Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-04 / 204. szám, kedd
www.ujszo.com UJSZÓ 2012. SZEPTEMBER 4. Vélemény És háttér 5 Szomorú látlelet arról, hová jutott az ország ennyi idő alatt: széles körű erkölcsi válságba Húsz év múlva Mint ahogy Alexandre Dumas A három testőrének főhősei a regény kommentárral azonos című folytatásában, Szlovákia is leszámolt az ideáljaival húsz évvel az alkotmány elfogadása után. TOKÁR GÉZA Az évforduló alkalmából elhangzó beszédek, az ország valós állapota és a kapcsolódó események egyszerre adtak szomorú látleletet arról, hogy hová jutott az ország ennyi idő alatt: széles körű erkölcsi válságba. Elég számba venni csak az elmúlt hetek történéseit. Ivan Gašparovič államfő az alkotmány szabad értelmezése miatt továbbra sem hajlandó kinevezni a főügyészi tisztségbe a parlament által megválasztott Jozef Čentéšt. Malina Hedviget alapvető emberi jogainak megcsúfolásával zaklatják a hatóságok. A Gorilla-ügy kapcsán benyújtott eddigi egyetlen, az ügy sokadrendű szereplője ellen indított eljárást is beszüntetik, csakúgy, ahogy Andrej Ďurkovský volt pozsonyi főpolgármesternek sem esik bán- tódása a PKO lebontása kapcsán. Az alaptörvény elfogadásának napján pedig Kassán tartanak alkotmánymenetet azok, akik nehezményezik, két éve milyen könnyedén túllépett a parlament azon a problémán, hogy az irat szellemének meg- feleí-e a kettős állampolgárság lehetőségének szűkítése. Húsz évvel az alkotmány létrehozatala után az ország és annak képviselői semmivel sem tisztelik jobban az alaptörvényben lefektetett elveket. Szlovákia létezésének húsz éve alatt persze megélt a mainál súlyosabb mélypontokat is, például a mečiarizmus legsötétebb éveiben. Korábban viszont mindig látszott a fény az alagút végén, volt miben bízni egy jobb jövő reményében: a Nyu-' gatban, az Európai Unióban, a kisebbségeket megvédő deHúsz évvel az alkotmány létrehozatala után semmivel sem tisztelik jobban a benne lefektetett elveket. mokratikus intézményekben. Húsz év alatt viszont megváltozott az eszközök megítélése is, már nem lehet rájuk csodaszerként tekinteni, úgy gondolni, hogy puszta létükkel megoldják Szlovákia vagy a szlovákiai magyar közösség problémáit. A gazdasági és politikai válságra adott legújabb megoldások (melyekre az ország választói a Smer képében áldásukat adták) pedig inkább tűnnek riasztónak, mint valódi jövőképnek. Az erős és gondoskodó állam képe, a rendmánia vagy a kisebbségek iránti fokozott intolerancia és betagozódásuk szorgalmazása nem vezet sehová. Szlovákia fennállásának első húsz évében voltak hullámvölgyek és fényesebb időszakok is. A hétvégi gálaest szimbolikusan lezárt egy korszakot, még a külsőségeiben is: az eső és a rossz időjárás szétkergette a nézőközönséget, legfőbb közjogi méltóságaink pedig üres frázisokat pufogtattak a színpadon, általános érdektelenség közepette. Valószínűnek tűnik, hogy jövőre megszüntetik az ünnepnapot. A szlovák alkotmány második húsz évének valóban az használna a legtöbbet, ha nem ünnepelnék az okiratot, hanem elsősorban tisztelnék és betartanák. (Peter Gossányi rajza) Amit szinte minden környező ország már megvalósított, arra Szlovákia egyelőre még nem képes Lakossági államkötvények pro és kontra HORBULÁK ZSOLT A szlovák pénzügyminisztérium múlt héten nyilvánosságra hozta, hogy az államadósság finanszírozásában ezután számítani szeretnének a lakosságra is. Tekintettel arra, hogy ez sok más fejlett országban is így van, a minisztérium ötlete egyáltalán nem az ördögtől való. Vannak olyan nemzetgazdaságok, amelyek éppen a belső finanszírozás miatt stabilak, holott más körülmények között már problémákkal küzdenének. Japán 200%.körüli GDP- arányos államadósságát éppen a lakossági megtakarítások miatt tudják kielégítően kezelni. Nyugat-Európa sok országa, de Lengyelország, Csehország vagy Magyarország rendszeresen bocsátott és bocsát ki állampapírokat kimondottan polgárai számára. Tulajdonképpen még Szlovákiában sem más a helyzet, habár mindez közvetett formában történik, mivel a kisbefektetők között oly népszerű szlovák alapkezelők által menedzselt nyílt végű pénzpiaci és kötvényalapok túlnyomó részben szintén szlovák állampapírokba fektetnek. Külön a lakosság számára kibocsátott államkötvényre tehát minden bizonnyal itt is volna igény. Ha az államadósság öt százalékát így lehetne kihelyezni, az már jelentős sikernek számítana. Igaz, a múlt valamelyest beárnyékolja a várható sikert. Vladimír Mečiamak sikerült ennek a befektetési alternatívának rossz mellékzön- gét adnia, amikor az országlása alatt kibocsátott papírról úgy beszélt, hogy a befizetésre szánt pénz eredetét nem fogják vizsgálni. Persze a szlovákiai polgárok az állammal való közvetlen pénzügyi kapcsolataikban egyébkor sem álltak mindig a nyertes oldalon, gondoljunk csak az első hullámos privatizációra. Akkor a fő probléma ugyan az elégtelen jogi háttér volt, de a helyzet most sem lényegesen más. A fő gond az, hogy az állampapírok kiskereskedelmi árusítása olyan többletköltséggel jár, ami bőven elviheti a hasznot. Akadályt jelent az adózás is, hogy milyen intézmény kínálja a papírokat, valamint az, hogy mivel ebben az esetben formailag értékpapír-kereskedelemről van szó, miként bonyolítsák le az adminisztrációt. Egy kincstárjegyet a lejártáig érdemes tartani, de szükség esetén vissza is kell tudni váltani. Úgy néz ki, hogy amit szinte minden környező ország már megvalósított, arra Szlovákia egyelőre még nem képes. Ha mégis hibák adódnának, hosszú időre elvennék a lakosság kedvét az állampapírok vásárlásától, rosszabb esetben pedig egy kisebb piaci pánik is kialakulhatna. Az alapötlet tehát mindenképpen jó, de abban, hogy az értékesítésre már jövő év elején sor kerülhetne, szkeptikusak vagyunk. KOMMENTAR Dehogy többség NAGY ANDRÁS E Iveta Radičová után Daniel Lipšic a jelenlegi jobboldal legnépszerűbb politikusa, ám kérdéses, hogy személyes népszerűségével valóban képes-e egy olyan pártot felépíteni, mely a jobboldal új húzóereje, ne adj isten maga az új jobboldali többség lesz maj d. Míg a volt miniszterelnök mindenki saj nálatára - úgy tűnik-kivonult a politikából, Dániel Lipšic a hétvégén bejelentette új pártját, az Új Többséget. Lipšic története egyebek mellett azért is érdekes, mert bár már az első Dzurinda-kabinetben, 1998-ban államtitkári posztot kapott, s a ciklus végén, majd a két további jobboldali kormányban is minisztervolt-tehát részese volt végig a jobboldal minden jó és hibás döntésének is -, 2012-ben azzal áll elő, hogy új pártjával új, az eddigieknél tisztább politikát akar megvalósítani. Az SaS politikusainak szájából 2010-ben, vagy Igor Matovičtól 2012-benjóval hihetőbben hangzott ez a szlogen, mint a hétvégén Dániel Lipsictől. Igazságügyi és belügyminiszterként voltak komolynak mondható lépései, nagyobb botránya pedig egysem, de azért ő nem tegnap kezdte a politikát. Korábbi pártja, a KDH bármelyik régi, leharcolt vezetőségi tag- jánálnagyobbtámogatássalrendelkezik, ez megmutatkozott a preferenciaszavazatokon is. Ám ha igazán a többség megszerzése acél, akkor egy valóban szélesen integráló típusúvezető köré kellene politikai pártot alapítani. Míg Iveta Radičová népszerűségével utolérte Robert Ficót, s a jobboldali szavazók nagytöbbségeazonosulnitudottvele,DanielLipsicrőleznehe- zenmondhatóel.Kapotta2012-esváíasztásoksoránl04ezer karikát, amivel valóban megelőzte pártelnökét, de ez még egy új pártra nem elegendő. Lipšic most is, akárcsak tavasszal, amikor az országjáró körű tj ának kezdetét j elentette be, egy jobboldali néppártot vizionál, olyat, melynek erős, de egyszerű szlogenjei mögé valódi tömegek tudnak felsorakozni. Az Or- bánék által kialakított FIDESZ ideális példa lehet számára. Ám a szlovák jobboldali szavazók nagyon nehezen vehetőkrá az egyatábor, egyazászló ideológiára. Ha pedig igen, akkoregy Iveta Radičová típusú vezető kell hozzá. Ha Lipšicnek mondjuk a volt miniszterelnököt sikerült volna megszereznie, ahogy erről egy éve volt szó, akkor egyértelműen a jobboldal új vezető erejét kezdték volna építeni. Ám a jelenlegi felállás nem ezt mutatja, s az erőviszonyok sem. Jelenleg az összes ellenzéki erő közül sajnos Igor Matovič és amorf kezdeményezése, az Egyszerű Emberek több támogatót tud maga mögött, mint bármelyikjobboldali párt, ami azért elégszégyen. így hakomo- lyanés hosszú távon tervez Lipšic az ő Új Többségével, inkább a többiekintegrálásánkellenejobban ügyködnie. Az első integrálandó politikus Radoslav Procházka lehetett volna, akit a KDHlegjobb fiatal szakemberének tartanak, sakiugyanúgy kilógott a pártból, mint Lipšic, ám valamilyen oknál fogva mégsem követte őt, hanem inkább belső frakciót hozott létre a pártban. Ha már őt sem tudta meggyőzni Lipšic arról, hogy kövesse, az Új Többség nem marad más, mint félresikerült reklámszlogen, Lipšic pedig felkerül azon jobboldali politikusok egyre gyarapodó listájára, akiknek hála Robert Fico még éveldg gond nélkül vezetheti ezt az országot. FIGYELŐ Külföldi sajtó a kiadatásról Nagyon komoly okok vezethettek Ramil Safarov azeri tiszt kiadatásához - vélekedik hétfői kommentárjában a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap. A Safarov szabadságának ára címmel megjelent írás szerzője úgy véli: igen jelentős okok állhatnak annak hátterében, hogy a magyar hatóságok ilyen lépésre szánták el magukat, nem számolva a hazai ellenzék, valamint a Nyugat élesen negatív reagálásával 'és a nemzetközi szinten hatékonyan lobbizó, a világ számos országában élő örmény diaszpóra valószínűsíthető ellenállásával. ,Azerbajdzsán vezetésének - amely az ellenzék aktivizálódása miatt kezdi kissé kényelmetlenül érezni magát - a jövő évi választások előtt nem rossz adu került a kezébe a lakosság nacionalista szellemiségű részével való játszmában” - írja a lap. A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap hétfői száma szerint Magyarországnak az azeri bal- tás gyükos kiadatása miatt problémái lehetnek az elsősorban az Egyesült Államokban és Franciaországban befolyásos nemzetközi örmény lobbival. A lengyel lap Szte- pán Grigoriján volt diplomatát, a jereváni Globalizációs és Fejlődési Központ vezetőjét is megszólaltatta, aki szerint „Magyarország hatalmas hibát követett el, mert formálisan joga volt a kiadatáshoz”, de nem volt előrelátó a döntés következményeinek ügyében. (MTI)- Mi az, hogy nem készültél? Nem az iskolapadban ülsz...
