Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-24 / 220. szám, hétfő
www.ujszo.com UJSZO 2012. SZEPTEMBER 24. Kultúra 7 Három millió eurót kapott hét jeles filmrendező, hogy együtt alkossanak képet Kuba világáról Hét nap Havannában Hét kaland, hét fésületlen történet... (Képarchívum’ Hétszer egy. Hét elismert filmrendező egy-egy napja Havannában. Igen. Kubai rum, szivar, pálmafák, veterán autók, Hemingway kocsmája. És még sok minden más. Ahogy ők látják. Havanna, szeretlek! Két órába sűrített, francia-spanyol filmdráma. SZABÓ G. LÁSZLÓ Hét kaland, hét fésületlen történet, hét, élettől pezsgő alkotás. Egy kubai, egy német, két argentin, egy Puerto Ricó-i, egy názáreti és egy San Sebas- tian-i filmes. Külön-külön is megérnek egy misét, de így együtt, egy városba küldve még inkább. Hárommillió eurót kaptak közösen, el is verték az utolsó centig. De Cannes és Karlovy Vary fesztiválján a legszigorúbb ítészek is jól szórakoztak a „Havanna-összesen”, bár kétségtelen, van köztük (nem egy!), amely kicsit unalmasra sikeredett. Benicio Del Toro (amúgy Oscar-díjas színész) Graham Green kijelentésébe kapaszkodott: „Havanna olyan hely, ahol a lehetetlen is lehetséges.” Ezért hozza össze hősét, a huszonéves amerikai turistát (Josh Hutcherson, aki a Hunger Games-szel lett vüágszerte ismert) egy helyi travesztival, aki ugyan bejut a srác szállodai szobájába, mégsem történik köztük semmi. Végképp nem az, amire mindketten vágynak. S akkor annyi a hétfőnek! A kedd Pablo Traperóé. Ő bosnyák kollégája, a Havannában életműdíjjal kitüntetett Emir Kusturica nyomába ered, aki viszont a mellé rendelt sofőrrel elszelel vendéglátói elől, hogy kedve szerint töltse az éjszakát. Kusturica közben rádöbben: magánélete roncsokban hever, de a sofőr legalább zseniálisan fújja trombitáját, kislányát pedig boldoggá teszi a neki ajándékozott életműdíj. Nincs izgalmasabb a szerdai történetnél, amelyet Julio Medern jegyez. Szerelmi háromszög, amelyben az európai rendező (a német Daniel Brühl) nemcsak szívét, a nagy ívű karriert is odaígéri a csinos és rendkívül tehetséges havannai énekesnőnek - egy labilis idegzetű helybéli bokszoló szerelmének. Menni vagy maradni? - ez itt a kérdés. Madrid vagy Havanna? Jöhet az új szerelem, vagy fájjon a régi? A Cannes-ban díjazott Elia Suleiman elsőre kapásból visszautasította a felkérést. „Sosem jártam Havannában, Kubáról nem tudok semmit, spanyolul nem beszélek. Mi a fenét kezdjek akkor egy ilyen lehetőséggel?” Aztán mégis hagyta, hogy meggyőzzék. ,Azzal érveltek, hogy épp ezért gondoltak rám. Én így leszek érdekes.” A történet pedig: egy palesztin újságíró „beszippantja” Havannát, megszereti a város lakóit, míg az inteijúra érkező nagykövetet várja. Ha péntek, akkor Gáspár Noé és egy bájos tinilány, aki beleszeret középiskolai barátnőjébe, a szülei pedig mindent megtesznek, hogy kiűzzék belőle az ördögöt. „Kubában dolgozik egy barátom, az ő elbeszélései alapján szerettem meg az országot - így Noé. - Azt mesélte ugyanis, hogy annyi szép nőt, mint Kubában, sehol nem látott még, és hogy ott táncolnak a legerotikusabban. Ennyi elég is volt ahhoz, hogy igent mondja a felkérésre.” Eper és csokoládé című filmjével 1994-ben Ezüstmedvét nyert Berlinben Juan Carlos Tabio. Övé lett a szombat. Egy asszony, egy családfenntartó nő nyomába ered, aki többféle munkát vállal, csak hogy pénz álljon a házhoz, és a gyerekeinek a lehető legtöbbet adhassa. Valós történettel lépett rendezőtársa mellé a Cannes-ban Aranypálmát nyert, sőt Oscar- jelöléssel is büszkélkedhető Laurent Cantet. Magányos sétái során egy ház előtt elhaladva arra figyelt fel, hogy a hitbuzgó lakók medencét építenek Szűz Máriának. Egy idős nő lett a film főszereplője, aki minden cselekedetét a Boldog- ságos Szűz megjelenésével magyarázza. Álmában ugyanis gyakran meglátogatja őt. Hét nap Havannában, hét történet, hét kiváló rendező. Szkeccsfilm egy országról, egy városról, egy népről, amelyről keveset tudunk. Fidel Castro, Hemingway, cukornádültetvények. A balett bennfenteseinek: Alícia és Fernando Alonso, vagy napjaink sztárja, Carlos Caosta. Tánc, zene, felhőtlen szórakozás. És fájdalmasan szép pillanatok, amelyeket bárhol, bármikor, bárkivel megélhetünk. Elvégre, ahogy a cigányok koronázatlan királya, Kusturica is mondja, fütyülve a közhelyekre: „Az élet szép.” Még akkor is, ha olykor nem. RÖVIDEN Elhunyt Székely György Budapest. 94 éves korában elhunyt Székely György színháztörténész, rendező, műfordító, az MTA Színház- és Filmtudományi Bizottságának alapító tagja. A Fővárosi Operettszínház főrendezője volt 1952-1957 között, majd a Színháztudományi Intézetben, illetve a Magyar Színházi Intézetben dolgozott. 1990-ben érdemes művész kitüntetést kapott. A magyar színháztudomány egyik legjelentősebb kutatójaként megalkotta a színjátéktípus fogalmát, és kidolgozta a színházi előadás komplex leírásának módszertanát. Főszerkesztője volt A magyar színháztörténet című kézikönyv első három kötetének és Ä magyar színházművészeti lexikonnak. (MTI) Helen Mirren ismét királynő London. Egy új színdarabban ismét II. Erzsébet brit uralkodót játssza Helen Mirren, aki 2007-ben A királynő című filmért Oscar-díjat kapott. A The Audience című drámát jövő februárban mutatják be a West Enden, és az a Peter Morgan írta, aki A királynő forgatókönyvét is jegyzi. A mű az audienciákat idézi fel, amelyeken a királynő uralkodása alatt Chur- chilltől Cameronig 12 miniszterelnökkel beszélte meg a politikai eseményeket. Kiosztották a Dosky-díjakat Nyitra. Ján Rozner Hét nap a temetésig című regényének színpadi adaptációja kapta az elmúlt évad legjobb előadásának díját a Színházi Nyitra fesztiválon. A darabot Ľubomír Vajdička rendezte és a Túrócszentmártoni Szlovák Kamara- színház mutatta be. A legjobb férfi főszereplő díját is a tóc- szentmártoni társulat tagja, Dániel Heriban kapta. A darab a bűn és ártatlanság, az árulás és megalkuvás témáját dolgozza fel a normalizáció éveiben történt családi tragédián keresztül. Az író feleségének, Zora Jesenskának a halálát, és azt azt követő napokat helyezi társadalmi és politikai kontextusba. Ugyancsak két Dosky- díjjal jutalmazták a színikritikusok a Szlovák Nemzeti Színház Pogányok című előadását, amelynek szerzője, az ukrán Anna Jablonská tavaly a moszkvai repülőtér elleni terrortámadásban lelte halálát. A darab egy olyan mai családot mutat be, amelynek tagja már csak gyűlöletet éreznek egymás iránt, amíg csodát nem tesz velük a hozzájuk érkező nagymama mély hite és igaz szere- tete. A darabot színpadra állító Marián Amsler az évad legjobb rendezője, a nagymamát alakító Božidara Turzonovová pedig a legjobb női főszereplő, (vm) Nem egyszerű mindig az alkalomhoz illően véleményt nyilvánítani, illetve váltani egymással, és az sem mindegy, mikor vágunk a másik szavába Társalogjunk színvonalasan - könyv a verbális kommunikációról SUSLABÉLA Sok esetben egyáltalán nem tudatosítjuk, hogy egy-egy vélemény-nyilvánításunknak, felkiáltásunknak, parancsoló szavunknak is van pszichológiája. A rejtett emberi tényezőkre mutat rá Pléh Csaba A társalgás pszichológiája című frissen megjelent könyvében. A pszichológus szerző szerint lényegében minden emberi kapcsolat társalgás. Ez a kapcsolat létre jöhet két ember között, de nagyobb csoportban is, például egy iskolai osztály harminc tanulója körében. Ä kommunikáció - hiszen a társalgás szó szinonimájaként ezt a kifejezést teljesen megalapozottan használhatjuk - tarthat akár egy egész napon át, de gyakran csupán egy röpke pillanatot tölt ki mindennnapi életünkben. A könyv szerzője kilenc fejezetben taglalja a társalgás pszichológiájának leglényegesebb momentumait, összetevőit. Mindenképpen pozitívumként emelhető ki, hogy az egyes fejezetekben az olvasó, a tanár, a diák (mert bármelyiküknek szólhat a könyv) úgynevezett terepmunkával, vagy ha úgy tetszik, házi feladattal találkozik. A terepmunka az egyes fejezetekben azonban a feladatnak csupán az egyik része, vagyis a megfigyelési feladatok összessége. Pléh Csaba pedagógusi beállítottságának bizonyítéka, hogy minden fejezetet összefoglaló feladatokkal zár, ez a lecke az olvasó számára a második feladatcsokor. A könyv bevezető részében a társalgások szerkezeti meghatározóiról elmélkedik a szerző, s egyebek mellett kifejti, hogy „a szöveg a nyelv közveüen valósága, a diskurzus tulajdonképpen a legtágabban értelmezett beszéd megfelelője.” Rámutat, hogy a társalgás szereplői számának alapján három szintet érdemes elkülönítem: a monológot, a dialógust és a többszereplős társalgást. Ugyanitt nyomatékosítja, hogy egy-egy beszédhelyzet természetesen* jelentős mértékben függ attól, hogy a társalgás alanyai milyen kapcsolatban vannak egymással. Pléh felettébb lényegesnek tartja, hogy a csevegés résztvevői ésszerűen megoldják, hogy egyszerre csak egy személy beszéljen. Ugye, valamennyiünk számára ismerős a probléma: összeülünk régi barátokkal, osztálytársakkal találkozunk - és hirtelenjében mindenki egyszerre akarja elmondani, mi is történt vele, hogyan alakult az élete az elmúlt tíz-tizenöt év során... A pszichológus szintén fontos szerepet tulajdonít a közbeszólások kérdésének. Nem mindegy ugyanis, hogy mikor és milyen módon vágunk bele beszélgetőpartnerünk gondolatmenetébe. A könyv további részében a szerző kiemeli, hogy a társalgásnak is van mikro- és makró- szerkezete. ,A társalgások makroszerkezeti elemzése azzal foglalkozik, hogy müyen stratégiai célokat követnek a társalgók a beszélgetés során,” - írja egyebek mellett Pléh. Ezzel szemben a társalgás mikro- szerkezete csupán egymás melletti, vagy néhány mondatnyira lévő megnyilatkozásokkal foglalkozik. Ebben a viszonyításban mindenképpen fontos a beszélgetős időtartama is. A makroszerkezet idősávja 10 másodperctől mintegy 10 percig teljed, míg a mikroszerke- zet ehhez képest valóban csak szösszenetnyi: egytől tíz másodpercig teijedő időtartam. A szerző külön fejezetet szentel az udvariasság szerepének a társalgási folyamatban. A könyv azon fejezete ez, amelyet felettébb érdemes alaposabban áttanulmányozni. S nézzünk egy házi feladatot, vagyis egy terepmunkát éppen ebből a fejezetből: Gyűjtsön kijelentő mondatformát alkalmazó parancsolgatásokat! Hát tessék, lehet is próbálkozni. Pléh Csaba kiemeli a gyermeki társalgást, illetve a társalgás fejlődését is. Külön fejezetet szentel annak a kérdéskörnek, hogyan is alakulhat egy-egy társalgás a feszült beszélgetéstől a szétesett társalgásig. Nagyszerű szerzői-szerkesztői megoldás, hogy Pléh gondolt azokra az olvasókra, akik nincsenek teljesen tisztában minden egyes szakfogalommal, -kifejezéssel. Számukra állította össze a könyv végén a Kisszótárat, amely a könyvben gyakorta visszatérő kulcskifejezések és fogalmak rövid értelmezését, meghatározását tartalmazza. íme az egyik ilyen kulcsfogalom tömör, de igencsak szakszerű meghatározása: hezitáció - A szövegalkotás során felmerülő habozási jelenségek. Legfontosabb formái a csendes és a kitöltött szünetek. Aki kezébe veszi és alaposabban áttanulmányozza a kötetet, rengeteg tudnivalóval lesz gazdagabb mindennapi életünk kommunikációs folyamataival kapcsolatban. (Pléh Csaba: A társalgás pszichológiája. Libri Kiadó Budapest, 2012) ■K—aHtoh. __Q_J__iZ.__ Mirren-Erzsébet (Képarchívum)
