Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-04 / 204. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 4. Agrárkörkép 19 A hártyával borított puffancsok a cséplés folyamán szétesnek, és a bennük lévő spóratömeg a gabonaszemek felületére kerül Veszélyesek a gabonafélék üszöggombái A gabonaféléken is egyre gyakrabban jelenik meg az üszög valamilyen formája (A szerző felvételei) Az üszöggombák régebben Közép-Európában a legveszélyesebb gabonabetegségek voltak. Rendjük 1000 fajt ismer, amelyek többnyire egyszikű növényeket fertőznek, jellemző rájuk, hogy specializálódtak a gazdanövényeikre. A jelentőségük újra nő, mert egyre gyakrabban vetnek csávázatlan, vagy szakszerűtlenül csávázott vetőmagot. SEDL1AKNÉ GYÖRGY ILONA Az üszöggombák a gabonaszemeket teszik tönkre, mégpedig úgy, hogy azok átváltoznak fekete spóratömeggé. Amikor a spóraanyagot hártyaszerű anyag borítja, fedettüszögről beszélünk. Amikor az egész kalászt felemészti, és a gabonavirágzás idején a szél az egészet széthordja, porüszögről beszélünk. A velük fertőzött növények nem hoznak termést, azok helyett a gomba spórái fejlődnek ki. Kártételük nagysága attól függ, mennyi a fertőzött egyed. Ezektől eltérő a típus, amikor a száron, levélen, vagy a levélhüvelyen fejlődnek ki a spóratelepek. Ilyen a rozs- szárüszög. A fedettüszögök közül a búzakőüszög, vagy büdösüszög (Tilletia caries - Mazlavka pšenicová) és a törpe kőüszög (Tilletia contra- versa - Mazlavka trpasličia) a búzában, az árpa fedettüszög (Ustilago hordei - Sneť jač- meňová) az árpában, a zab fedettüszög (Ustilago levis) pedig a zabban károsít. A fedett üszögök a gabona érésekor a kalászban a magokhoz hasonló képződményeket, úgynevezett puffancsokat hoznak létre. A hártyával borított puffancsok az aratáskor a cséplés folyamán szétesnek, és a bennük lévő spóratömeg a gabonaszemek felületére kerül. A mag elvetése után a csírázáskor a gombaspóra is kicsirázik, hosszú micéliumot fejleszt, és a magcsírába behatolva megfertőzi azt. A talajra hullott gombaspórák is fertőzhetnek, azonban ezeknek a mag közvetlen közelébe kell kerülniük. A megfertőzött magban a gomba a hajtáscsúcsban együtt növekedik a gazdanövénnyel. Kalászhányáskor a magkezdemények elhalnak, és helyükben az üszöggomba spóráival telt puffancsok fejlődnek ki. A fertőzött kalászok borzasab- bak, a pelyváik jobban elállnak a kalászorsótól. A magok helyén kifellődött puffancsok könnyen szétmorzsolhatóak. A kőüszöggel fertőzött parcellán termett búza nem alkalmas élelmiszer-ipari célra, mivel kellemetlen, romlott hal szaga van, ezért is hívják büdösüszögnek. A védekezésben nagy szerepe van a vető- magcsávázásnak, egészséges állományból származó, csávázott vetőmaggal eredményesen lehet ellene védekezni. A törpe kőüszögnél, a fertőzött tő alacsony marad, rendszerint a kombajn vágószerkezete alatt marad. A talajra hullott spóráknak van nagyobb szerepük a fertőződésben, több évig is fertőzőképesek maradnak. A savanyú kémhatású taljokon gyakoribb. Csak egészséges növényzetből szabad vetőmagot fogni, a fertőzött állományt kizárják a szaporításból. Az árpa fedettüszög az egész világon megtalálható betegség, de a vetőmagcsává- zásnak köszönhetően ritkán fordul elő. A porüszögök közé tartozik búzában a búzaporüszög más néven repülőüszög (Ustilago tritici - Sneť pšenicová), árpában az árpa valódi porüszög (Ustilago nuda - Sneť nahá, prašná sneť jačmenná) és a zabban a zabporüszög (Ustilago avenae). A porüszögök kalászhányáskor a kalászorsón kívül az egész kalászt fekete, barna spóratömeggé alakítják. A spórák a virágzó gabonában a növény bibéjén keresztül fertőznek. A gomba micéliuma (gombafonala) bejut egészen a mag csírájába, de ott a mag érésekor nyugalomba kerül. Az ilyen mag teljesen ép, nem látni rajta jelét a fertőzésnek. A mag elvetése után annak fejlődésével együtt fejlődik a gomba, majd a virágrészek helyett fekete, sötétbarna spóratömeg fejlődik ki, amely magától szétesik, a spóratömeg kiszóródik és fertőzi az éppen virágzó gabonát. Az üszöggombák azok közé a kórokozók közé tartoznak, amelyek ellen a megjelenésükkor már nem lehet védekezni. Itt a védelem alapját a vető- magcsávázás jelenti. Az üszöggel fertőzött parcellák termesztői mindig azzal védekeznek, hogy nagyon szép, és teljesen egészséges vetőmagot vetettek. A porüszögöknél a fertőzést egyáltalán nem lehet megállapítani, a fertőzéshez elég, ha van a közelben betegebb állomány, hiszen az apró, nagyon könnyű gombaspórát a szél messzire el tudja vinni. A fedettüszögök spóráit a mag felületén szintén csak mikroszkóppal, laboratóriumban lehet kimutatni. Itt a fertőzést az arató-cséplőgép is okozhatja, azzal, hogy előzőleg fertőzött gabonát aratott. A vetőmagok csávázására több, nagyon jó hatású vegyszer áll rendelkezésre, ezek közül a VITAVAX 200 WP kiskereskedelmi csomagolásban is vásárolható. A szerző növényvédelmi szakember Engedélyezett készítmények VITAVAX 2000 őszi - tavaszi árpa, őszi - tavaszi búza, zab VITAVAX 200 WP őszi búza, tavaszi árpa DIVIDEND STAR 036 FS őszi búza, tavaszi árpa DIVIDEND 030 FS őszi búza SCENIC 080 FS búza VINCIT F búza PANOCTINE 35 LS őszi - tavaszi búza DITHANE M 45 búza, árpa NOVOZIR MN 80 búza, árpa REDIGO 100 FS búza LAMARDOR 400 FS őszi - tavaszi búza, őszi - tavaszi árpa RAXIL 060 FS búza, árpa RAXIL 515 FS őszi búza Célszerű a kelés előtt kezelni a területet a leginkább veszélyes gyomok ellen Őszi gyomirtás a gabonafélékben TÁJÉKOZTATÓ A vetés helyes idejének megválasztása az egyik legfontosabb tényező A zöldtrágyák jól lazítják a talajt ISMERTETŐ Az őszi gabonafélék gyomirtószeres kezelése a gyakorlatban két időszakban történik: ősszel - preemergensen, és/vagy őszi poszt-kezeléssel -, illetve tavasszal poszt- emergensen. A gyomok irtása a gyakorlatban már a gabona vetése előtt elkezdődik, ekkor a kikelt gyomokat a talajművelő eszközökkel mechanikusan pusztítják el. A vetést követően a gyomok fejlődését a kultúrnövény állapota jelentősen befolyásolja. A termesztés hatékonysága érdekében a gabonaállományokban célszerű már a kelés előtt kezelni a területet a leginkább veszélyes gyomok ellen. Az őszi vetésű gabonafélék preemergens (vetés utáni és kelés előtti) gyomirtására alkalmazott készítmények között nálunk egy új hatóanyagú gyomirtó, a Pledge 50 WP is a termelők rendelkezésére áll, amelynek flumioxazin az alapanyaga, és Sumimax néven Csehországban már 2010-től alkalmazzák. Svoreň Pál, a készítményt forgalmazó ArystaLifeScience Slovakia Kft. munkatársa elmondta, hogy az őszi gyomirtással a gabonafélék legfontosabb ősszel kelő gyomnövényeit tudjuk biztonsággal irtani. Ilyenek pl. a veronikafélék, a ragadós galaj, az ibolyafélék, a pipacs, a pipitér- félék, a széltippan, stb. Mivel a kultúrnövény a gyomokkal szembeni konkurenciaharcban a hatékony kezelés hatására előnybe kerül, a gyomok nem vonják el a tápanyagot és a vizet a gabona elől, így azok jobban felvehetők számára a talajból, és egyenletesebben fejlődik illetve a bokrosodása is zökkenőmentesebb. Az évelő gyomok (mint pl. a mezei acat, tarackbúza) irtását lehetőleg még a betakarított elővetemény tarlóján oldjuk meg (pl. Cosmic, Jetstar, vagy Kapazin készítményekkel), így a kikelt őszi gabona nehezen irtható gyomnövények konkurenciája nélkül fejlődhet a vegetáció kezdetétől. A hatékony őszi kezelés után a termelőnek lehetősége van az első tavaszi kezelés időpontjának elodázására, esetleg teljes elhagyására is. A készítményt, amely árban és minőségben kedvező arányt képvisel az őszi gyomok irtásában, 60 g/ha dózisban adagolják. A kijuttatás preemergensen (vetés után, kelés előtt), vagy korai posztemergensen, a gabona 4 leveles állapotáig történik. A gyomnövényekre elsősorban a levélzeten át hat, illetve talaj- hatú is. További előnye, hogy használata után utónövényként korlátozások nélkül vethetők más kultúrnövények (pl. cukorrépa, kukorica, repce). A sikeres gyomirtáshoz a gyomnövények optimális fejlettségi állapota, vagyis a csíralevelek megjelenése, illetve max. az 1 pár valódi levél fejlettségi állapotban való kezelés szükséges. Ha az adott területen nagymértékben van jelen a széltippan, a készítményhez isoproturon hatóanyagú szert (Calipuron 500 SC) ajánlott adagolni 1,5 1/ha dózisban, amely biztosítja az őszi gabonafélék biztonságos gyommentesítését. Az őszi posztemergens gyomirtás létjogosultságát az időjárás, időpontját mindenkor a gyomnövények fejlettsége határozza meg. Elsősorban ott célszerű a korai állománypermetezés alkalmazása, ahol a búza korai vetése és a csapadékos október hatására a gyomok zöme ősszel kicsírázik, (sz) A zöldtrágyanövények termesztésével költség- és környezetkímélő módon hozzájárulhatunk a talaj szerkezetének, valamint termőképességének fenntartásához. Alkalmazásuk hosszabb távon a talaj tápanyag- és vízgazdálkodásának javításával a növénytermesztés biztonságosabbá tételét eredményezi. Zöldtrágyának gyors növekedésű, nagy mennyiségű biomasszát adó fajok alkalmasak, melyek jó talajtakarók. Megvédik a talaj- felszínt az eróziótól és a deflációtól, valamint segítenek a talaj vízkészletének megőrzésében, a talajfelszín párolgásának csökkentésében. Intenzív gyökémö- vekedésük révén lazítják a talajt, bedolgozott zöld növényi részeik tovább javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát. Dús gyökérzetükkel feltárják a talaj nyers tápanyagkészletét, a növények számára felvehetetlen tápanyagformákat könnyen felvehetővé alakítják, az utónövény számára közvetlenül hasznosíthatóvá teszik. Fontos szerepet játszanak a tápanyagok lemosódásának megakadályozásában, valamint a szervesanyag-tartalom növelésében. Perspektivikusnak azok a rövid tenyészidejű, másodvetésre is alkalmas fajok tekinthetők, melyek viszonylag igénytelenek, a csírázáshoz, kezdeti fejlődéshez mérsékelt mennyiségű vizet igényelnek. Szerencsés olyan fajokat választani, melyek kórokozóknak, kártevőknek nem köztesgazdái. Fontos szempont továbbá, hogy vetőmagjuk olcsón és nagy mennyiségben elérhető legyen. A gazdálkodók körében a mustár, az olajretek és a facélia (mézontófű) kedvelt zöldtrágyanövények. Ezek nematicid (fonálféreg gyérítő) hatással is bírnak, így különösen burgonya, cukorrépa, gyökérzöldségek és kertészeti kultúrák elővete- ményeként jelentősek. Egyes zöldtrágyanövények az állati takarmányozásban is szerepet játszanak, a zöld növényi részek tömegtakarmányként - frissen vagy silózással tartósítva etethe- tők fel az állatokkal. Másodvetésű zöldtrágyanövényt nyáron lekerülő elővetemények után termeszthetünk, hogy a talaj előkészítéséhez, valamint a növények fejlődéséhez elegendő idő álljon rendelkezésre. Az elővetemény lekerülését követően azonnal el kell végezni a tarlóhántást és a felszín elmunkálását. Alapul véve, hogy a tarlóhántást és tarlóápolást másodnövény termesztése nélkül is elvégeznénk, ez a talajművelési mód nem jelent pótlólagos költséget. A vetés idejének helyes megválasztása kritikus eleme a technológiának. A másodvetésű zöldtrágyanövények termesztésének fő korlátozó tényezője a talajnedvesség. Túl korai vetés (július-augusztus eleje) esetén az aszályra hajló nyári időszakban a magok rosszul kelnek, a növények elégtelenül fejlődnek, nem adnak számottevő zöldtömeget. A megfelelő termésbiztonsághoz augusztus második felében célszerű vetni, amikor a viszonylag csapadékos időjárás segíti a gyors csírázást és fejlődést. Csapadékszegényebb augusztusban a nedvességmegőrző talajművelés, valamint az időszakra jellemző harmatképződés elegendő nedvességet biztosítanak a csíranövényeknek, a növényállományjó biomasszát ad. Másodvetésű növényállomány beforgatását október vé- gén-november elején, a virágzás előtt végezzük, de akár az első fagyok után is a területen maradhat az állomány. A magasra növő fajokat célszerű bedolgozás előtt szárzúzózni vagy lekaszálni. (trágyalap)
