Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-04 / 204. szám, kedd
4 Régió ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 4. www.ujszo.com Még mindig csökken a gyerekek létszáma Három első osztály nyílt Párkányban ÚJ SZÓ-HÍR Párkány/lpolyság. A Párkányi Ady Endre Alapiskolában 705, az Ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskolában 263 gyerek kezdte meg a tanévet. Az általánosan csökkenő gyereklétszám ellenére a párkányi magyar iskola idén is három első osztályt tudott nyitni. Ipolyságon is két első osztállyal kezdték a tanévet. A Párkányi Ady Endre Alapiskola a régió legnagyobb magyar iskolája. Diákjainak fele beutazó. Azokról a településekről, ahol működik kisiskola, zömében csak az ötödik osztálytól ingáznak Párkányba a gyerekek. Akadnak viszont olyanok is, akik már az első osztályt is Párkányban kezdik. Az iskolában idén három első osztályt nyitottak. A hagyományos osztály mellett egy sportosztály és egész napos iskola is indult. „Az egész napos oktatási formát három éve vezettük be. Két éve indítottunk először sportosztályt. Mindkét újítás pozitív visszhangra talált a szülők körében” - mondta Fodor Zsuzsanna igazgató. Az iskolában idén az önazonosság és a magyarságtudat megerősítésére helyezik a hangsúlyt, ez lesz az idei Ady Napok központi témája is. „Tavaly kapcsolódtunk be a Legyél egy jobb vüág hőse elnevezésű nemzetközi projektbe. Ennek keretében ősszel mi látjuk vendégül a spanyol, török és lengyel partneriskolák küldöttségét” - jegyezte meg Fodor Zsuzsanna. Az ipolysági alapiskolában 263 tanuló kezdte meg a tanévet. „Ez a létszám az elmúlt években nem sokat változott. Ki- sebb-nagyobb ingadozásokkal 260 körül mozog a diákok száma. Idén is sikerült két első osztályt nyitnunk. Tanulóink fele beutazó. Nagyon örülünk, hogy az iskolapszichológus mellett az idei tanévtől egy gyógypedagógus-logopédust is alkalmazni tudunk” - tájékoztatta lapunkat Farkas Ildikó igazgató, (guzsu) A párkányi alapiskola a régió legnagyobb magyar iskolája (A szerző felvétele) A közeljövőben további jogszabályok magyar nyelvű fordításai látnak napvilágot Az államnyelvvel azonos rangúvá tennék a magyart a civilek Az állam kötelessége volna - civilek vállalták fel a jogszabályok magyar nyelvű kiadását (Képarchívum) Dunaszerdahely. A Szlovák Köztársaság Alkotmányának magyar nyelvű fordításával rukkolt elő szeptember 1-jére, az alkotmány ünnepére a Pro Civis Polgári Társulás. Az ország csaknem két évtizedes története során így első ízben adták közre az Alaptörvény, valamint két további jogszabály teljes magyar nyelvű fordítását. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A csallóközcsütörtöki székhelyű Pro Civis Polgári Társulás augusztus 30-án kiadott közleményében leszögezi: tagjai támogatják azt a politikai és társadalmi célt, hogy a magyar nyelv Szlovákiában elnyerje a regionális nyelv státuszát, ami lehetővé tenné annak az államnyelvvel azonos rangon és szinten történő használatát. ,A magyar nyelv használatának megkönnyítése és erősítése, regionális nyelvvé emelése feltételeinek kialakítása vezérelt bennünket, amikor eldöntöttük, megjelentetjük a Pro Civis füzeteket, amelyek a szlovák törvények elérhetőségét és használhatóságát segítik elő - magyar nyelven. Talán természetes, hogy elsőként Szlovákia alaptörvényét, az Önkormányzati törvényt, valamint az Ónkormányzati gazdálkodási törvényt juttatjuk el ilyen formában minden ön- kormányzathoz, összesen több mint 3-3 ezer példányban, bízva abban: egy-egy példányt eljuttatnak az általuk fenntartott intézményekbe, így az iskolákba, könyvtárakba, művelődési otthonokba is, hogy akár oktatási, közművelési célokra is használni lehessen” - áll a társulás elnöke, Őry Péter elnök által szignált közleményben. A kiadványok kétnyelvűek, a jogi szövegek a könnyebb és egyszerűbb használhatóság érdekében szlovákul és magyarul is megtalálhatók bennük. A Pro Civis a továbbiakban azon jogszabályok magyar nyelvű fordításait készíti el, amelyekkel az önkormányzatok, illetve a magyar nemzetiségű polgárok leggyakrabban találkozhatnak. A társulás az utóbbi hetekben több ízben hallatott magáról; augusztus derekán olyan óriásplakátokat helyeztetett ki a Csallóközben, amelyek arra hívják fel a figyelmet, miképp kellene feltüntetni a települések nevét a vegyesen lakott területeken. Egy héttel később kétnyelvű óvodai beiratkozási űrlapokat juttatott el Dél-Szlo- vákia 348 magyar nevelési nyelvű, közös szlovák-magyar igazgatású, illetve magyar egyházi óvodájába, (la) Mindkét községben újból indul a leváltott, illetve a mandátumát vesztett polgármester Bátorkeszin négy, Nemesócsán nyolc jelölt van ÚJ SZÓ-INFO RAÓÁC1Ó Bátorkeszí/Nemesócsa. A Komáromi járásban két településen, Bátorkeszin és Nemesócsán lesz időközi polgármesterválasztás október 27-én. Bátorkeszin négyen, Nemesócsán nyolcán jelöltették magukat a megszabott határidőig, azaz szeptember 2-án éjfélig; mindkét községben indul a volt polgármester is. A helyi választási bizottságoknak szeptember 12-ig kell regisztrálniuk a jelölteket és 22-én kell közzétenni az indulóknévsorát. Akampány október 10-én kezdődik és 48 órával a választások megkezdése előtt végződik; a helyhatósági választások előtt kampánycsend van érvényben. Bátorkeszin idén januárban népszavazás útján váltották le az addigi polgármestert, Sipos Józsefet (független), Nemesócsán pedig tavaly novemberben, egyjogerős bírósági döntés értelmében veszítette el mandátumát Komjáti László (MKP); a Komáromi Járásbíróság adó- és társadalombiztosítás el nem vezetése miatt három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Sipos Józsefnek három kihívója lesz, Labancz Roland (MKP), Mácsodi Gertrúd (Híd) és Nagy Beáta (függeden). Nem hivatalos értesülésünk szerint azonban elképzelhető, hogy a választások idejére kevesebb „ellenzéki” jelölt marad, az esetleges visszalépésekről állítólag még folynak a tárgyalások. Sipos 2010 novemberében négy jelölt közül végzett az élen 922 szavazattal, Nagy Beáta (681), Kajtár Erika (337) és Erika Hinorová (40) előtt. Idén januárban viszont sikeres népszavazás útján leváltották: a választópolgárok 54,20 százaléka járult az urnákhoz és az 1424 érvényes szavazatból 1383 volt az igenek, 41 pedig a nemek száma. Soha ennyien nem pályáztak a polgármesteri székre Nemesócsán, mint az mostani időközi választásokon. A nyolc jelölt felének azonban semmilyen önkormányzati tapasztalata nincs, még képviselő se volt korábban. Hatan indulnak függedenként: Kovács Tibor, Ma- gyarics Gusztáv, Bajcsi Tibor, Sza- lay Zoltán, Nagy Gábor és Komjáti László, aki 2010-ben még az MKP színeiben lett polgármester. Az MKP ezúttal Szép Lajost indítja - Komjáti menesztése óta ó látja el a polgármesteri teendőket -, Válek Iván pedig a Híd jelölje. A legutóbbi választásokon Komjáti László 711 szavazatot kapott, Magyarics Gusztáv 435-öt, Válek Janka 131-et, Szalay Zoltán pedig 103-at. (vkm) Többen kifejtették, nem tartják megfelelőnek a kommunikációt a testület és a polgármester között, belső rendelettel szabályoznák a kapcsolatukat Nem sikerült leváltani a főellenőrt Ľudovít Hegyi (jobbról) egyelőre főellenőr marad; középen Zsitva Norbert alpolgármester, mellette Koša József (A szerző felvétele) V. KRASZN1CA MELITTA Perbete. Sikertelen kísérletet tettek legutóbbi testületi ülésükön a helyi képviselők a község főellenőre, Ľudovít Hegyi leváltására. A főellenőr leváltására vonatkozó napirendi pont megtárgyalását Sukola Lambert képviselő javasolta. Indoklása szerint nem megfelelő az együttműködés a főellenőr és a testület között, úgy ítélik meg, nem végzi elég alaposan a munkáját, ezért távoznia kell posztjáról. Koša József polgármester megjegyezte: a testületjogkörébe tartozik a főellenőr leváltása, és szavazásra bocsátotta, ki támogatná, hogy Ľudovít Hegyi a helyén maradjon. A jelen lévő 8 képviselőből hárman szavaztak igennel, négyen nemmel, egy személy pedig tartózkodott. A polgármester ekkor kijelentette, a testület menesztette a főellenőrt, majd új pályázat kiírásával bízta meg a hivatalvezetőt. Fél óra elteltével azonban a polgármester technikai szünetet rendelt el, utána pedig arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy érvénytelen a főellenőr eltávolítására vonatkozó határozat. A leváltásához ugyanis a hatályos törvények értelmében valamennyi képviselő több mint felének jóváhagyása szükséges; vagyis a 11 tagú perbetei testületben legalább 6 szavazat kellett volna, így Ľudovít Hegyi továbbra is a község főellenőre marad. Ugyancsak Sukola Lambert képviselő javaslatára került a napirendi pontok közé a polgármester eddigi tevékenységének megvitatása. Többen kifejtették, nem tartják megfelelőnek a kommunikációt a testület és a polgármester között, aki szerintük tudtuk és beleegyezésük nélkül hoz döntéseket. Példaként az egyik kábeltévé-szolgáltatóval kötött szerződést említették, amely az optikai internetet is bevezeti a faluban. A szokásos föld alatti kábellefektetéssel szemben Perbetén oszlopokon húzzák a vezetékeket, és ezzel valóságos oszloperdőt állítottak fel a faluban. Az eddigi vülanyoszlo- pokat ugyanis nem használhatták erre a célja, ezért újakat helyeztek el. A polgármester azzal érvelt, hogy a társaság kérvénye két hétig kint függött a község hivatalos faliújságán, bárki megnézhette, másrészt pedig már a korábbi faluvezetés is megvitatta ezt a kérdést. Azok a képviselők, akik már az előző testületnek is tagjai voltak, erre megjegyezték: akkor még csak lehetőség szintjén merült fel a szolgáltatás bevezetése, éppen ezért nem kell az ő nyakukba varrni ezt a problémát. Volt, aki helyi szintű „faliújság-tendernek” nevezte a szerződés megkötését a kábeltévé-társasággal. Ugyancsak kifogások merültek fel a képviselők részéről a község központi terének felújítására vonatkozó szerződésekkel, ületve az építkezés felügyelőjének kiválasztásával kapcsolatban. A képviselők végül megbízták a főellenőrt, a következő ülésre dolgozzon ki belső rendeletet, amely szabályozná a testület és a polgármester viszonyát. Ľudovít Hegyi megjegyezte: lehetséges ilyen szabályozó elfogadása, ám csak a törvényi keretek között, mivel az önkormányzatokról szóló jogszabály pontosan meghatározza, melyek a testület, illetve a polgármester jogkörei.
