szigetcsoport hovatartozása miatt. A hétvégén kölcsönösen tüntettek egymás ellen a két országban, s elmaradnak a kínai-japán viszony normalizálásának évfordulójára tervezett ünnepségek is. (SITA/AP-felvétel) Tüntetők ostromoltak meg iszlamistákat Zavargások Bengáziban MTl-HÍR A szenátus bekeményítene Timosenko miatt Ukrán-amerikai csörte A Forradalmi Gárda Amerikát is fenyegeti Irán háborúról beszél Ecuador kompromisszumos megoldást javasol Assange Stockholmba tart MTl-HÍR
