Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-19 / 216. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Lelőttek két rendőrnőt London. Agyonlőttek két fegyvertelen rendőrnőt tegnap az angliai Manches­terben. Aj árőr rutinhívásra érkezett egy házhoz, a rendőrnők bementek az épületbe, a lövések ezután dördültek el. A tanúk egy robbanásról is beszámol­tak, és a helyszínre kivo­nult a brit hadsereg tűzszerész osztaga is. Az egyik tanú szerint 13 lövést lehetett hallani. Az inci­dens után őrizetbe vettek egy férfit, aki maga jelent­kezett a közeli rendőrőr­sön. A 29 éves Dale Cregant egy korábbi gyilkosság mi­att már körözték, és a rendőrségi közlemény sze­rűit ő gyanúsítható a két rendőrnő megölésével is. Nagy-Britanniában, ahol az utcai járőrözést végző rendőröknél hagyományo­san nincs tűzfegyver, rend­kívül ritka a rendőrgyükos- ság. Egyszerre két rendőr­nőt pedig még soha nem öl­tek meg. (MTI) Vérdíj Aszad fejére Damaszkusz. Huszon­ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki Bassár el-Aszad Szíriái államfő fejére a Szí­riái Szabad Hadsereg (FSA). A dezertőrökből és fegyveres felkelőkből szer­veződött hadsereg egyik parancsnokát, Ahmet Hi- dzsazit az Anadolu török hírügynökség idézte, aki elmondta: 25 millió dollárt ajánlottak fel annak, aki él­ve vagy holtan kiadja nekik az elnököt. A parancsnok hozzátette, a pénzjuta­lommal „tettekre akarják sarkallni” az Aszad közvet­len környezetéhez tartozó személyeket. (MTI) Lecsaptak a hadseregre Diyarbakir. Hét török katona vesztette életét, 56 pedig megsebesült tegnap Törökország délkeleti ré­szén egy merényletben, amelyet a betiltott Kur- disztáni ' Munkáspárt (PKK) lázadószervezet harcosai követtek el egy katonai konvoj ellen. A lá­zadók vállról indítható rakétákat lőttek a konvoj­ra, amely a Bingöl és Mus tartomány közötti úton haladt. A támadók felku­tatására a hadsereg nagy erőket vetett be, így a lé­gierőt is. A PKK nyár óta megsokszorozta támadá­sait a török hadsereg és a biztonsági erők ellen, vá­laszul a fegyveres erők is fokozták hadműveleteiket a kurd lázadók ellen. Szakértők szerint a PKK most közvetlen támoga­tást kaphat Bassár el-Asz- ad szíriai elnöktől. (MTI) A bengázi kórházba vitték až öntudatlan állapotban lévő diplomatát, de az orvosok már nem tudtak rajta segíteni Tüntetők menekítették a nagykövetet A videofelvételen látszik, amint az eszméletlen nagykövetet cipelik a tüntetők (TASR/AP-felvétel) Európai muszlimokat buzdítanak gyilkolásra Bengázi/Washington. Mi­közben számos iszlám országban folytatódtak tegnap a zavargások, az USA visszatáncolt attól az állítástól, hogy terror­akció volt a bengázi kon­zulátus elleni támadás. Egy videofelvétel szerint líbiai tüntetők menekí­teni próbálták az ameri­kai nagykövetet. ÖSSZEFOGLALÓ Korai lenne terrortámadás­nak minősíteni az USA bengázi konzulátusa elleni múlt keddi támadást, mert még nem zárult le a vizsgálat - mondta hétfőn Victoria Nuland amerikai kül­ügyi szóvivő. A támadásban négy amerikai diplomata, köz­tük Chris Stevens nagykövet életétvesztette. Susan Rice amerikai ENSZ- nagykövet előzőleg kijelentet­te, a bengázi incidens az Ameri­kában leforgatott, Mohamed prófétát gyalázó film miatti spontán tiltakozásként kezdő­dött. E megmozdulás erőszakba csapott át, mert „eltérítették” a tüntetéshez csatlakozott, nehéz kézifegyverekkel felszerelt, szélsőségesekkel kapcsolatban álló személyek. „Jelenleg nem látjuk annak jeleit, hogy ez egy koordinált terv alapján, előre kitervelt módon elkövetett tá­madás lett volna.” Ezzel ellentétes álláspontot képviselt Mohamed Magarif ide­Washington. Ahmed Asus egyiptomi szalafista imám fatvájában (vallási rendelet) arra szólította fel az USA-ban és Európában élő fiatal mu­zulmánokat, hogy öljék meg a The Innocence of Muslims (A muzulmánok ártatlansá­iglenes líbiai államfő, aki vasár­nap jelentette be, hogy a táma­dással kapcsolatban 50 embert letartóztattak. Magarif szerint az elkövetők külföldiek, Maliból és Algériából több hónappal ez­előtt beszivárgott szélsőségesek voltak, akik az akciót a helyi ga) című film alkotóit: a ren­dezőt, a producert, a színé­szeket, illetve mindenkit, aki részt vett a film elkészítésé­ben. „Siessetek, siessetek amerikai és európai fiatal muszlimok, leckéztessétek meg ezeket a mocskokat, szimpatizánsaikkal együtt előre kitervelték. Az Arab-félszigeten működő al-Kaida pedig magára vállalta a merényletet. Viszont egy amatőr videofel­vétel arról tanúskodik, hogy lí­biai tüntetők menekítették ki a lángokban álló bengázi konzu­hogy megértse minden ma­jom és disznó Észak-Ameri- kában és Európában is” - áll a rendeletben. Az al-Kaida észak-afrikai szárnya pedig további amerikai diplomaták meggyilkolására szólította fel a muszlimokat. (MTI) látusáról Christopher Stevens nagykövetet, saját autójukkal szállították kórházba az öntu­datlan állapotban lévő diploma­tát, de az orvosok már nem tud­tak rajta segíteni. A felvételt készítő Fahd al- Bakus szerint a prófétagyalázó amerikai film miatt tüntető tö­meg azért ostromolta meg az épületet, mert a líbiai őrök nem engedték be őket, hogy letépjék az amerikai zászlót. Az akció erőszakba torkollott, miután lövéseket adtak le az épületből, hogy elriasszák a tüntetőket. Egyes tiltakozók kézigránáto­kat dobtak az épületre, és raké­tagránátokkal lőtték. Nem sok­kal később vagy száz tüntető tört be a konzulátus épületébe, az őrök pedig alig tanúsítottak ellenállást. A felvételeken látszik, hogy a tiltakozók az egyik helyiségben rátaláltak a földön fekvő nagy­követre, aki látszólag nem élt. Nem tudhatták, hogy a nagy­követről van szó, csak azt, hogy külföldi az illető. A nagyköve­tet az ablakon át kivitték az épületből, majd a konzulátus udvarán a kőpadlóra fektették. Egy fiatal férfi a nyaki ütőerén kitapintotta pulzusát, s kide­rült, hogy még él. „Él, él! Isten­nek hála!” - kiáltozták a tünte­tők, majd megpróbáltak orvost szerezni. Egyikük azt javasolta, hogy autójával vigyék a kór­házba, mivel mentőt nem talál­tak a környéken. Stevenst kb. hajnali egykor a bengázi köz­ponti kórházba szállították, ahol az orvosok 45 percen át hasztalan próbálkoztak az új­raélesztésével. A nagykövet füstmérgezés következtében fulladt meg. Két másik szemta­nú is Fahd al-Bakushoz hason­lóan számolt be a történtekről. A támadásban közel tucatnyi líbiai őr is meghalt. (MTI, ú) Az ellenzék szerint korlátozza az állampolgárokat jogaik gyakorlásában A határon túliak levélben szavazhatnak Feladták az afganisztáni stratégiát Nem közösködik a NATO ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Benyújtotta a par­lamentnek a Fidesz-KDNP a vá­lasztási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatát. Eszerint csak az szavazhat majd, aki kéri fel­vételét a névjegyzékbe. A vá­lasztási feliratkozás bevezetése érdekében az alkotmányt is módosíthatják. A törvényjavas­lat teljesen új alapokra helyezi a magyar választási rendszert. Az ellenzék által a javaslat egyik leginkább kifogásolt eleme: a választónak előre kell regiszt­ráltatnia magát a következő cik­lusban (négy év) esedékes min­den választásra, vagyis aki nem akar részt venni a parlamenti választáson, azt megfosztják at­tól a lehetőségtől, hogy az ön­kormányzatin szavazhasson. A feliratkozás menetrendje szerint a választási iroda levél­ben tájékoztatja az embereket a regisztrációról. A négyévenkén­ti feliratkozás szeptember 1-jé- től - ha a következő év első felé­ben választás van - a szavazás előtti 15. napig tart. A választó- polgárok ekkor kérhetik felvéte­lüket a névjegyzékbe a követke­ző ciklusban esedékes összes ál­talános és időközi választásra; aki azonban a két regisztrációs időszak között válik nagykorú­vá, 17 éves kora betöltése után bármikor kérheti felvételét a névjegyzékbe. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben iratkozhatnak fel, a regisztrációs időszak alatt bármikor. A határon túl élő magyar állampolgárok csak le­vélben adhatják le szavazatu­kat úgy, hogy az a szavazást megelőző napon éjfélig megér­kezzen a választási irodába. De leadhatják a szavazatukat tar­talmazó válaszborítékot a ma­gyarországi szavazást megelő­ző 15 napon belül, illetve a külképviseleti szavazás ideje alatt a külképviseleti választási irodában is. (MTI, ú) MT1-HÍR Kabul. A NATO korlátozza az afgán erőkkel közös hadmű­veleteit, mert az utóbbi hóna­pokban nagyon sok katonáját öl­ték meg afgán katonák, rend­őrök, ületve e testületekbe be­férkőzött lázadók. Közös járőrözéseket, kikép­zéseket ezután csak bizonyos létszám felett szerveznek, a ki­sebb létszámú egységekkel való együttműködésről mostantól minden esetben külön dönt a NATO vezette nemzetközi erő (ISAF) regionális parancsnok­sága - áll az ISAF közleményé­ben. Ez a döntés nincs össz­hangban a nemzetközi koalíció afganisztáni stratégiájával, amely szerint segíteni kell a he­lyi fegyveres testületek kialakí­tását, hogy majd maguk láthas­sák el a közbiztonság fenntartá­sát a külföldi erők 2014 végi ki­vonulása után. Az AFP szerint az ISAF-ot irányító amerikai pa­rancsnokok a jelenség több hó­napi elhallgatása után elismer­ték, hogy ezek a merényletek komolyan veszélyeztetik a nyu­gati hatalmak afganisztáni missziójának sikerét. A döntés közvetlen előzménye, hogy a hét végén afgán katonák, illetve rendőrök meggyilkoltak két brit és négy amerikai katonát. Koszovóval kapcsolatosak az EU-feltételek Belgrad nem kap időpontot MTl-HÍR lehet: leírta a fél országot Belgrád. Az EB korlátozott­nak minősítette Szerbia előreha­ladását az európai integráció­ban, és nem tesz egyértelmű ja­vaslatot az Európai Tanácsnak arra, hogy jelölje ki Belgrád számára a csatlakozási tárgyalá­sok megkezdésének időpontját. Erről a belgrádi Danas számolt be brüsszeli és belgrádi forrá­sokra hivatkozva. Az EB éves je­lentése „enyhén kritikus hang­nemben” ír Szerbia felkészült­ségéről. A lap úgy tudja, a jelen­tésben felvázolták azokat a felté­teleket, amelyeket Szerbiának teljesítenie kell ahhoz, hogy meghatározzák számára a tár­gyalások megkezdésének dá­tumát. A feltételek elsősorban Koszovóval függenek össze. Belgrád az integráció terén több területen nem érte el a várt elő­relépést, kezdve a Pristinához fűződő kapcsolatoktól, egészen az igazságszolgáltatás reformjá­ig, a korrupció elleni harcig és az emberi jogok érvényesítéséig. Romney öngólja Washington. Támadhatóan nyilatkozott a szegényekről és a spanyol ajkúakról Mitt Romney republikánus elnök­jelölt egy adománygyűjtő rendezvényen, amiről kiszi­várogtattak egy titokban ké­szített videofelvételt. E szerint Romney kijelentette, az ame­rikaiak 47 százaléka Obamára fog szavazni, mert ezek az emberek a kormány segítsé­gétől függenek. „Áldozatnak hiszik magukat, azt gondol­ják, a kormánynak kell gon­doskodnia róluk (...), azt hi­szik, hogy jogosultak az egész­ségügyi ellátásra, az élelemre és a lakhatásra.” Kijelentette: az ő feladata az, hogy ne ag­gódjon ezekért az emberekért. „Sohasem fogom meggyőzni őket arról, hogy vállalják a személyes felelősséget, és tö­rődjenek a saját életükkel” - mondta, majd hangsúlyozta: inkább az 5-10 százaléknyi gondolkodó függetlent kíván­ja megcélozni a politikai cent­rumban. Azzal is viccelődött, hogy sokkal nagyobb eséllyel pályázhatna a Fehér Házra, ha az apja mexikói szülőktől szü­letett volna, nem pedig olyan amerikai szülőktől, akik Me­xikóban éltek, s (mormon) té­rítő missziót teljesítettek. „Tréfálok, amikor ezt mon­dom, de mégis segítene, ha la­tino volnék” - tette hozzá. Az Obama-kampánystáb sokko­lónak minősítette a 190-250 millió dolláros magánva­gyonnal rendelkező Romney beszédét. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents