Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-03 / 203. szám, hétfő

4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 3. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Milliókat kér a Magneti Marelli Kenyhec. Állami támoga­tást kér a Magneti Marelli Slovakia autóalkatrész-gyár­tó a kenyheci ipari parkban lévő üzemének bővítéséhez. A társaság a 27,5 millió eu- rós támogatásért cserébe, 2017-ig 56,4 millió eurós be­fektetést és 612 új munkahe­lyet ígér. A gazdasági tárca az erről szóló beterjesztést már tárcaközi egyeztetésre bocsátotta. (TASR) Módosult a banktörvény Pozsony. A hétvégén élet­be lépett a banktörvény mó­dosítása, amely bővíti a jel- záloghiteleket felvevők joga­it. A szeptember elsején életbe lépett szabályoknak köszönhetően a bankoknak a hitelkamat módosításáról két hónappal a módosítást megelőzően tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket, a kama­tok változásánál ugyanis az ügyfél egy összegben vissza­fizetheti a hitel egészét vagy egy részét, bármiféle bünte­tés nélkül. (TASR) Átlagos termés az EU-ban Brüsszel. Az Európai Unió több országát, így Szlovákiát is sújtó aszály dacára az idei gabonatermés várhatóan csak alig-alig marad el az elmúlt öt év átlagától - leg­alábbis ezt tartalmazza az az előrejelzés, amit az Európai Bizottság készített a tagál­lamok képviselőiből álló igazgatási szakbizottság számára. A Bizottság által az idei évre becsült 279 millió tonna gabona mindössze 2 százalékkal marad el az el­múlt öv év termésátlagától, de 25 millió tonnával így is túlszárnyalja a 2007/08-as különösen rossz termést ho­zó időszakot. Az étkezési bú­zából az idei aratási évben az előrejelzés szerint EU-szerte 127 millió tonna terem majd, ami megfelel az elmúlt öt év átlagának. A kukorica esetében jelzett 60 mülió tonna még 2 százalékkal meg is haladja az ötéves át­lagot. (TASR) Szabadesésben a görög vásárlóerő Athén. A drasztikus bér­csökkentések miatt a görö­gök vásárlóereje az utóbbi három évben a felére csök­kent - írja a GSEE görög szakszervezet munkaügyi in­tézetének tanulmánya. A minimálbér az idén bruttó 751 euróról 586 euróra csökkent. Az intézet szerint a legújabb megszorító csomag következtében az átlagjöve­delem a 2011-es évi 25 740 euróról ádagosan 15-17 ezer euróra esik vissza. A nyugdí­jasok helyzete különösen ag­gasztó. 2010 és 2012 között 4,2 milliárd euróval csökkent a kifizetett nyugdíjak össze­ge, és előzetes információk szerint további több mint 5 milliárd eurós megszorítás várható. (MTI) Egységes uniós bankfelügyelet Brüsszel. Az euróövezet- ben működő valamennyi bank, mintegy 6 ezer pénzin­tézet felügyeleti szerve lehet az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Bizottság (EB) tervei szerint - állítja Michel Bamier, a brüsszeli bizottság belső piacért és szolgáltatásokért felelős tag­ja. A folyamat 2014-ben zá­rulna le, amikor a frankfurti intézmény felügyeleti jogkö­re az övezet összes bankjára kiterjedne. Önkéntes jelleg­gel az övezeten kívüli, de uniós illetőségű bankok is az EKB felügyelete alá helyezhe­tik magukat. Az EB hivatalo­san szeptember 12-én ismer­teti a javaslatot. A bizottsági tervhez az euróövezeti tagál­lamok és az Európai Parla­ment támogatását is meg kell szerezni. Németországban a kormány mellett a bankszek­tor számos szereplője is el­utasítja a javaslatot. Stephan Götzl, a bajorországi taka­rékszövetkezetek érdekkép­viseletének elnöke például egy nyilatkozatában úgy vé­lekedett, hogy a rendszer csak a bürokráciát és az EKB hatalmát növelné. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7952 Lengyel zloty 4,1765 Cseh korona 24,840 Magyar forint 283,65 Horvát kuna 7,4730 Román lej 4,4633 Japán jen 98,96 Svájci frank 1,2009 Kanadai dollár 1,2487 USA-dollár 1,2611 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,30-1,22 25,63-24,13 296,92-271,34 OTP Bank 1,31-1,21 25,80-23,93 294,58-273,29 Postabank 1,30-1,22 25,76-24,01­Szí. Takarékpénztár 1,30-1,21 25,56-24,14 297,13-271,54 Tatra banka 1,30-1,22 25,63-24,13 295,18-272,74 Príma banka 1,32-1,20 26,08-23,60 297,83-269,47 Általános Hitelbank­­­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Aki az összes égőt energiatakarékosra vagy LED-izzóra cseréli, évente 160 eurót is megtakaríthat A hagyományos égők végnapjai A hagyományos égők végleg átadják helyüket az energiatakaréko­sabb megoldásoknak (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Végleg elköszön­hetünk a hagyományos égőktől, e hónaptól ugyan­is már ezek gyártása és im­portálása minden európai uniós országban tilos. Az üzletek ugyan még túlad­hatnak a készleteiken, a ke- reskedőktöbbsége azon­ban nem számít a vásárlók nagyobb rohamára. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Három évvel ezelőtt kezdő­dött az Európai Unióban a ha­gyományos izzók folyamatos ki­vonása. Az elmúlt években foko­zatosan vonták ki a forgalomból a 60, 75 és 100 wattos hagyo­mányos égőket, amelyeket utol­sóként, az elmúlt hétvégén a 40 wattosak követtek. A szabályo­zás elsősorban a hagyományos izzók alacsony energiahaté­konysága miatt született meg, ezek a világítótestek ugyanis ál­talában a felhasznált energiának mindössze 10 százalékát alakít­ják át látható fénnyé. Az üzletek ugyan még túlad­hatnak a készleteiken, a keres­kedők többsége azonban nem számít a vásárlók nagyobb ro­hamára, a 40 wattos égők ugyanis a kevésbé használt fényforrások közé tartoznak. Korábban, a 100 és 60 wattos égők kivonása idején ezek iránt 50-70 százalékkal nőtt az ér­deklődés - nyilatkozta Zuzana Lošáková, a Tesco üzletlánc szóvivője. Az elmúlt hetekben szerinte enyhén nőtt a kereslet a 40 wattos izzók iránt is, az üz­letlánc ezért ezekből feltöltötte a készleteit. Hasonló helyzetről számolt be a Hypernova és a többi üzledáncis. A szakemberek szerint azonban nem éri meg otthon nagyobb készleteket felhal­mozni a hagyományos izzóból, hiszen manapság már jóval ha­tékonyabb égők vannak a pia­con. A fogyasztóknak megéri az alacsonyabb energiafel­használású alternatívát válasz­taniuk. Az energiatakarékos iz­zók élettartama például 8-10 ezer óra, míg a LED-izzóké 25-30 ezer óra. Összehasonlí­tásképpen a hagyományos iz­zók esetében ez csak ezer óra. Az ekolamp.cz internetes por­tál elemzése szerint ha egy ház­tartás az összes égőt energiata­karékosra vagy LED-izzóra cse­réli, évente akár 160 eurót is megtakaríthat. A LED-izzók 85 százalékos energiahatékony­ságra is képesek, mindemellett ellenállnak az ütéseknek és a rezgésnek is. A szakemberek azt ajánlják, hogy ha a pénztár­ca is engedi, gyakori be- és ki­kapcsoláshoz LED-es égő a célszerű, míg folyamatos vilá­gításhoz az energiatakarékos izzók is megteszik. Jelenleg a világítás felel a vi­lág áramfogyasztásának 19 százalékáért. A LED-es világí­tásra való teljes átállással a vi­lágításra fordított energia mintegy 40 százaléka megspó­rolható lenne, ami nagyjából 130 milliárd eurós költségcsök­kenést tenne lehetővé. Ez éven­te 670 millió tonnával kevesebb kibocsátott szén-dioxidot jelent - derül ki a Climate Group jelen­téséből. Ez körülbelül meg­egyezik a világ légi forgalmának teljes, 2011-es szén-dioxid ki­bocsátásával. (mi, SITA) A megtakarítók legkedveltebb pénzpiaci alapjai ezután már több alcsoportba tartoznak Változik a nyíltvégű alapok kategorizálása HORBULÁK ZSOLT Pozsony. A nyíltvégű alapok kínálata Szlovákiában folya­matosan változik és bővül. A sok egyéb változás mellett a megtakarítóknak érdemes az alapok kategorizálásának mó­dosulására is figyelniük. A Szlovákiában kialakult felosz­tás egy kissé különbözött más, például a Magyarországon meghonosodott rendszertől, ellenben mostantól nagyobb lesz a hasonlóság. Addig, amíg az előző évek változásaira első­sorban a bővülés, az új típusú alapok megjelenése volt a jel­lemző, a nemrég elfogadott módosítások az alapok átkate- gorizálását is magával hozta. Az alapok korábban megszo­kott felosztása nagyrészt megmarad, többek között a kötvény-, a részvény-, vagy ke­vert portfoliójú alapok stb., nem változnak. A legfontosabb átalakulás, hogy a megtakarí­tók által leginkább közkedvelt pénzpiaci alapok ezután már több alcsoportba tartoznak. A legrövidebb időtartamra szol­gáló alapok a „rövid idejű pénzpiaci alapok” lettek, így ezek állnak legközelebb a Ma­gyarországon már régóta is­mert úgynevezett likviditási alapokhoz. A hagyományos pénzpiaci alapok, mint megne­vezés megmaradtak, és mint­egy köztes csoportot képeznek. Közéjük és a kötvényalapok közé viszont ékeltek még egy úgynevezett „rövid távú befek­tetések alapjai” nevű típust. Teljesen új kategóriának szá­mítanak az „értékpapírok spe­ciális alapjai”, amelyek úgy­szintén rövid távú befekteté­sekre szolgálnak. Ami a befektetők számára a választást megnehezíti, hogy a felosztás általában nem jelenik meg az alapok nevében, a pon­tos befektetési stratégia a pros­pektuson van feltüntetve. Az igaz, hogy a különbségek nem túl nagyok, ennek ellenére az új befektetés előtt most ajánla­tos tájékozódni. Novemberre tervezik a bemutatót, az új kinézetű bankjegyet 2013 májusában bocsátanák ki Titokban már készülnek az új euróbankók ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ Frankfurt. Új euróbankje- gyek kibocsátására készül az Európai Központi Bank (ECB) - értesült a Bloomberg az ügyhöz közel álló meg nem nevezett forrásból. Az új bankókon a kontinens névadója, Európa, a görög főisten, Zeusz által elra­bolt föníciai hercegnő képmása fogja fölváltani vízjelként a je­lenleg alkalmazott architektú­rákat. A vízjelben az épület he­lyére kerülő arcot vélhetően nehezebb lesz majd a hamis bankjegyeken reprodukálni. Az információ szerint az ECB no­vemberben tervezi az új bank­jegyek nyilvános bemutatóját, az első új kinézetű bankjegyet - egy öteuróst - pedig 2013 má­jusában bocsátaná ki. Mint azt korábban bejelentettük, a má­sodik generációs euróbankje- gyek tervezése folyamatban van - nyilatkozta Niels Buene- mann, az ECB szóvivője, aki hozzátette, részleteket később közölnek. A helyzet pikantériáját az ad­ja, hogy Görögországnak kulcs­szerepe volt és van a szuverén válság kirobbanásában, ami az adósságfinanszírozást egyönte­tűen megdrágította az európai államokban, legalább öt orszá­got recesszióba küldött, a mo­netáris uniót pedig széteséssel fenyegeti. A nemzetközi pénz­ügyi segítségre szoruló Görög­ország sorsdöntő hét elé néz. Az országban vizitálnak ugyanis újra az ECB, az IMF és az Euró­pai Bizottság megfigyelői, az adósságcsökkentés terén elért előrehaladást felmérendő. Amennyiben kedvezőtlen össz­képet mutat a felülvizsgálat, Görögország eleshet a követke­ző segélyrészlettől, és a mone­táris unió elhagyására kénysze­rülhet. Az ECB csütörtöki ülése ugyancsak kulcsfontosságú lesz Görögország számára. A frankfurti székhelyű in­tézmény állítólag már PR-ügy- nökségekkel is felvette a kap­csolatot, amelyekkel az új bankjegyek bemutatására, ü- letve az új vízjel alkalmazásá­val kapcsolatos aggályok elosz­latására szerződne, különös te­kintettel Görögország aktuális befektetői megítélésére és kilá­tásaira. A Európa alapítását és történelmét szimbolizáló kép használata felerősítheti azt a, például Angela Merkel német kancellár által is képviselt üze­netet, miszerint az euró az egy­ség devizája. A jelenleg forgalomban lévő papírpénzek egyebek mellett ablakok, kapuk, hidak képeit vi­selik magukon, és ugyanezen képek jelennek meg a vízjelek­ben is. Az új bankjegyek megőr­zik ezeket a szimbólumokat, és nagyon hasonlóak lesznek a je­lenleg is forgalomban lévőkhöz - noha például kissé eltérő szí­nük lesz - közölte a forrás. Eu­rópa térképe némileg más for­mában kerül fel az új pénzekre, mivel az Európai Unió 2002 óta megtörtént bővítéseire is reflek­tálni fog. A központi bankok rendszeresen újratervezik bankjegyeiket javítandó azok biztonságát, csökkentve hami- síthatóságukat. Az első félév­ben az ECB 251 ezer hamis bankjegyet vont ki a forgalom­ból, 2011 második félévében pedig 310 ezret. (NG, SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents