Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-19 / 216. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 19. Vélemény és háttér 5 A legtöbben kórházban fizettek hálapénzt (14%), ezt az üzleti szféra (3%) követi A korrupció arcéle Gyakran hallunk róla, és sokszor személyes tapasztalataink is azt mutatják, hogy a korrupció Szlovákia és a tágabb térség egyik legnagyobb problémája. RAVASZ ÁBEL Gyakorlatilag nincs is olyan politikai párt, amelyik ne szentelne teret a „korrupció elleni harcnak” választási programjában. (Az már más kérdés, hogy ebből mi valósul meg.) Azt viszont elég nehéz felmérni, mekkora a korrupció hatóköre az országban, és pontosan milyen formákban jelenik meg leggyakrabban. Erre kerestem a választ friss felmérések adatainak segítségével. Az EU rendszeres reprezentatív felmérése, az Eurobaro- meter alapján Szlovákia lakosságának 80 százaléka gondolja azt, hogy a korrupció komoly gondot jelent az országban. A megkérdezettek szerint minden szinten ott van ez a jelenség: a helyi intézményektől (87%) a régiókon át (91%) az országos szintűekig (96%). Emellett a szlovákiaiak több mint fele úgy gondolja, ez a tendencia az elmúlt három évben tovább romlott, és alig tizedük azt, hogy bármennyit is javult volna. A felmérések alapján az emberek szerint az igazságügyben dolgozók (61%), a politikusok (61%), az egészségügyi dolgozók (54%) és a rendőrök (49%) fogadnak el leggyakrabban kenőpénzt. De a korrupció nem csak a közszférában van jelen: a megkérdezettek elsöprő többsége (89%-a) szerint a korrupció az ország üzleti kultúrájának a része. Eközben az üzleti szférában dolgozók egy másik felmérés szerint etikátlannak tartják a politikusokat, közpénzekről való döntéseiket pedig szerintük gyakran befolyásolják a személyes kapcsolatok. A kiábrándító adatokat azonban egy dolog némileg árnyalja. Bár a megkérdezettek 58%-a mondta azt, hogy a korrupció befolyással van mindennapi életére, összességében „csak” 34% került korrupciós helyzetbe az elmúlt egy évben. A legtöbben kórházban fizettek hálapénzt (14%), ezt az üzleti szféra (3%), a rendőrök, helyi politikusok és ellenőrök (1%) követik. Külön érdekesség, hogy míg az igazságügyben dolgozók a fent említett 61% szerint korruptak, valójában csak 1% került olyan helyzetbe, hogy pénzt fizessen nekik. Hasonló következtetést vonhatunk le a nemzetközi adatokból is: azokban az országokban, ahol objektiven Közép-Európánál sokkal alacsonyabb a korrupció mértéke (például a skandináv és angolszász országokban), nem sokkal alacsonyabb a lakosság korrupciós percepciója. A helyiek csaknem olyan nehezen élik meg azt, amit érzékelnek, mint azok, akik annál jóval többnek vannak kitéve. Összességében tehát úgy tűnik, hogy bár eleve elterjedt a korrupció az országban, hiszen az emberek harmada fizetett tavaly valakinek kenőpénzt, azt még a fennálló helyzetnél is rosszabbnak látjuk. Minden egyes korrupciós ügy mindenkit terhel, aki tudomást szerez róla. Ott van az országos politikusok példája - 60% gondolja korruptnak őket, de fizetni kevesebb mint fél százalék fizetett nekik tavaly. Ez persze nem azt jelenti, hogy legyinteni kell a korrupcióra, hiszen az emberek eltúlozzák a dolgot: éppen fordítva. Valami, ami ennyire fáj a társadalomnak, rászolgál a szélesebb érdeklődésre és a valós megoldási kísérletekre a lózungok helyett. A civil szféra már évtizedek óta ontja az ötleteket a korrupció visszaszorítására: a politikának ideje lenne a kampányon kívül is figyelni rájuk.- Nem foglalkozom a politikával, mérgezőbb, mint a metil-alkohol. (Peter Gossányi rajza) Kapcsolj át VERES ISTVÁN Marek Madarič előző életében távirányító , volt. Az elmúlt W talk hét folyamán a kulturális miniszter többször is megnyilvánult a kereskedelmi tévék valóságshow-i kapcsán. Maďarič eldöntötte, harcot indít a Farmer feleséget keres, és hasonló szennyműsorok ellen. Kikérte a kulturális élet képviselőinek véleményét is, majd miután választ nem kapott, harmadnapra kijelentette: csalódott az ország kulturális elitjében, amiért nem foglalt állást az ügyben. Maďaričot a jó szándék vezérli, mi más. Szeretne minket megvédeni a televízióból áradó sok gonoszságtól és ízléstelenségtől. Azt viszont észrevehet- né, hogy a politikusoknak 2012-ben már nem áll jól az erkölcscsősz szerepe. A kulturális élet képviselői valószínűleg azért nem válaszoltak neki, mert jobb dolguk is van, mint hogy való- ságshow-t nézzenek. A miniszter megszólította az egyházakat is, mondván: nem kellene hagyni, hogy a Cirill és Metód örökségét hordozó nemzet mindennapjait hasonló gusztustalan tévéműsorok szennyezzék. Azt is mondta: nem fogadja el az érvet, hogy minden ember azt nézhet a tévében, amit akar. Pedig ennél nagyobb igazságot nehezen lehet kijelenteni a téma kapcsán. Istentől nemcsak Ci- rillt, Metódot, meg a tévét kaptuk, hanem szabad akaratot is, amit a távirányító igénybe vételével érvényesíthetünk. Az embereknek le kell szokniuk arról, hogy nagy bölcs vezéreik megmondják nekik, mit szabad, és mit nem szabad. Meg kell tanulniuk, hogy senki nem vállal értünk felelősséget. Ha tehát hülye emberekről szóló hülye műsorokat néznek, előbb-utóbb be kell ismerniük maguknak, hogy ők is ugyanolyan hülyék, mint akiken szórakoznak. Ennyire egyszerű. Maďaričnak is csak ezt tudjuk ajánlani. Ha nem tetszik neki a valóságshow, éljen istentől kapott szabad akaratával, és kapcsoljon át a Grace klinikára, a Nagy házátalakításra vagy a Reading-Tottenham focimeccsre. KOMMENTAR Leszerepelés NAGY IVÁN ZSOLT A választók előzetes regisztrációját megakadályozandó hirdetett bő egy hete hétnapos éhségsztrájkot Gyurcsány Ferenc. Aztán persze az lett, amire számítani lehetett: a Fidesz politikusai kedden benyújtották a választójogi törvény tervezetét, amelyben nyilván benne van a regisztráció is. Gyurcsány azóta ismét eszik, látszólag semmi sem történt tehát. És mégis. Azt lenne jó tudni, ki volt az a mélyen gondolkodó ember, akinek a fejéből kipattant a csodás ötlet, hogy Gyurcsány Ferenc előbb menjen el a magyar kereskedelmi televíziózás Mariana-árkába, Hajdú Péter show-műsorába, ahol olyan drámai tekintettel, amilyet csak ő tud, fejtse ki mélységes aggódását a választási regisztráció miatt, majd üljön ki a Kossuth térre egy hétig éhezni. Bár igazából mindegy is, hogy Gyurcsány maga eszelte ezt ki, vagy csak hallgatott valaki másra, a lényeg ugyanaz: Magyarország volt kormányfője, a Demokratikus Koalíció nevű, pártszerű képződmény vezetője semmit sem ért abból, ami ma az országban zajlik. De legfőképpen nincs tisztában önmaga szerepével (ami nincs) és lehetőségeivel (amelyek szintén erősen korlátozottak.) Ha tisztában lenne ugyanis, akkor pontosan érezné, hogyjó ideje senki sem veszi őt komolyan ebben az országban, vagy ha mégis, akkor legfeljebb idősebb és politikailag végtelenül szenvedélyes nénik, illetve nézőket máshol már szintén nem vonzó politikusfigurák. A többi pártnak viszont Gyurcsány Ferenc legfeljebb két dologért hasznos: a kormányzóknak szidni őt, a többi ellenzéki pártnak pedig elhatárolódni tőle. Ennyi. Viszonyítási alap lett, amihez képest mindenki csak jobbnak érzi magát. Ebben a helyzetben pedig minden, amihez a politikában - akár jobbító szándékkal is - hozzányúl, azonnal romlani kezd. Mert nincs afelől semmi kétség, hogy a Fidesz legújabb ámokfutása (amely nyomán mindenkinek, aki választani akar, előzetesen regisztráltatnia kell majd magát) a minél szélesebb tömeget megmozgató szavazás ellen van, és mint ilyen pártérdeket szolgál, konkrétan a hatalom megtartását. Ám amikor ez ellen Gyurcsány Ferenc kezd önfeláldozó mártírként éhségsztrájkolva harcolni, akkor a regisztrációról már egyszerűen nem esik szó, csak az ő performance-áról. És a legritkábban együtt érzőén. Ez van. És ezért volt mégis értelme ennek a hétnek: Gyurcsány Ferenc szembesülhetett a realitásokkal. Ha pedig ebből azt a következtetést vonja le, hogy ő itt főszereplő már nem lehet, akkor csakjól jár. És jól jár az ország is. Ha mégsem... .hát, legfeljebb röhögünk még párat. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Politikusok a médiában A londoni olimpiával, erőszakos bűncselekményekkel, az augusztus 20-ai ünnepségekkel foglalkozott a legtöbbet a média augusztusban - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentéséből. Az Ml esti Híradójában a kormány több mint 8%-os szereplési lehetőséghez jutott a politikai hírek között a vizsgált hónapban, míg a Fidesz további 48, a KDNP csaknem 7, az MSZP 16, a Jobbik 11, az LMP több mint 8, a Demokratikus Koalíciót magába foglaló függetlenek 2,2%-os szereplési arányt értek el. Az RTL Klub esti Híradójában a kormány aránya 15%-osvolt, a Fideszé 66%-os, a keresztény- demokratáké több mint 2, a szocialistáké csaknem 10, a Jobbiké 2, az LMP-é 5 %-os. A TV2 Tények című műsorában a kabinetet a politikai hírek 14 %-ában láthatták a nézők, a Fideszt több mint 68%-ában. A KDNP aránya 3,5%, az MSZP-é 12, az LMP-é 2%. Orbán Viktor miniszterelnök 130 alkalommal szerepelt a hírekben, augusztusban, Semjén Zsolt KDNP-elnök huszonötször, Mesterházy Attila (MSZP) tizenhétszer, Vona Gábor (Jobbik) tizenkétszer, Jávor Benedek, az LMP parlamenti frakcióvezetője pedig hétszer. A Fideszből a legtöbbször Orbán Viktor jelent meg a médiában, őt követte Navracsics Tibor, Kovács Zoltán, Hende Csaba és Borkai Zsolt. A KDNP-ból a legtöbbször Hoffmann Rózsáról hallhattak az emberek, valamint Semjén Zsoltról, Földi Lászlóról, Rétvári Bencéről és Hölvényi Györgyről. Az MSZP sorrendje: Mesterházy Attila, Harangozó Tamás, Kovács László, Burány Sándor és Gúr Nándor. A Jobbiknál a legtöbbet szerepeltetett politikus Vona Gábor volt, valamint Novak Előd, Volner János, Feren- czi Gábor és Köröndi Miklós, míg az LMP-ből Schiffer András, Szahó Tímea, Jávor Benedek, Heltai László és Karácsony Gergely volt. A DK-ból Gyurcsány Ferenccel és Varjú Lászlóval találkozhattak az emberekahírekben. (MTI)
