Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-22 / 219. szám, szombat

6 Külföld UJSZO 2012. SZEPTEMBER 22. www.ujszo.com mmmnsmm Brüsszeli biztatás Brüsszel. Kiemelt figye­lemmel kíséri az EU Kül­ügyi Szolgálata (EKSZ) Tóásó Előd ügyét, és a leg­magasabb szintű találko­zók során is felvetetik a problémát. Gál Kinga fide- szes EP-képviselő ismer­tetve azt a választ, amelyet magyar és ír képviselők le­velére adott az EKSZ. Cat­herine Ashton külügyi fő­képviselő hivatala ígéretet tett arra, hogy fel fogja vet­ni a kérdést a bolíviai kül­ügyminiszter októberi brüsszeli látogatása során is. Bolíviai kommandósok 2009. április 16-án a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz város Las Américas nevű szállo­dájában lőtték le a bolívi- ai-magyar-horvát állam­polgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szo- vátáról való Magyarosi Ár­pádot és az ír Michael Mar­tin Dwyert. Letartóztatták a horvát-bolíviai állam­polgár Mario Tadicot és a magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elő­döt. Őket terrorista össze­esküvéssel vádolják. (MTI) Kivonták az erősítést Auckland. A folytatódó afganisztáni harcok ellené­re az USA - tartva magát az eredeti tervhez - harmadá­val csökkentette a közép­ázsiai országban állomáso­zó csapatai létszámát - kö­zölte az amerikai védelmi miniszter új-zélandi láto­gatásán. Leon Panetta Aucklandban elmondta, a korábbi csapaterősítések után mára a 2009-es szint­re csökkent az Afganisz­tánban állomásozó ameri­kai katonaság száma. A 2009 végén a Hindukusba küldött 33 ezer fős erősí­tésből az utolsó egység is elhagyta az országot, így ismét 68 ezer amerikai ka­tona maradt a muszlint or­szágban. (MTI) Listázik a Pussy Riot Moszkva. A Pussy Riot ügyvédei szeretnék elérni, hogy Washington tegye beutazási tiltó listára az orosz punkegyüttes tagjait elítélő orosz bírákat és az ügyet előítéletesen tálaló újságírókatis. „Válaszunka Pussy Riot-lista. Az orosz- országi jogsértők nem fog­nak Nyugaton szórakozni ” - idézte a hatalomhoz kö­zel álló Izvesztyija az együttes egyik tagját védő ügyvédet, Mark Fejgint. Az egyik elítélt nő, Nagyezsda Tolokonnyikova félje teg­nap vette át New Yorkban Yoko Onótól a Pussy Riot- nak ítélt Lennon-Ono Grant for Peace díjat. (MTI) Pakisztánban volt tegnap a legtöbb halott és sérült az amerikai film és francia karikatúrák miatti tüntetéseken Tomboló tüntetők az iszlám világban Pakisztán, Ravalpindi.Ez volt az egyik legbékésebb pillanat. (TASR/AP-felvétel) A hagyományos pénteki nagyima után szinte az egész iszlám világban folytatódtak a többnyire zavargásokba torkolló tüntetések a Mohamed prófétát kigűnyoló USA- ban készült film és fran­cia karikatúrák ellen. Voltak halálos áldoza­tok, és nagyon sokan megsérültek. ÖSSZEFOGLALÓ Egy tegnapi gyorsmérleg szerint az e heti tüntetésekben legalább háromtucatnyian hal­tak meg. Csak Pakisztánban és csak tegnap 15-en vesztették életüket és 195-en sérültek meg a zavargásokban. Számos országban a hatóságok külön­böző tiltásokkal megpróbálták elejét venni az erőszaknak - nem sok sikerrel. Például Kas­mír indiai részében korlátozták a közlekedést. Pakisztán legnagyobb váro­saiban a mobilszolgáltatást szüntették be, hogy megakadá­lyozzák robbanószerkezetek mobiltelefonnal való műkö­désbe hozását. Hiába közvetí­tette a pakisztáni televízió, az indulatokon nem enyhített Ba­rack Obama videoüzenete sem, amelyben az amerikai elnök el­ítélte a provokatív filmet. A tüntetők megtámadták két mozi épületét is. Ugyanakkor a kormány a pénteki napot nem­zeti ünnepnek nyilvánította, és bátorította az embereket, hogy vegyenek részt a Mohamed prófétát gyalázó film elleni bé­kés tiltakozásokon. Rádzsa Pervez Asraf kormányfő az is­tenkáromlás nemzetközi tilal­mát sürgette. Franciaország húsz iszlám országban zárva tartotta a kül­képviseleteket és az iskolákat, a Charlie Hebdo szatirikus lap­ban közölt karikatúrák miatt. Az USA bezárta minden indo­néziai diplomáciai képvisele­tét: a jakartai nagykövetséget, a surabayai, medani és báli konzulátust, valamint a Délke­let-ázsiai Országok Szövetsé­géhez (ASEAN) rendelt ameri­kai missziót. A korábbi indoné­ziai tüntetések ugyanis súlyos erőszakba torkolltak. Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban ezrek tüntettek békésen az iszlámot és Moha­med prófétát becsmérlő film el­len. Najib Razak miniszterel­nök mélységesen sértőnek mi­nősítette a videót, mindamel­lett nyugalomra intette honfi­társait és arra, hogy a tiltakozás ne fajuljon erőszakossá. „Most műiden eddiginél fontosabb mindannyiunk törekvése a tisz­teletre, türelemre és kölcsönös megértésre, hogy harmóniá­ban élhessünk” - mondta. Az amerikai nagykövetség itt is bezárt. A tunéziai belügyminisztéri­um tegnapra betiltott minden tüntetést a film és a karikatú­rák ellen. A tárca az erőszak és fosztogatások veszélyével in­dokolta a döntést, miután az interneten több felhívás is meg­jelent. A főváros, Tunisz egy ré­szén - egyebek közt ott, ahol a francia nagykövetség is áll - megtiltották a gépkocsiforgal­mat. A Habíb Burgiba sugár­úton álló épületet emberma­gasságú szögesdrót, több kato­nai teherautó, egy páncélos és egy vízágyúval fölszerelt jármű védte. Libanon több városában is tízezrek vonultak tegnap az ut­cákra a szélsőséges Hezbollah felhívására. A Földközi-tenger partján fekvő Szidon egyik me­csetjében Maher Hammúd imám védelmébe vett egy fat- vát (vallási rendelet), amely feljogosít azok megölésére, akik részt vettek A muzulmá­nok ártatlansága című film el­készítésében. (MTI, TASR, ú) Sokáig tartott, amíg megszületett a Fehér Ház hivatalos állásfoglalása Terrortámadásban esett el a nagykövet ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Hosszas hezitá­lás után döntésre jutottak Wa­shingtonban: a Fehér Ház ter­rortámadásnak minősítette a bengázi amerikai konzulátus el­len elkövetett fegyveres akciót. Ezt csütörtökön, az elnöki repü­lőgép fedélzetén mondta újság­íróknak Jay Camey szóvivő. „Magától értetődő, hogy ami Bengáziban történt, az terror- támadás volt, amely négy ame­rikai hivatalos személy - köztük Chris Stevens nagykövet - halá­lát okozta” - fogalmazott. Victoria Nuland külügyi szó­vivő kedden még úgy foglalt ál­lást, hogy „korai lenne terrortá­madásnak minősíteni a bengázi támadást”. Közzétettek egy líbi­ai amatőr videofelvételt is, amellyel azt kívánták bizonyíta­ni, hogy az épületbe behatolt tüntetők bukkantak rá az eszmé­letlen nagykövetre, ők szállítot­ták kórházba, ahol azonban nem tudták újraéleszteni. Camey mostani nyüatkozata megerősítette a Nemzeti Terror­elhárítási Központ igazgatójá­nak, Matthew Olsennek a kong­resszusi meghallgatáson képvi­selt álláspontját. A szóvivője azonban a továbbiakban kitért az elől, hogy pontosítsa, vajon az amerikai kormányzat szerint a kelet-líbiai városban működő képviselet ellen előre kitervelt fegyveres akciót hajtottak-e végre. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ezzel kapcso­latban bejelentette: a terrortá­madás körülményeinek kivizs­gálására bizottságot állított fel, amelynek élére Thomas Picke­ring nyugalmazott nagykövetet neveztek! Camey csak megismételte Olsen korábbi véleményét: a támadást végrehajtó szemé­lyek kapcsolatban állhatták az al-Kaidának a Maghreb-orszá- gokban aktív „elemeivel”, de a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem közölt további részleteket. A Bengázi-ügy az USA-ban a választási kampány témájává vált. (MTI, ú) Terrorista támadás Tűzharc a határon Jeruzsálem. Terroristákból álló csoport nyitott tüzet egy iz­raeli katonai járőrre az egyip­tomi-izraeli határ mentén teg­nap délután. A támadók át is lép­ték a határt. Az izraeli katonák viszonozták a tüzet, a heves tűzpárbajban három terrorista életét vesztette, meghalt egy iz­raeli katona is, kettő pedig meg­sebesült. Az egyik támadón a helyszínelő katonák egy, az ön­gyilkos merénylők által hasz­nált, övre erősített pokolgépet találtak. „A hadsereg egy na­gyon komoly merényletet hiúsí­tott meg” - mondta Joáv Morde- háj dandártábornok, (atv.hu) Békedíj egy utcagyerelmek Hága. Egy 13 éves Fülöp- szigeteki utcagyereket tün­tettek ki idén a Gyermekek Nemzetközi Békedíjával. A százezer euróval járó díjat a Nobel-békedíjas Desmond Tutu adta át Cris Valdeznek, aki hazájában szeméttele­pen élt és temetőkben aludt. A fiú saját alapítványán ke­resztül több mint ötezer ki­sebb ajándékot (cipőt, ru­hát, játékokat) gyűjtött a mélyszegénységben élő gyerekeknek. Ä békedíjjal járó pénzből nagy álmát szeretné megvalósítani: or­vos akar lenni. (MTI) Magyarország és Románia pellengéren Amerikai intő Budapestnek ÖSSZEFOGLALÓ Amerika a szigetvitában fegyveres segítséget nyújtana Tokiónak Washington keményen letette a garast ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A demokrácia magyarországi és romániai álla­pota miatti aggodalmának adott hangot Phüip Gordon amerikai politikus, a külügyi tárca euró­pai és eurázsiai ügyekben illeté­kes államtitkár-helyettese. „Mi­vel az USA és a közép-európai országok szövetsége a közös ér­tékeken alapul, Washington nem ijed meg attól, hogy a de­mokratikus elvek előmozdítása és megvédelmezése iránti köte­lezettségükre emlékeztesse partnereit” - mondta egy szak­maikonferencián. „Ami Magyarországot ületi, élénk vitát folytatunk azokról a nyugtalanító erőfeszítésekről, amelyek a kormányzaton belül az intézményi fékek és ellensú­lyok gyengítésére irányulnak, a vallások elismeréséhez szüksé­ges nehézkes és átpolitizált re­gisztrációs eljárásról, az igaz­ságszolgáltatás sértetlensége és függetlensége megőrzésének fontosságáról, valamint a sza­bad sajtóról. Arra ösztönözzük Magyarországot, hogy folytassa a konzultációkat ezekben a kér­désekben az ET Velencei Bizott­ságával. Ugyancsak sürgetjük, hogy a magyar kormány ezek­ben a kérdésekben folytasson párbeszédet a civil társada­lommal.” Az USA-t nem elégítették ki azok a válaszok sem, amelye­ket Budapesttől kapott az azeri baltás gyilkos kiadatásával kapcsolatban. (MTI, ú) Washington/Tokió/Peking. Egyértelműen az amerikai-ja­pán védelmi szerződés hatálya alá esnek a japán által ellenőr­zött, de Kína által magának kö­vetelt kelet-kínai-tengeri szige­tek - közölte tegnap Kurt Camp­bell amerikai helyettes külügyi államtitkár, utalva arra, hogy a szigetek megtámadása esetén Washington fegyveres segítsé­get nyújtana Tokiónak. Az USA nem foglal állást a Ja­pánban Szenkaku-, Kínában Tiaojü-szigetek feletti szuvere­nitással kapcsolatos vitában, de elismeri, hogy Tokió tényleges adminisztratív ellenőrzést gya­korol a terület felett, így az „egyértelműen a védelmi szer­ződés 5. pontja alá esik” - fogal­mazott a kelet-ázsiai és csendes­óceáni ügyekért felelős vezető. Az 1960-as amerikai-japán pak- tum5. pontjában az USÄ kötele­zettséget vállalt Japán állam te- rületénekvédelméért. Campbell ugyanakkor leszögezte: Wa­shington diplomáciai megoldást sürget a régió biztonságát fe­nyegető vitában, amely azután mérgesedett el, hogy Japán a múlt héten egy magánszemély­től megvásárolta a szigetcsoport három tagját. A vita miatt Kína- szerte több mint egy héten ke­resztül folytak Japán-ellenes tüntetések, amelyek során japán állampolgárokat és vállalkozá­sokat is megtámadtak. Hszi Csin-ping kínai alelnök, az ország leendő vezetője a Dél­kínai-tengeren több hónapja tartó feszült helyzetben igyeke­zett megnyugtatni a délkelet­ázsiai országokat - az ASEAN- országokat - afelől, hogy békés kapcsolatokra törekszik velük. Hangsúlyozta: Kína jólétét csak úgy lehet szavatolni, ha Peking jó kapcsolatokra törekszik szomszédaival. Peking igénye a Dél-kínai-tenger egy jelentős ré­szére-Japán mellett- közvetlen viszályt váltott ki Vietnammal és a Fülöp-szigetekkel. Brunei, Tajvan és Malajzia ugyancsak követel magának területeket a régióban, így biztonságpolitikai szempontból ez Ázsia potenciá­lisan legnyugtalanabb térsége. A területi vita hátterében a kör­nyéken található olajlelőhelyek feltárásánakjogaáll. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents