Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-12 / 211. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 12. www.ujszo.com ■un■ Putyin ellenlépései Moszkva. Vlagyimir Putyin rendelete szerint a külkereskedelmet folytató állami orosz cégek, így a Gazprom sem adhat ki ezentúl semmilyen infor­mációt külföldi szerveze­teknek vagy más orszá­goknak, és a gázcég nem dönthet önállóan a föld­gáz árának csökkentéséről sem - jelentette be a Gaz­prom szóvivője. így rea­gált Moszkva arra, hogy az Európai Bizottság múlt héten versenyfelügyeleti vizsgálatot indított a Gaz­prom ellen. Szergej Kupri- janov a rendkívüli sajtótá­jékoztatón azt mondta, a Gazprom értetlenül áll az EB versenyfelügyeleti vizsgálata előtt és azt nyomásgyakorlásként ér­tékeli. (MTI) Orbán Viktor beismerése Budapest. A miniszter- elnök mondta ki a végső döntést az azeri kiadatási ügyben. Ezt maga Orbán Viktor erősítette meg teg­nap, hozzátéve: szerinte semmi olyan nem történt a magyar kormány döntése után, amellyel előtte ne számoltak volna. Magyar hírportálok szerint éles vi­ta alakult ki a Fideszen be­lül a kiadatás miatt, Nav- racsics Tibor és Martonyi János állítólag előre meg­mondta a kormányfőnek, hogy mire lehet számítani. Orbán tegnap is leszögez­te: igazságosnak tartja az azeri baltás gyilkos átadá­sáról szóló kormánydön­tést. (MTI, ú) Diplomáciai vita Iránról Washington. Wa­shington továbbra is a dip­lomáciai megoldást része­síti előnyben az iráni atomválsággal kapcsolat­ban, és elutasítja, hogy er­re vonatkozóan bármilyen határidőt szabjanak. Ezt hangsúlyozta az amerikai külügyminisztérium, vá­laszul az izraeli miniszter- elnök kijelentésére. Ben­jámin Neteanjahu egy ka­nadai televíziónak azt hangoztatta: Irán mind­addig nem hagy fel az atomfegyver kifejleszté­sével, amíg nem szabnak számára egy olyan határ­vonalat, amelyet semmi­képp sem szabad ádépnie. Ráadásul Neteanjahu iro­dája ezzel kapcsolatban azt állította, hogy Izrael és az USA éppen most tár­gyal erről, de a washing­toni külügyi szóvivő ezt is határozottan cáfolta. Vic­toria Nuland úgy fogal­mazott, az USA elutasítja Izrael üyen irányú követe­lését. (MTI) Idén egyetlen politikus sem beszélhetett a Ground Zérónál, a pódiumra is csak az áldozatok hozzátartozói léphettek Rákos megbetegedések 9/11 után A WTC ikertornyainak helyén épülő épületegyüttes 2016-ban készül el végleg (TASR/AP-felvétel) Washington. Aterrortáma- dáshoz köthető betegsé­gekbe az elmúlt 11 évben ezer ember halt bele. A New York-i tűzoltóság a múlt héten kilenc névvel egészítette ki a tragédia következtében, betegség miatt elhunyt tagjainak emléktábláját. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai kormány állja annak a 70 ezer tűzoltónak, rendőrnek és a mentésben részt vállalt személynek a rákszűrését és kezelését, akik segédkeztek a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás követ­kezményeinek felszámolásában -jelentették be helyi idő szerint hétfőn Washingtonban. Az ame­rikai munkavédelmi intézet (NIOSH) közölte: a kezelés a rák 50 fajtájára terjed ki. Az intéz­kedés a mentés részvevői mel­lett érinti az egyéb túlélőket is, akik ki voltak téve a Világkeres­kedelmi Központ (WTC) három hónapig füstölgő romjai közül felszálló káros anyagoknak. Az érintetteket az ún. Zadro­ga 9/11 egészségügyi és kárpót­lási törvény értelmében részesí­tik majd ellátásban, 4,2 milliárd dollárt fordítanak megbetege­dett emberek gyógykezelésére és kárpótlására. A törvény név­adója James Zadroga detektív, aki a terrortámadás után órákig dolgozott a WTC romjai között, és tüdőbetegségben 2006-ban, 34 évesen elhunyt. A terrorista merényletek 11. évfordulója alkalmából szerve­zett tegnapi megemlékezések első helyszíne a New York-i Vi­lágkereskedelmi Központ két le­rombolt tornyának helye, a Ground Zero volt. Mintegy ezer ember gyűlt itt össze, hogy a tor­nyok helyén létesített két me­dence körül a hagyományokhoz híven felolvassák a 2983 halálos áldozat nevét. A felolvasás kö­zép-európai idő szerint délután fél három után kezdődött el, és közben szüneteket tartottak azokban a percekben, amikor a terroristák által eltérített repü­lőgépek becsapódtak az ikertor­nyokba és a Pentagon washing­toni épületébe, illetve egy lezu­hant Pennsylvaniában, továbbá azokban a pillanatokban, ami­kor az ikertornyok leomlottak. A tömegben sok egyenruhás rendőr és tűzoltó állt. A megem- lékezők közül sokan kezükben tartották elvesztett hozzátarto­zójuk fényképét, vagy olyan pó­lót viseltek, amelyre rányomtat­ták azt. A korábbi években politiku­sok is részt vettek a névsorolva­sásban vagy felolvastak a Bibliá­ból, irodalmi művekből. Az idén csak annak a 2750 áldozatnak a hozzátartozói léphettek a pódi­umra, akik az ikertornyoknál lel­ték halálukat. A hallgatóságban ott lehettek politikusok is, de a megemlékezések megrendezé­séért felelős intézmény (Szep­tember 11-e Nemzeti Emlékmű és Múzeum) legújabb szabály­zata szerint nem beszélhettek a Ground Zérónál. Barack Obama elnök és fele­sége a Fehér Ház kertjében néma főhajtással tisztelgett az áldoza­tok emléke előtt. Joe Biden alel- nök a pennsylvaniai Shanksvil- le-be látogatott, ott tartott be­szédet. Azon a gépen, amely egy mezőnek csapódott ebben a szö­vetségi államban; negyven em­ber utazott a terroristákon kívül, az utasok szembeszálltak a tá­madókkal. (MTI, ú) Válságstábot állít fel a Nečas-kormány Dagad a mérgezési botrány Valóban megölték az al-Kaida második emberét egy dróntámadásban Békét ajánlgat a nyugatiaknak ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Kairó. Ajman az-Zavahri, az al-Kaida vezetője érdekes módon épp a 9/11-es évfordulóhoz időzítve erősítette meg tegnap a szervezet második számú vezetőjének, Abu Jahja al-Líbinek a halálhírét. Az ame­rikai kormány még június elején jelentette be, hogy al-Líbi meg­halt egy dróntámadásban Pa­kisztánban. Zavahri tegnap videoüzene- tében tájékoztatta a muzulmá­nokat és a mudzsahideket (isz­lám szent harcosokat) al-Líbi „mártíromságáról”. Al-Líbi irá­nyította a terroristák és a láza­dók mindennapi tevékenységét Pakisztánban, és tartott kapcso­latot a szervezet regionális sejt­jeivel a világban. Akkor lett a ter­Al-Líbi (TASR/AP) rorszervezet második számú ve­zetője, amikor Ajman az-Za- vahri átvette az al-Kaida vezeté­sét Oszama bin Laden halála után. Zavahri élesen kikelt Ba­rak Obama ellen, hazudozónak minősítve az amerikai elnököt, mert „elhiteti az amerikaiakkal, hogy az al-Kaidát le lehet győzni az egyik vagy a másik személy meggyükolásával”. Közben Zavahri fivére a CNN- nek azt mondta, kész közvetíte­ni a béketárgyalásokon az isz- lamisták és a Nyugat között. Muhammed az-Zavahri hatol­dalasjavaslatában tíz évre szóló békemegállapodást indítványoz az iszlamisták és a nyugatiak kö­zött. Ebben egyrészt azt a felté­telt szabnák, hogy az USA és a Nyugat tartózkodjék a muzul­mán területekre való behatolás­tól és az iszlám elleni háborútól, bocsássa szabadon az összes, „muzulmán vallási szélsőség­gel” vádolt foglyot. Cserébe az iszlamisták kötelezik magukat a nyugati vüág elleni támadások beszüntetésére. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Petr Nečas kormánya mai ülésén foglalkozik az egyre nagyobb méreteket öltő alko­holmérgezési botránnyal, amelynek tegnap délutánig már hét halálos áldozata volt, s egy nyolcadik esetet is vizsgáltak a kórboncnokok. Hétfőig négyen haltak meg, tegnap további hárman vesztették életüket, fő­leg Csehország Morva-sziléziai régiójában. További húsz személyt súlyos mérgezéssel kórházban kezel­nek, többük állapota válságos, egy férfi megvakult. A halottak között egy 21, egy 28 és egy 61 éves nő is van. Az idnes.cz hír­portál szerint a kabinet tervbe vette egy válságstáb felállítását. Az első metílalkohol-mérge- zést a múlt csütörtökön jelentet­ték Kánonából, majd Prerovból és Havífovból. A rendőrség vizs­gálatot indított, Nečas azt mondta, mindenképpen megta­lálják a felelősöket. Az első két napban hamisított vodkában és borókapálinkában találtak mér­gező anyagokat, s az ezeket áru­sító boltokat azonnal bezárták. A mérgezett ital gyártói egyelőre ismeretlenek. Az élelmiszer-el­lenőrzési hivatal tegnap orszá­gos ellenőrzést tartott, miután Közép-Csehországból is jelen­tettek metilalkohol-mérgezéses esetet. Az illetékes hatóságok és a sajtó is felszólította az embe­reket, hogy ne fogyasszanak ellenőrizetlen vagy gyanús eredetű tömény italokat, s ne vásároljanak pálinkaféléket különféle kioszkokban és a pi­acokon. (TASR, MTI) F. D. Roosevelt tudott Kátyúról, Sztálint védte Washington. Franklin Delano Roosevelt elnök kormánya 1943-ban értesült arról, hogya szovjetek mészárolták le a len­gyel tiszteket Katynban. Ez de­rült ki az USA Nemzeti Archí­vuma által közzétett iratokból. A kb. ezer oldalnyi iratból - a titkosítást most oldották fel - kiderült: két amerikai hadifo­golynak 1943-ban sikerült ha­zajuttatni azt az üzenetet, amely szerint Katyn környé­kén nagyszámú, sorba fekte­tett, erősen oszlásnak indult holttestet láttak. A mészárlás elkövetői nem lehettek a nácik, akik csaknem sokkal korábban foglalták el a területet. Törté­nészek szerint a dokumentu­mokban foglaltak nyilvános­ságra hozatala feltehetően enyhíthetett volna azokon a megpróbáltatásokon, amelyet Lengyelországnak a szovjet megszállás után kellett elvisel­nie, ám az amerikai vezetés a hallgatás mellett döntött. Roo­sevelt ugyanis nem kívánta fel­bőszíteni Sztálint, aki fontos szövetségese volt a Németor­szág és a Japán ellen vívott há­borúban. A szovjet titkosrend­őrség, az NKVD emberei 1940- ben 22 ezer lengyel tisztet és más hadifoglyot végeztek ki. Többnyire olyan értelmiségie­ket, akik a későbbiekben a Len­gyelország megszállásával szembeni ellenállás kulcssze­replőivé válhattak volna. Az USA hivatalos álláspontja egé­szen Mihail Gorbacsov 1990- ben tett beismerésig az volt, hogy Moszkva felelőssége nem bizonyítható minden kétséget kizáróan. De a katyni mészár­lás ügyében vizsgálódó ameri­kai kongresszusi bizottság már 1952-ben megállapította: nem férhet kétség a szovjetek fele­lősségéhez és „a világtörténe­lem egyik legbarbárabb nem­zetközi bűncselekményének” bélyegezte a mészárlást. A tes­tület azt javasolta a kormány­nak, hogy nemzetközi törvény­szék előtt szembesítse a Szov­jetuniót a szörnyűséggel, ám a Fehér Ház nem reagált. (MTI) Ismét támadják Aleppót a kormányerők Brutális kivégzések ÖSSZEFOGLALÓ Genf/Damaszkusz. A Mene­kültügyi Hivatal genfi székhe­lyén mintegy 250 ezer szír me­nekültet tartanak nyüván. Ez a szám tízezrekkel lehet maga­sabb, mert sok menekültet még nem regisztráltak: egyesek csa­ládjuknál vagy barátoknál ke­restek menedéket, mások az Aszad-rezsimtől tartva félnek regisztráltatni magukat. Újabb tüzérségi támadást in­dítottak tegnap az észak-szíriai nagyvárosban, Aleppóban a kormányerők a felkelők által megszállt negyedek ellen. A 2,5 müliós nagyváros már július 20. óta a kormányerők és felkelők közötti heves harcok helyszíne. A legjelentősebb ellenzéki cso­portosulás, a Szíriái Nemzeti Tanács (SZNT) közleményében elítélte az előző napi aleppói mészárlást, amelyben húsz kormánykatonát végeztek ki szélsőségesek, és sürgette az el­követők felelősségre vonását. Az áldozatoknak össze volt kötve a kezük és bekötve a szemük, s egy videofelvétel tanúsága szerint egyszerűen fejbe lőtték őket. Miközben Szíriában harcok dúlnak, Lahdar Brahimi, az ENSZ és az Arab Liga új külön- megbízottja a szíriai ellenzék, a felkelők, valamint az értelmiség képviselőivel folytatott megbe­szélést Kairóban. (MTI, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents