Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-18 / 215. szám, kedd
A magyar bundabotrány: pénz, drogok, prostik... (Futballgyilkosok, 3. rész) 16. oldal 2012. szeptember 18., kedd, VIII. évfolyam, 34. szám jy «a*| l ■ ■ f i i % 1 c 1 1 ' y f-----— "P ^ ' ■ . JI He» % * * J1 jHr %. i Hillsborough-stadion, 1989. április 15. Az alsó képen balra: a Sun címlapja 1989 áprilisában, amikor a hatóságok még a liverpooli szurkolókat okolták a tragédiáért; jobbra a Sun múlt csütörtöki címlapja, amelyen a főszerkesztő elnézést kér a hamis és félrevezető tájékoztatásért, s közük a „valódi igazságot"... (Fotók: independent.ie) Liverpool életre-halálra Huszonhárom évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön az igazság a futballtörténelem egyik legnagyobb- 96 halálos áldozatot követelő- tragédiájáról. Egy fiiggeden bizottság 450 ezer oldalon dolgozta fel a Hillsborough-stadionban történteket, s a végkövetkeztetés így hangzott: a tragédiát nem a liverpooli szurkolók idézték elő. Huszonhárom éven át hazudott a rendőrség, hazudtak a politikusok, hazudott a sajtó. A Nottingham-Liverpool kupaelődöntőt 1989. április 15-én játszották, semleges pályán, a sheffieldi Hillsborough- stadionban. A találkozó 15 órakor kezdődött. Hat perc elteltével a bíró lefújta a meccset. Addigra már liverpooli szurkolók élettelen testeit dobálta ide-oda az emberi tömegből formálódott taposómalom a tribünön, a sebesülteket pedig hordággyá változtatott reklámtáblákon menekítenék ki a lelátói pokolból. A mérkőzést biztosító rendőrök becslések szerint 24 ezer liverpoob drukkén engedtek be az eredetileg csupán 10 ezer férőhelyes nibünre, s ezzel a döntéssel halálra ítélték az első sorban állókat, akik a kerítéshez préselődtek. Miközben a lelátón tombolt a pánik, és a levegőért kapkodó szurkolók csúszva-mászva próbáltak menekülni a rettenetes présből, a rendőrök tédenül álldogáltak a tribün előtt, „felsőbb utasításra” várva. A rendőr- parancsnok ugyanis gyanakodva figyelte a kavarodást. Azt hitte, rendbontás zajlik, ezért nem engedélyezte a lelátó aljában lévő menekülőkapuk kinyitását. Tévedett, s tévedését utólag már nem tudta korrigálni. A liverpooli szurkolók közül kilencvennégyen veszítették életüket a helyszínen, agyontaposva vagy a kerítés vasrácsához nyomva, a sebesültek száma pedig meghaladta a hétszázat. Egy 14 esztendős fiú néhány nappal később, a kórházban hunyt el, egy másik pedig 1993-ban halt meg, miután négy évig kómában feküdt. (Az áldozatok között volt Steven Gerrard jelenlegi liverpooli csapatkapitány unokatestvére, az akkor 10 esztendős Jon-Paul Gilhooley is.) A rendőrség utóbb minden eszközt bevetett, hogy elterelje a figyelmet saját mulasztásáról, s a történtekért a Liverpool szurkolóit tegye felelőssé. A mostani, tényfeltáró jelentésből kiderül, hogy az évek során 164 tanúvallomást meghamisítottak, további 116-ot pedig - amelyben a hatóságokra nézve terhelő kijelentések hangzottak el - egyszerűen megsemmisítettek, a közvélemény felé pedig azt kommunikálták, hogy az „ittas, randalírozó csőcselék” magának kereste a bajt. A sajtó hazugságai a hivatalos álláspontot erősítették. A legnagyobb példányszámú - s éppen ezért propagandacélokra kiválóan alkalmas - bulvárlap, a The Sun címlapon, hatalmas betűkkel közölte az „igazságot”, amely akkoriban úgy szólt, hogy a liverpooli drukkerek a tribünről „levizelték a hősiesen helytálló rendőröket”, gátlástalanul „kifosztották az áldozatokat”, egyesek pedig megrugdosták az elsősegélyt nyújtókat... A mérkőzés körüli szervezési hiányosságok kapcsán vizsgálat indult ugyan, de „bizonyítékok hiányában” senkivel szemben nem emeltek vádat. A That- cher-kormány és a Konzervatív Párt a futballhuliganizmussal magyarázta a Hillsborough-tragédiát... A liverpooli túlélők, a családtagok, a barátok és a hozzátartozók azonban nem hagyták annyiban a dolgot, és tiltakozó mozgalmat alapítottak Hillsborough Justice Campaign néven, olyan anyák vezetésével, akik 17-18 éves fiukat vesztették el azon az áprilisi délutánon. Huszonhárom év telt el, mire megtudták az igazságot: a Hillsborough-stadion nem felelt meg a biztonsági előírásoknak, az áldozatok többsége nem fogyasztott alkoholt, s a halottkémi jelentésekből kiderült az is, hogy 41 szurkoló életben maradhatott volna, ha a rendőrség és a mentőszolgálat emberei időben közbeavatkoznak (még úgy is, hogy a mentősök teljességgel felkészületlenek voltak egy ekkora tömeg koordinálására, például 40 ezer emberre egyeden oxigénmaszk jutott...). r TĹ 23 YEARS AFTER HILLSBOROUGH.. THE REAL TRUT • Cops smeared ; * Liverpool faas|j0J& to deflect blame jppi • BZEhWea profoundly for falsa reports ""-”» 1 I «Sfe IJ '} X-Š55SS W^m j'MiMi •41 lives could iffi* have been saved 0 says new probe •Families of 96 Í“ victims call for (^prosecutions pánikszituációban epilepsziás rohamot kapott... Vajon huszonvalahány év múlva mi is megtudjuk az igazságot arról a novemberi meccsről? S ha igen, vajon bocsánatot kér-e valaki a megvert magyar drukkerektől - ahogy David Cameron brit miniszterelnök szerdán bocsánatot kért a Liverpool szurkolóitól? A történet első fele akár nekünk is ismerős lehet: néhány éve egy csallóközi futballmeccsen préselődtek össze a szurkolók a szektoruk aljában, egy érthetedenül agresszív rendőrattak elől menekülve. A „szolgálati beavatkozás” során több meat drukker megsebesült, egy 18 éves fiú állkapcsa több helyen eltört, nyakcsigolyája pedig megrepedt - a hatóságok szerint „erősen ittas állapotban” volt, s a A hatóságok felelősségét bizonyító Hillsborough-jelentés nem keld életre a holtakat, nem adja vissza az anyáknak a fiaikat, de legalább jelzi, hogy van még olyan ország a világon, ahol a demokrácia alapelveit kötelező érvényűnek tekintik, s ahol, ha némi késéssel is, de kiderül az igazság. A hatalom számára roppant kellemeden igazság. Gazdag József