Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-22 / 219. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 22. Vélemény és háttér 7 A két párt együttműködése a kormányzó párttal politikai befektetés is lehet Suszterek hatalmon Már nem a Híd az egyetlen szlovákiai párt, amely ellenzékinek vallja magát, közben együttműködik a Fico-kormánnyal. Ezen a héten csatlakozott hozzá az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek. JURAJ HRABKO Ez nemcsak párt- és politikai szempontból figyelemre méltó, hanem tartalmilag is. A pártszempontot most nem taglalom - a párt döntött, és akik nem tagjai, semmi közük hozzá. Politikailag - ha politikán a közvéleményt érintő kérdések igazgatását értjük a közvélemény nevében és érdekében - már más kérdés, mivel az egész társadalmat érinti. A Híd és az Egyszerű Emberek olyan korlátokat állított fel, amelyek eddig nem léteztek az országban. Még Vladimír Mečiamak és pártjának, a HZDS-nek is hivatalossá kellett tennie az SNS-szel kötött csendes koalíciót, mert ha nem tette volna, a nemzetiek magukkal rántották volna a politikai süllyesztőbe. Más szóval - ha az SNS mint párt büszkén és politikailag korrektebbül viselkedett, mint most a Híd vagy az Egyszerű Emberek, az olyan csoda, amely kétségkívül bekerül a szlovák politika történelmébe. Mert itt és most összekeverik az almát a körtével, azaz az ellenzéki pártokat az uralkodó pártokkal. Persze, nem nyíltan és tisztességesen, hanem ahogy Ivan Gašparovič államfő fogalmazott: „mintha”. A Híd nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa mellé újabb kormánybiztos került, az Egyszerű Emberek jelöltje a roma közösség érdekeit képviseli. Nem egy úgynevezett független hivatal vezetői posztját tölti be (Jegybank, Nemzetbiztonsági Hivatal, Állami Számvevőszék, ombudsman stb.), hanem olyan funkciót, amely közvetlen kapcsolatban áll az állam- hatalommal. Közben mindkét párt segít a Smemek beszennyezni a politika színterét - mivel minden normális ország szociáldemokrata pártjainak programjában központi helyet foglal el a kisebbségek jogainak védelme és érvényesítése. Minden kisebbségé. Csak Szlovákiában van ez másként, és a Smer ezt a kérdést másokra ruházza át. Hogy értsük egymást: ha az egyiknek sikerül az állampolgárságról szóló törvényben minőségi változtatást elérni vagy kiharcolni azt, hogy Komáromban megmaradjon az „egyetem”, a másiknak azt, hogy javuljanak a romák élet- körülményei, az első leszek, aki nyilvánosan megtapsolja őket, és kijelenti, a csendes koalíció megkötésének társadalmilag is volt értelme. Úgy is értelmezhetjük, hogy a két párt együttműködése a kormányzó párttal politikai befektetés is lehet, de hogy csak azért legyen kormánybiztosuk, hogy a kormányzó pártnak legyen mi mögé bújnia, társadalmi szempontból érthetetlen.- Jobban fél a foghúzástól, mint a politikusok a Beneš-dekrétumoktól! (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Moncsicsi JUHÁSZ KATALIN 0 Az észak-spanyolországi Broja álmos kisváros, ahol eddig nem igazán volt mit nézniük a turistáknak. Egy nyolcvanéves néni, bizonyos Celia Gimenez azonban idén nyáron rendesen fellendítette a helyi idegenforgalmat azzal, hogy „restaurált” egy 19. századi Jézus-freskót. Gondolom, önökis látták már: alelkes, ám dilettáns pacsmagolás következtében Jézus olyan lett, mint egy moncsicsi. Viszont akkora karriert futott be az interneten, hogy ma már mindenki ismeri ezt a művet, míg az eredetire, Elias Garcia Martinez alkotására az elmúlt század során csak ke vesen figyeltek fel. Szóval özönleni kezdtek a vizuális humorra fogékony turisták az eldugott kis templomba, hogy saját szemükkel is lássák a remekművet. Az újraértelmezett Jézus-arc pólókon, bögréken, kulcstartókon jelent meg, a könnyen kezelhető grafikai programoknak köszönhetően egy csomó híres festményen bukkant fel a „szőrös manó”, ellepte az internetet, beköltözött a tévébe. Az a hír is szélsebesen bejárta a világsaj- ' tót, hogy arajongóknemhagy- ják rendbe hozni a freskót, annyira megszerették az önjelölt idős restaurátor művét. „Még jó, hogy Gimenez nem követel pénzt szerzői jogdíj címén” - írta nemrég az Ars Technika című spanyol lap. Nos, a legfrissebb információk szerint a néni bizony vérszemet kapott, és igenis szeretne egy kis pénzt. Kérdés, hogy megérdemli-e. A templom forgalma kétségtelenül neki köszönhetően lendült fel. Persze azonnal belépődíjat kezdtek szedni, a napi bevétel a spanyol sajtó szerint meghaladja az ezer eurót. Önök szerint járna ebből egy kis részesedés Celia néninek? Mert szerintem igen. Mások szerint viszont inkább büntetés járna neki, amiért tönkretett egy műalkotást. Akár a közvélemény erejének tesztelésére is alkalmas lehet ez a történet. Hiszen amikor elterjedt a médiában, hogy a hölgyet megbüntethetik, Európa méretű szimpátia mutatkozott iránta. Komolyjogá- szok is nyilatkoztak olyasmiket, hogy ez a tett nem számít szándékos rongálásnak, sőt ez a buzgó hívő tulajdonképpen jót akart cselekedni, csak nem volt hozzá kellő kézügyessége. Most pedig már az a kérdés, kapjon-e jutalmat az idős hölgy. Aki egyébként ügyvédeket is fogadott jogosnak vélt jussának megszerzése érdekében. A templom illetékesei szintén ügyvédekhez fordultak, a két jogászcsapat a napokban akaszkodott össze, a világ közvéleményének vigyázó szemei előtt. Kíváncsian várjuk a bíróság döntését. Ha Amerikában lennénk, azt írnám: precedensteremtő ítélet várható. Ez azonban Európa, és bár a történet erősen magán viseli az amerikai kultúra bizonyosjegyeit, a spanyol bíró talán épp azzal szeretné demonstrálni európaiságát, hogy kikapcsolja tévéjét, számítógépét, és csak a paragrafusokat vizsgálja... KOMMENTAR Vörös csillag, kettős mérce SERES LÁSZLÓ E BI Két dolgot tehet a magyar állam - közölte Kofe; vér László, a parlament elnöke, a Fidesz erős . embere Strasbourgban: vagy folyamatosan ki- * I fizeti az európai bíróság büntetéseit, vagy leji galizálja a vörös csillag és a horogkereszt viseli lését. Merthogy ma mindkét önkényuralmi B jelkép tiltva van Magyarországon. Ha pedig valaki megszegi ezt a szabályt, mint tette az egyik kis kommunista párt vezetője, akkor az ügy Strasbourg elé kerül, Strasbourg pedigjól leb.. .a a magyar államot, és a szabad véleménynyilvánítás megsértése címén kártérítésre kötelezi, tekintet nélkül arra, hogy eme jogszabály miatt az állam nem is igen tehet mást, mint büntet. A Fidesz-kormány első reakciója igencsak elképesztő volt: nem elég, hogy nyilvánosan kritizálták a (valóban kritizálható, de ezt ne a kormány ítélje meg) strasbourgi ítéletet, de azt is kijelentették, sőt, tavasszal a parlamenttel is megszavaztatták, hogy egyszerűen nem hajtják végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, és nem fizetnek. Aztán mégis fizettek. Most pedig saját erős emberük szállt szembe az eddig uralkodó állásponttal, és mondta ki: bár az ítélet elképesztő, bizony végre kell hajtani. Másrészt, miközben pontosan tudható, hogy ő maga tiltáspárti, legalább felvetette: nem elképzelhetetlen a két szörnyű jelkép legalizálása. Pontosan erre bátorítanám őket én is. A márciusi strasbourgi ítélet formálisan nézve természetesen nem elképesztő, hiszen a szólásszabadság valóban kiemelten fontos európai érték, alapjog, amely természetesen azokat a kommunista vezetőket is megilleti, akiknek a kormányzása anno semmiféle ilyen alapjogot nem garantált. A valóban elképesztő döntés egy évekkel ezelőtti, a mostanit megalapozó ítélet volt, melyben a bírák nem is nagyon leplezetten mentegették, relativizálták a vörös csillagot, mondván, elmegy az végül is régi munkásmozgalmi szimbólumnak is, ma is sok „elnyomott” meg antiglobalista viseli, hát mér' ne hordj a az is, aki úgymond jót akar. Tekintet nélkül arra, mit gondol esetleg a rendszer által negyven évig sújtott kelet-európai polgár, a kommunizmus által halálba küldött majd százmillió ember esetleges hozzátartozója, maguk a túlélő kínai, kambodzsai, orosz, ukrán, romániai, szlovákiai, magyarországi polgárok, akiknek a vörös csillag nem éppen a progresszív munkásmozgalmi hagyomány, hanem a brutalitás, a barbárság és a halál szimbóluma. Éppúgy, mint a horogkereszt. És ez lenne itten a lényeg: a kettős mérce kiiktatása a problémából. Akár továbbra is tiltja, akár legalizálja a magyar állam ezeket a botrányos szimbólumokat, kizárólag együtt, csomagban kezelheti a két rémséget. Nem azért, hogy összemossa vagy egymáshoz mérje őket, hanem hogy érzékeltesse: nincs mentegető körülmény, két embertelen, külön-külön okokból is elítélendő rémségről van szó. Ám eltelt jó sok év, nincs náci vagy sztálinista veszély, ha egy kommunista pártelnök vörös csillaggal a hajtókáján akar a tévében szerepelni, tegye meg. Eljött a legalizálás ideje, a létező érzékenységek nem írhatják fölül a szabad szólást. Különben is, a totalitárius és/vagy félelemkeltő irányzatoknak ma már rég nincs szükségük ezekre a relikviákra, lásd pl. a szélsőjobbos gárdákat. „Ha az európai emberi jogi bíróság olyan ítéleteket akar hozni, amelyeket elfogadnak őszintén minden tagállamban, nem csupán kötelezettségként a nemzetközi egyezményhez való csatlakozás miatt, akkor erkölcsileg megalapozott döntéseket kell hoznia” -jelentette ki Kövér Strasbourgban. Magam sem hittem volna, de kivételesen minden szavával egyetértek. A szerző a hvg.hu munkatársa, a Kapitalizmus blog szerkesztője FIGYELŐ Mitől féltik a gyerekeket A kilátásoktól, a nem biztonságos közlekedéstől, a kábítószerektől, a bűnözéstől és az idegenekkel való kapcsolattól féltik a magyar szülők a gyermekeiket - derül ki egy felmérésből. A kilátásokat a válaszadók 61%-a, a közlekedés biztonságát 58%-a, a kábítószereket 57%-a, a bűnözést 55%-a, az idegenekkel való kapcsolatba kerülést 46%-a említette. A reklámoktól, hirdetésektől a válaszadók 24%-a félti gyerekét, ez 12. a listán. A szülők aggodalmaiban ezt megelőzi az alkohol, a túl gyors felnőtté válás, a túl korai szexuális élet, az iskola, az internet és a tévéműsorok. Az ideálisnak tartott testképet a felmérésben résztvevők 24%-a, a gyermekkori elhízást 22%-a nevezte problémának. (MTI)
