Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-19 / 216. szám, szerda

www.ujszo.com UJSZO 2012. SZEPTEMBER 19. Régió-szülőföld 13 A nyitrai vártemplomban szétszedték a barokk oltárt, hogy feltárják a mögötte rejlő falfestményt Teljes pompájában megőrződött a középkori freskó Nyitra. Minden várako­zást felülmúlt az a lát­vány, amely a vártemp- lom barokk oltára mö­gött tárult a restauráto­rok elé. A középkori freskó, valószínűleg épp azért, mert évszázadok óta takarásban volt, na­gyon jó állapotban van, tisztán kivehetők az ala­kok, és a színek sem fakultak ki. VRABEC MÁRIA A falfestményt a Szent Eme- rám-katedrális felújítása fo­lyamán tavasszal találták mega restaurátorok az 1662-ből származó barokk oltár mögött. Szakemberek szerint a 14. szá­zadban készülhetett, a stílus fi­renzei mesterek munkájára vall. Az eddig feltárt részletek­ből tisztán kivehető egy áldást osztó Jézus, Szűz Mária lelke, valamilyen emberalakok - fel­tehetően Cirill és Metód - és egy trónusra emlékeztető építmény is. A restaurátorok már szinte az egész oltárt szétszedték, a héten leemelték a Krisztus ke­resztről való levételét ábrázoló márvány domborművet is, amely 1200 kilót nyom. A na­pokban következik az oltár mö­götti téglafal lebontása, a teljes freskót rejtő fal e mögött talál­ható. .Ahogy közeledünk hoz­zá, mindenki egyre izgatottabb, ilyen nagy értékű lelet ritkán adatik meg. Csak azt sajnáljuk, hogy utána újra el kell takarnunk” - mondta a munká­latokat vezető régész-restaurá­tor, Vladimír Plekanec. A resta­urátorok ugyanis szerették vol­na a freskót áthelyezni a vár­templom másik falára, hogy bárki megcsodálhassa. Ezt a Kerületi Műemlékvédelmi Hi­vatal nem engedélyezte. Azzal érvel, hogy a nemzetközi egyezmények alapján a műemlék elválaszthatatlan a környezettől, amelyben kelet­kezett, és csak akkor helyezhe­tő át, ha veszély fenyegeti. Vla­dimír Plekanec ezzel nem ért egyet, meggyőződése, hogy a légmentes térben a freskó káro­sodni fog. A végső szó azonban a műemlékvédőké, és ők már döntöttek. A páratlan értékű falfestményt a feltárás után újra eltakarják, és a vártemplom másik falán a másolatát készítik Szakemberek szerint a 74. században készülhetett, a stílus fÍren- el-vagy lefotózzák, vagy meg- zei mesterek munkájára vall (Miriam Hojčušová felvétele) festik. Sacher-tortával várták az érdeklődőket Séta Franz Schubert városában ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Zselíz. Az Európa Tanács védnökségével már negyven- nyolc országban rendezik meg az egyre nagyobb népszerű­ségnek örvendő örökségi na­pokat. Idén Zselíz is csatlako­zott a rendezvénysorozathoz. Franz Schubert városában nemcsak a zeneszerző és az Es- terházy-család életének hely­színeit járhatták végig az ér­deklődők. Megkóstolhatták a nem kevésbé híres Sacher-tor- tát is, amelynek kiötlője né­hány évig a zselízi Esterházyak szolgálatában állt. „Franz Sa­cher 1833-ban, 16 éves ta- noncként került Zselízre az Es­terházy családhoz. A Kulturális Örökség Napja alkalmából a zselízi könyvtárnak köszönhe­tően vendégeinket Sacher-tor­tával vártuk. A kétnapos ren­dezvény alatt több száz érdek­lődőjárta végig a Schubert-em- léktúra helyszíneit” - mondta lapunknak Polka Pál, a zselízi múzeum igazgatója. A Kulturális Örökség Napja rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a szellemi örökségre és az értékes épüle­tekre. A szervezők egyre széle­sebb tömegek mozgósításával szeretnék a nyilvánosság érdek­lődését a kultúra, a művészet és az építészet felé irányítani. Az idei év témája az örökölt üzenet volt. Ennek jegyében a Zselízre látogatók Franz Schu­bert életének fontos helyszíneit járhatták végig. „Az osztrák ze­neszerző gróf Esterházy János Károly hívására érkezett a vá­rosba. A család zenetanára volt. Huszonhat művet komponált a városban” - nyilatkozott a mú­zeum vezetője. Második zselízi tartózkodása idején Schubert a Baglyos-házban lakott, amely­nek emeletén ma Schubert-mú- zeum működik. Fölszintjén a városi múzeum kapott helyet. , A városi múzeum és a Schubert emlékszoba mellett az érdeklő­dők megtekinthették az angol­parkot, a Szent Jakab-templo- mot és az Esterházy-kápolnát is. A templom érdekessége az a római szarkofág, amelyben Be­csei Vesszős György aranyat csempészett haza Budapestről. A kápolna kriptájában nyugszik Esterházy János Károly lánya, Karóim is, akibe Schubert titkon szerelmes volt. A gróf kívánsága volt, hogy itt temessék el szívét is, míg testét Galántán helyez­ték örök nyugalomra” - mesélte Polka Pál. A kétnapos rendezvény ideje alatt több turnusban járhatták végig az érdeklődők az emlék­túra helyszíneit, Schubert és az Estreházy család életének je­lentős állomáshelyeit. „A fiatalok viselkedése nemcsak a felnőttekkel, hanem kortársaikkal szemben is megváltozott" - állítja Kállay Jolán pszichológus Újra ezt a hivatást választaná V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Még gimnazis­taként, az akkor csákányi gyermekotthonban szerzett élményei, tapasztalatai terel­ték a pszichológusi pálya felé Kállay Jolánt, aki több évtize­des szakmai tapasztalattal a háta mögött állítja: ha újból kezdhetné, akkor is ezt a hiva­tást választaná. ,A csákányi gyermekotthon­ban, ahol gimnazistaként két nyáron is segédnevelőként dolgoztam, megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy az intézet lakói közül alig akadt, aki mindkét szülőjét elveszítette volna. Úgy is fogalmazhatnék, hogy élő szülők árváit nevelték ott. Ez nagyon szíven ütött, és akkor határoztam el, hogy pszichológus leszek” - mesélt a kezdetekről Kállay Jolán. A po­zsonyi Comenius Egyetem Böl­csészettudományi karának pszichológia tanszékén a har­madik év után a pszichológiai­nevelési tanácsadás szakosítást választotta, mégpedig azért, hogy tanulmányai befejeztével gyerekekkel foglalkozhasson. Szükség lenne iskolapszichológusokra A pszichológussal Komá­romban, a Vársor utcai pedagó­giai-pszichológiai tanácsadó központ épületében beszélget­tünk, azon a helyen, ahol friss diplomásként dolgozni kezdett, és ahol - néhány évnyi megsza­kítással - azóta is dolgozik. A kis kitérő a dunaszerdahelyi ta­nácsadó, illetve a somorjai isko­lapszichológusi munkakör volt. „Iskolapszichológusként na­gyon hasznos tapasztalatokat szereztem - mondta. - Hiszen, míg a tanácsadóba többnyire szülők kíséretében számukra idegen helyre jönnek a gyere­kek és egy irodában beszélge­tünk, addig až iskolában termé­szetes közegükben, társaik kö­zött foglalkozhattam velük. Másrészt azt éreztem, hogy Legközelebb Gaál András rádióamatőrt mutatjuk be. gyakran a pedagógusoknak is nagy szükségük van arra, hogy egy úgymond kívülállóval, ám problémáikat közelről ismerő szakemberrel beszélgethes­senek.” Sajnos, állandó iskola­pszichológus alkalmazása még ma sem általános gyakorlat, pedig, mint Kállay Jolán megje­gyezte, a szakemberek már év­tizedek óta szorgalmazzák ezt. A jelenlegi normatív finanszíro­zás mellett azonban sem az is­kolák, sem a fenntartó önkor­mányzatok nem tudnak erre a célra pénzt áldozni. Már akkor szerencsésnek mondhatják ma­gukat az iskolák, ha legalább beti egy alkalommal fogadó­órákat tart náluk egy pszicholó­gus; ilyen például a somorjai gimnázium, ahol heti egy napot tölt Kállay Jolán. Elsődleges a családi minta Pedig a pszichológusoknak mindenütt akadna munkájuk bőven. ,A pályám kezdetén, a nyolcvanas évek elején két pszichológus dolgozott itt a ta­nácsadó központban. Ma öten vagyunk, és miközben a diákok száma állandóan csökken, munkánk egyre több” - muta­tott rá a szakember. Az utóbbi években megnövekedett a ta­nulási nehézségekkel és visel­kedészavarral küszködő kisdi­ákok száma, mintha a felgyor­sult világunkban kevesebb idő jutna az alapvető készségek fej­lesztésére, a sok külső inger pedig frusztrálná, elbizonyta­lanítaná a gyerekeket. ,A fiata­lok viselkedése nemcsak a fel­nőttekkel, hanem kortársaikkal szemben is megváltozott. Gya­koribbak az agresszív megnyil­vánulások, amiben valószí­nűleg a médiának is nagy sze­repe van, ám ne feledjük: el­sődleges mindig a családi min­ta, az otthonról hozott példa. Éppen ezért bármüyen terápia, segítség csak akkor lehet haté­kony és eredményes, ha a szü­lővel is együtt tudunk működ­ni” - mondta. Megtudtuk, vál­tozás tapasztalható az iskolai behatások terén is: míg koráb­ban a szülők nagy része az ősszel született, azaz „évvesztesnek” számító gyer­meküket is igyekezett beíratni első osztályba, addig mára megfordult ez az irányzat. So­kan az iskolaköteles csemeté­jük számára is halasztást kér­nének, azzal az indoklással, hogy legyen még egy gondta­lan éve a gyereknek. .Ahogyan az éretlen gyümölcs, úgy a túl érett sem igazán jó, vagyis se túl korán, se túl későn nem jó megkezdeni az első osztályt” - figyelmeztetett a pszichológus. A döntés felelősséggel jár „Örömmel tapasztaljuk, hogy az iskolák egyre gyak­rabban hívnak bennünket be­szélgetésre a diákokkal, ame­lyek során - legyen szó akár a különböző függőségekről A felelősségvállalás tudatosítása a megelőzés alapja - véli Kállay Jolán (A szerző felvétele) vagy az internethasználat ve­szélyeiről - elsősorban a fele­lősség kérdésére helyezzük a hangsúly. A tiltás ugyanis nem megoldás, hiszen minél in­kább tiltunk valamit, annál nagyobb lesz a vonzereje a fia­tal számára. Fontos, hogy a kamaszok tudatosítsák: a dön­tés mindig az ő kezükben van. Ám a döntés szabadságával együtt tetteik következménye­it is nekik kell viselniük. A fe­lelősségvállalás tudatosítása a megelőzés alapja” - szögezte le a szakember. A tanácsadó központ az utóbbi években rendszeresen szervez szociálpszichológiai, önismereti és kommunikációs tréningeket is pedagógusok számára, amelyeknek igen po­zitív visszhangjuk van. ,A pe­dagógusoknak nagy szükségük van arra, hogy egy kicsit rájuk is figyeljen, velük is foglalkoz­zon valaki, illetve legyen idejük saját magukra is. A segítő hiva­tásokat gyakorlók bár jó eset­ben sok pozitív visszajelezést kapnak, ugyanakkor munkájuk sok energiájukat felemészti. Ezért is jók ezek a tréningek” - mondta Kállay Jolán, aki be­szélgetésünk során csupán egyeden, munkájához kapcso­lódó negatívumot említett: mégpedig a túlzott bürokráci­át, a rengeteg papírmunkát. „Erről szívesen lemondanék” - tette hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents