Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-18 / 215. szám, kedd
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 18. www.ujszo.com Elhunyt Tiszai Nagy Menyhért Református lelkész, festő, író, zenész. Nem hiszem, hogy sokkal több férne bele egy életbe. És mégis. Református lelkész volt. Harminchárom éven át szolgált Kisgéresben, tette a dolgát. A gyülekezet - habár nem mindenben értett egyet vele - szerette. Megpróbálta felrázni a helyi közösséget, sikerült is, bár nem mindig úgy, ahogyan szerette volna. Vitában állt önmagával, az egyházzal, Istennel... Festő volt. Amint meg tudta fogni a ceruzát, már rajzolt. Képzőművészetet szeretett volna tanulni, de ez a vágya nem teljesült. A prágai református teológián végzett. A rajzolás, a festés azonban sosem hagyta nyugodni, magánórákra járt, neves prágai művészektől tanult. A festészet volt az élete. Alapítója volt a Ticce Bodrogközi és (1944-2012) Ung-vidéki Alkotóművészei Társulásának. Később Magyarországon létesített alkotóműhelyt, Aranyosapátiban, Csarodán. Festményei sok falon ott díszelegnek Európában, sőt a tengerentúl is. író volt. Költő. Rímekbe, versekbe foglalta gondolatait. Első kötetét, a Te Láttad Uram... címűt barátai adták ki 1993-ban, majd 1998-ban bővített kiadásban, 2003-ban magánkiadásban jelentek meg T. Nagy Menyhért válogatott imádságai, Veled Uram címmel. Alig néhány hete látott napvilágot a Versek és Prózák című kötete. Tiszai Nagy Menyhért zenész volt. A gitár és a mandolin, a furulya és a zongora, a templomi orgona is megszólalt a keze által. Magyar népdalok, virágénekek, zsoltárok két hanghordozón is megjelentek: Régi dalok és Református énekek Csarodáról. Menyhért jó ember volt. Szerette az embereket, teljes szívéből. Hálás vagyok, hogy a barátja lehettem. Bodrogközi ember volt, a Tisza, a Bodrog, az élet szerelmese. Elment. Tiszai Nagy Menyhért temetése holnap 15 órakor lesz a kelet-magyarországi Csa- roda községben. Ivanega Iván Átadták a Színikritikusok Díját Budapest. Tizenöt kategóriában osztották ki az elmúlt évad legjobb teljesítményeiért a Színikritikusok Díját. A legjobb előadás a Katona József Színház A mi osztályunk című produkciója volt (r.: Máté Gábor). A Radnóti Színház négy díjat kapott, köztük a legjobb rendezés díját (Zsótér Sándor: A Vágyvillamos) . Kováts Adél a legjobb női, Fekete Ernő a legjobb férfi főszereplő díját kapta. A Pintér Béla Társulat produkciója, a Kaisers TV, Ungarn kapta a legjobb független előadás díját, a benne szereplő Stefanovics Angéla a legjobb női mellékszereplő. A Nemzeti Színház Hamletjében nyújtott alakításáért Rába Roland kapta a legjobb férfi mellékszereplő díját. A legjobb új magyar dráma a Bányavirág lett (írta Székely Csaba). A teljes lista itt található: www.kritikusceh.wordpress.com (MTI) A Puding Pani Elvisovej zenekar tagjait nem érdeklik a szlovák-magyar ellentétek Régi motorosok Az egyik legnépszerűbb szlovák zenekar, amelynek koncertjei garantáltan teltházasak, bármekkora is legyen az a ház. A magyar billentyűssel műküdő csapat két tagjával, Miloš Rabitinnalés Ungvölgyi „Pino” Péterrel beszélgettünk az elmúlt tizenhét év változásairól, arról, hogyan fogadják őket Magyarországon, és mit gondolnak rólunk, szlovákiai magyarokról. N. MOLNÁR JUDIT Egyszeri projektként indultatok 1995-ben. Ennek immár tizenhét éve. Mi változott ez alatt a bandában, illetve a szlovák zenei szcéná- ban? Miloš: Minden! Pino: Mi nem is igazán érezzük, hogy ennek már tizenhét éve. Azt hiszem, hogy nagyon sok nem is változott a kezdetek óta, mi tulajdonképpen az elejétől fogva nagyjából tudtuk, hogy milyen irányba szeretnénk menni, és abba az irányba mentünk. A szlovák színtér szerintem egy kicsit változott. 1995-ben még kevés volt a figyelemre méltó együttes, manapság már egy csomóan vannak, és sokkal jobbak, mint akkoriban. Miloš: Az elmúlt tizenhét évben a hazai színtéren minden megváltozott és ugyanúgy a zenekar életében is. Ézt a tizenhét évet minimum három zenei ciklusra lehet osztani. Az egyszeri projektből többszöri lett. Ami megváltozott: többet játszunk, állandóan játszunk, és ahogy Pino is említette, egyre több a banda, és így a szcé- na is színesebb lett. Mi ezt belülről éltük meg és láttuk, hoTizenhä éve vannak a pályán gyan alakul. Szerintem egyre jobb és jobb. Jelenleg több mellékvállalkozásotok, side projektetek is van, egyikőtök Prágában él. Hogyan sikerül így az új számokat rögzíteni, és összehozni a próbákat? Pino: A side projektek csak amolyan lazaságok. A próbákon lenyomjuk a record gombot, és senki sem tudja, mi fog történni. Valami mindig történik, úgyhogy egyelőre minden kedvezően alakul. Miloš: A próbáink úgy néznek ki, hogy „egy, kettő, három, négy...” és megyünk! Az utóbbi időben kevesebb volt belőlük, mert a nyári szezonban sok volt a koncert, a fesztivál, nem tudtunk olyan hosszan a stúdióban lenni, de szeptembertől egyre több és több próba van. Ismert zenekarnak számítotok Szlovákiában és Csehországban. Mi a helyzet Magyarországon? Miloš: Magyarországon már játszottunk néhányszor. A fővárosban talán négyszer, aztán néhány másik városban, mint Veszprém vagy Debrecen. Budapesten történt, hogy az emberek ráadást kértek, kiabálták, hogy „vissza, vissza, vissza!”, és mi visszamentünk, nagyon meglepetten és boldogan, hogy azt kérik, folytassuk a koncertet. Nekem úgy tűnik, hogy a magyar rajongók ízlése nem áll távol attól a zenétől, ami Szlovákiában is népszerű. Pino: Pontosan úgy van, ahogy Miloš elmondta, játszottunk már a Corvintetőn és az A38-as hajón is, a legfontosabb budapesti koncerthelyszíneken. Szeretnénk többet és többet játszani Magyarországon, mert amikor ott játszunk, magyar zenekarnak érezzük magunkat. (Képarchívum Mit gondoltok a szlovák-magyar viszonyról és a Szlovákiában élő magyarokról? Miloš: Számomra ez nem probléma. Kassai vagyok, magyarok között nőttem fel, magyarok között vagyok a mai napig, és ez számomra szuper. Tavaly részt vettem a Bánkitó fesztiválon, Magyarországon, és nagyon tetszett. A probléma persze létezik, de nem számomra. Nem tudok magyarul, de mindig szívesen megyek Magyarországra. Szerintünk ez egy politikailag generált ellentét, egy nagy marhaság. Mik a terveitek a közeljövőre nézve? Pino: Hát, nem tudom, hogy beszélhetünk-e már erről... Készülünk egy meglehetősen nagyszabású projekttel novemberre, de ez még titok. Annyit viszont már most elárulhatunk, hogy szuper lesz! fiMßt;M‘OMaorszdgj Szívélyesen meghívjuk egy kelet-morvaonzági és Dini kerületi sétára. Prof. Ch. Madl, a dél-ausztriai Niederosteterreich- Werbung főnöke rendezvényeikkel elsősorban a városlakókat szeretné megszólítani: Szeptember29-30.: Pielachtali somlakoma Kulináris élvezeteket, színes zenei műsort, italkóstolókat, valamint a termésünnep és a zenei ruházat ünnepi megkoronázását kínálja az érdeklődők számára. Pielachtal lakosai rendkívül büszkék italaikra, amelyeket a helyiek Dimdlnek (húsos som) hívnak. Az ünnepségek kihagyhatatlan része a Frankenfels im Mostviertel-i búcsú. Szeptember 30.: Gyalogosan Hochreitbe Ha gyönyörű kilátásra, mezőgazdasági tradíciókra, természetes, parasztos finomságokra és vendéglátásra vágyik, ne hagyja ki a Göstling melletti hochreiti 5 vagy 8 km-es gyalogtúrát, amely feltárja az alpesi földművelők történelmét és kultúráját. A túra udvarházból udvarházba vezet, amelyekben találkozhat egyes régi kézműipari ágazatokkal, mint a fametszés, csipkeverés, kosárfonás, s emellett jó zene és a helyi házi különlegességek várják a túrázókat. A gyermekek a parasztudvarban állatokat láthatnak, megismerkedhetnek a fafaragással, gyapjúfilceléssel, és szénakazalba is ugrálhatnak. A dél-ausztriai rendezvényekkel kapcsolatbanrészletes tájékoztatást olvashat a www.dolne-rakusko.info honlapon. tusaiigs-«- í ... *?.**•"*- j'"l ■ ■ - 1 Ez az országrész a gyönyörű környezetéről, érdekes műemlékeiről és élő népi hagyományairól híres. A természetbarátok, a gyalogtúra és a kerékpározás hívei meg a sízők kies helyeket találnak itt. A történelem iránt érdeklődők a Nagymorva Birodalom emlékeit, várait, kastélyait, fontos zarándokhelyeit, sőt a modern architektúra és a népi építmények sokaságát is megcsodálhatják. Kelet-MorvaorSzágban még élénken ápolják a morva, hanák, valaá hagyományokat, bemutatóik nemcsak turistalátványosságok, hanem a Slovácko, Valašsko, Zlín és Luhačovice környéki régió életének hiteles részei. Ezt a helyet egész évben látogathatja, mindig talál itt valami újat. A vidék egyik fontos városa Luhačovice, Csehország negyedik legnagyobb, Morvaország legnagyobb fürdőhelye. Elsősorban légúti, emésztési problémákkal és a kóros elhízással küzdő betegeket ápolnak itt. Hat gyógyforrása, köztük a legismertebb a Vincentka hozta el a fürdőváros számára az ismertséget. Luhačovice arculatának alakításához Jurkovič, a híres szlovák architektus is hozzájárult a maga utánozhatatlan, megismételhetetlen alkotásaival. Kroméfiz, a műemlékek, iskolák, művészet és a kultúra városa, de gyakran hanák Athénnak nevezik, a Morava középső folyásánál fekszik. Történelmi központja kulturális nemzeti műemlék, és az érseki palotája kertjeivel 1998-tól UNESCO világörökség része. iiniRiiiRip HhRhnH RE 120598
