Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-21 / 218. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 21. Vélemény És háttér 7 Ficóék hitelt is felvennének, hogy az állami vagyon megmentőjének szerepében tetszeleghessenek lasztották, Fico ugyanis még mindig abban reménykedik, hogy az állam visszavásárolhatja az említett tulajdonrészt, amiért a legfrissebb hírek szerint 2,5 milliárd euró körüli összeget kémek a külföldi tulajdonosok. Azt persze Fico is elismeri, hogy Szlovákiánakjelen- leg erre nincs pénze, a kormányfő azonban az e heti kormányülés után már jelezte, akár hitelt is hajlandók lennének felvenni, csak hogy az állami vagyon megmentőjének a szerepében tetszeleghessenek. A számlát persze az adófizetőknek kellene állniuk, akiknek a terheit a baloldali kormány idén és jövőre épp azért növeli, hogy csökkentse az állam eladósodottságát. Aki ebben megpróbálja megtalálni a logikát, az eleve sikertelenségre van ítélve. Ami biztos, hogy a bal- és a jobboldali politikusok ideológiai harcának mindéit esetben a mezei polgárok a legnagyobb vesztesei. Gázos játékok A felületes szemlélő könnyen azt hihetné, hogy a politika jobb- és baloldala között Szlovákiában kibékíthetetlen ellentétek húzódnak, de valójában jóval közelebb állnak egymáshoz, mint azt sokan gondolnák. MOLNÁR IVÁN Pragmatikus, a lakosság valós érdekeit szem előtt tartó politizálás helyett mindkét politikai tábor saját ideológiai lövészárkának a foglya, az állam vagyonát és az adófizetők pénzét személyes játékszerének tekintve. Mentalitásukból fakadóan elsősorban a drágább játékszerekhez vonzódnak, így nem csoda, hogy az olyan vállalatokon, mint a többmilliárdos értéket képviselő Szlovák Gázművek (SPP) évek óta marakodnak. Az SPP-sztori aktuális főhőse - az e heti kormányülést követően - ugyan újra Robert Fico, a baloldali kormányfő azonban csak azt az ideológiai harcot folytatja, amelyet a jobboldal tíz éve indított el az SPP részleges magánosításával. Ivan Miklós, a jobboldal gazdasági guruja, az SPP 2002-es magánosításának a levezénylője, a szlovák gázszolgáltató 49 százalékos részvény- csomagjának a magánosítását is a klasszikus neoliberális maszlaggal próbálta meg eladni a választóknak. Až állam rossz gazda, majd a magáncégek, azok megmutatják, hogyan kell ezt csinálni - erősködött Miklós, akivel ebben az esetben valóban egyetérthetünk. Míg az elemzők szerint a 49 százalékos részvénycsomagért az állam akár 180 milliárd koronát (akkori árfolyamon nagyjából 4,2 milliárd euró) is bezsebelhetett volna, Miklós 121 milliárd koronáért (nagyjából 2,8 milliárd euró) adta el a csomagot a német E.ON Ruhrgas és a francia Gaz de France alkotta konzorciumnak, vagyis az állam valóban nem a legjobban sáfárkodott a tulajdonával. Ráadásul a külföldi tulajdonosok valóban „megmutatták”, hogyan kell ezt csinálni, hiszen a gázárak drasztikus növelésével igyekeztek maximális mértékben kizsigerelni a lakosságot, lefölözve a sok százmilliós profitot. Most, hogy már eléggé megszedték magukat, igyekeznek túladni a részvénycsomagon. A cseh EPH energiaipari társaság személyében találtak is rá vevőt, amely az előjelek szerint a szlovák kormánnyal is udvariasabb lenne, mint a németek és a franciák. Szerencsétlenségünkre azonban a kártyát ezúttal Robert Fico osztja, aki a baloldali lövészárokból lövöldöz a levegőbe. Az e heti kormányülésig ugyan úgy tűnt, hogy zöld utat adnak a cseheknek, az erről szóló döntést azonban későbbre haJEGYZET A boldogság illata IAMPL ZSUZSANNA Finom illat terjengett az utcán. Milyen szokatlan, gondolta a nő mosolyogva, aztán kapcsolt, hogy a saját feje illatozik, mert épp fodrásztól jött. Egy szembejövő férfi jókedvűen nézett rá, biztosan azt gondolta, neki szól a mosoly. Hadd gondolja. Hadd örüljön. Kevés is elég a boldogsághoz. Hazaérve a nő az ajtóban egy levélkéttalált. „Sokszor csaka nehéz pillanatokban szembesülünk azzal, hogy nem va- gyunkegyedül. Köszönjük.”A levélkét a szomszédasszony írta, s azt köszönte meg, hogy a nő is ott volt a félje temetésén. Jó szomszédoknál ez bevett dolog. De őknem voltak különösebben jó szomszédok, pedig csupán egy emelet választotta el őket. Az asszony fenn hordta az orrát, mivel személyzeti osztályon dolgozik. A férfi a ház- banhallatszó neszekre úgy reagált, hogy percekig bőszen verte a radiátorcsövet, pedig ő maga a konyhában olyan hangosan szokott ordítozni a rátarti feleségével, hogy azt mindenki hallotta. A gyerekeik senkineksemköszöntek. A nő harminc év alatt egyszer áztatta be őket, akkor a szomszéd magából kikelve üvöltött, hogy tanuljon meg mosni. Ám ahogy idősödtek, kicsit megkopott a büszkeségük, de még így sem kedvelte őket senki. Aztán egy éjszaka a nő rohangászásra ébredt. A ház előtt gyorsmentő állt, s a nyitott ablakon keresztül kétségbeesett hang hallatszott, „apuci, ne halj meg! ” Valakit hordágyon vittek el. Másnap már ott volt a gyászjelentés a liftajtón. A kellemetlen szomszéd halt meg. A nő nem szeret temetésre járni, kellemetlen emberekére pláne nem. De az, hogy a halál angyala ott volt a házban, ráadásul az ő szobája alatt, azért elgondolkodtató. Meg aztán vannak dolgok, amelyek mindenkinek egyformán fájnak, a rátartiaknak, gorombáknak, bunkóknak is, s talán egy kézfogás az ő fájdalmukba is becsempész egy halvány boldogságsugarat, gondolta a nő. Ezt már ő is tapasztalta. Amikor meghalt egy hozzá nagyon közel álló személy, a házban lakó idős asszony, aki két bottal jár, elsőként kérdezte meg, mikor lesz a temetés, pedig az elhunytat csak az erkélyen látta, személyesen sosem találkozott vele. Végül nem jött el. Pontosabban az történt, hogy összekeverte az időpontot. Két mankójával és egy gyönyörű csokorral nagy nehezen kibotorkált a temetőbe, s amikor kiderült, hogy egy órát késett, felmérgedve a saját butaságán - ezt maga mondta így-, taxival hazajött. Délután háromkor pedig, amikor a nő már hazaérkezett a torról, bekopogott az ajtón. Nagy elnézéssel hozta a csokrot, s kérte, vigyék ki a temetőbe. Ő maga is kivinné, de nem tudja, hol van a sír. Hatalmas emberség rejlik bennünk. Néha mintha szégyellnénk, s a tragédiák idejére tartogatjuk. Pedig elég egy illat, egy mosoly, s hétköznap is lehetünk boldogok, gondol- jaanő. KOMMENTAR Veszélyeztetettek PÉTERFl SZONYA Amikor a kormány (lényegtelen, hogy melyik) azt hangsúlyozta: azért kell megvásárolni az orrcseppeket, köptetőket, láz- és fájdalomcsillapítókat stb., hogy legyen pénz a szív- és daganatos betegek, valamint egyéb súlyos kórokban szenvedők megfelelő gyógyítására, fogcsikorgatva bár - főleg a ltis- gyermekes családok -, de elfogadtuk az indoklást. Mégis gyakran előfordult, hogy egy-egy életmentő gyógyszerhez az érintettek késve jutottak hozzá, de az is, hogy jóval többet kellett fizetniük érte, mint korábban. Miközben az egészség- ügyi tárca azzal dicsekedett, hogy az EU-tagországok közül a gyógyító mérgek nálunk a legolcsóbbak. Ami ugyan sok esetben csúsztatás volt, ám igaz az, hogy a tárca belekény- szerítette a gyógyszergyártókat az árleszállításba. Amivel az egészségbiztosítók jártak jól, hiszen jelentősen csökkentek a gyógyszerkiadásaik. Nem úgy a betegeké! Ok egyre több pénzt hagynak a patikákban, mert bár az orvosság olcsóbb lett, önrészük emelkedett. Ez történt augusztusban is, hiába tiltakoztak a szakmai és betegtársulások. Sajnos, ez vár október 1-jétől főleg a szív- és pszichiátriai betegekre, de az allergiásokra, a magas vérnyomásban és az immunrendszer megbetegedésében szenvedőkre is. Az előzetes számítások szerint országos szinten csupán a szívbetegek kiadásai évi 20 millióval növekednek, a többi diagnózis- salévi51 milliós többletkiadást hárít az állam a betegekre. Az orvosi szakmai társulások tavasz óta figyelmeztetik az egészségügyi minisztert arra, hogy a szívbetegek kezelése nem lehet pénzfüggő. Százezrek életéről van szó, a hihetetlenül magas gyógyszerárakat a rokkant és az idős betegek képtelenek megfizetni. A hatástalanabb, olcsóbb szerekkel való kezelés következtében jelentősen megemelkednek az ellátás kiadásai, az érintettek kórházba kerülnek, s számolni kell a szövődményekkel is. Hiába igaz, hogy a magas vérnyomás és koleszterinszint diétával, rendszeres testmozgással szinten tartható (Szlovákiában a 35-64 évesek fele magas vérnyomásban szenved), a betegek nagy része napi 2-3 féle gyógyszerre szorul. És mégegymegrendítőadat: hazánkban szívet érintő diagnózisban 1,7 millióan szenvednek. A hazai szakorvosok elfogadták a kezelések ésszerűsítésének szükségét, évek óta nem csupán a gyógyítás hatékonyságára, hanem a kiadásokra is figyelnek, ám elfogadhatatlannak tartják, hogy csupán gyógyítgassák a rászorulókat, és az állam a terhek jelentős részét a betegekre hárítsa. Úgy vélik, életbevágóan fontos, hogy az egészségügyi miniszter felfüggessze a rendelet október 1 -jei hatályát addig, amíg újra kategorizálják a legfontosabb orvosságokat. (Nem követelnek lehetetlent, megtörtént ez már nemrég a védőoltások beszerzése körüli káoszt miatt.) Szeptember 29-én a világon mindenütt megtartják a szív világnapját. Szlovákiában úgy, hogy drámai módon megemelik az orvosságra szorulók kiadásait, megfosztva őket a korszerű kezelés lehetőségétől?! TALLÓZÓ BLIKK Bosszúból üldözhette áldozatait Éva Varholíková Rezešová szlovák milliárdos nő, aki egy hónapja ittasan belerohant az előtte közlekedő Fiat Puntóba az M3-as autópályán, négy ember halálát okozva - erről számolt be az a kamionos, akit a rendőrség keresett, s aki hétfőn tett vallomást a rendőrségen, írta a Blikk. A lap egy neve elhallgatását kérő informátorra hivatkozva számolt be a szemtanú vallomásáról, mely szerint több kilométerrel a baleset előtt várható volt, hogy megtörténik a baj. A kamionos elmondta, hogy már vagy tíz kilométerrel korábban, egy benzinkútnál összezördültek a felek: a BMW nem tudta első lendületből megelőzni a Fiatot. Villogott rá, hogy hagyja el a belső sávot azonnal, hogy a hatalmas sebességéből ne kelljen visszavennie. Amikor sávot váltott a Fiat, a másik autó elkezdte üldözni, tolta le az útról. A Fiat kétségbeesetten menekült, lehúzódott a leállósávba, de a BMW csak ment utána, és folyamatosan nyomás alatt tartotta, mígnem megtörtént a baj. A Blikk úgy tudja, a rendőrség további kamionosokat keres, hogy megerősítsék ezt a vallomást. A nyomozóhatóság fontolóra veszi, hogy az eredetieknél sokkal súlyosabb váddal, szándékos emberöléssel gyanúsítja meg az előzetesben levő Rezešovát. Be- luzsámé Belicza Andrea rendőrségi szóvivő az MTI- nek annyit erősített meg: jelentkezett a régóta keresett kamionos szemtanú, ki is hallgatta őt a rendőrség, de a nyomozás érdekében vallomásának részletei nem pub- likusak. Nem tudja megerősíteni a napilap cikkében leírtakat, azok nem a rendőrségtől származnak. (MTI)- Mi teljes körű szolgáltatást nyújtunk, a tömény italokhoz fehér botot is kínálunk.
