Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-11 / 210. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 11. Kultúra 7 Sokféle film készült a katasztrófáról, annak előzményeiről és megemésztésének módjairól Szeptember 11. a vásznon Egy kocka a United 93-ból, a „műfaj" egyik legsikerültebb darabjából (Képarchívum) Az amerikai filmipar furcsán viszonyult eddig a 2001. szeptember 11-i eseményekhez. Az első, óvatos időszakban minden katasztrófafilmből kivágták a tragédiára hajazó snitteket, majd csöpögős romantika kúszott a képbe, manapság pedig csak utalni szokás rá, akár egy családi drámában is. JUHÁSZ KATALIN A leggyorsabb annak idején egy francia producer, bizonyos Alain Brigand volt, aki sebtiben összetrombitált tizenegy rendezőt tizenegy országból. Azt a feladatot kapták, hogy csináljanak egy-egy 11 perc, 9 másodperces, egysnittes rövidfilmet. Ez lett a 11'09”01 - Szeptember 11 című szkeccsfilm, amelyet már a 2002-es Velencei Filmfesztiválon bemutattak. Olyan nevek mondtak igent a felkérésre, mint Ken Loach, Claude Lelouch, Sean Penn vagy Alejandro González Inárritu. A sok megkötés nem igazán vált az alkotás javára, a film meglehetősen egyenletlen színvonalú, sok benne a pátosz, a melodráma és a filmes közhely. Művészileg az Inárritu által rendezett epizód a legkiemelkedőbb, amelyik magát az eseményt mutatja, úgy, hogy egy ideig csak kétségbeesett kiabálást, hangfoszlányokat hallunk és a sötét vásznat látjuk, aztán be-bevillannak a füstölgő ikertornyok és az ablakból magukat kivető emberek. Spike Lee, New York fekete arcának hírhedt krónikása egy, már meglévő forgatókönyvbe építette bele a terrortámadás motívumait. Az utolsó éjjel című filmet 2002 decemberében mutatták be, és Edward Norton mellett a World Trade Center helyén tátongó gödör is szerepet kapott benne, ha csak jelképesen is. A Szeptember 11 - Terror a fedélzeten (2004) sem magáról a támadásról mesélt, hanem egy nagy, átfogó biztonsági szervezkedésről. Egy admirálist azzal bíznak meg, hogy hozzon létre egy új szervezetet az FBI, a CIA, a hadsereg és a rendfenntartó erők összeboronálásával. Dániel Sackheim rendező jóvoltából a néző bekukkanthat a nemzetbiztonságiak mindennapjaiba, és arról is kap egy elméletet, hogy milyen események vezethettek az Egyesült Államok életét megváltoztató terrorakciókhoz. A 9/11 - A terrorizmus útja, David L. Cunningham filmje (2006) szintén azt igyekszik bemutatni - talán túlságosan is aprólékosan -, mennyire tökéletlen a rendszer. A Harvey Keitel főszereplésével készült két részes alkotás fontos pozícióban lévő döntéshozók mulasztásait és egyéni érdekeit veszi sorra, a történet az ikertornyok elleni támadás reggelén érvéget. Természetesen Oliver Stone is lecsapott a témára: World Trade Center című 2006-os filmje a romok aladt rekedt két tűzoltóról szól, akik tizenkét órát töltenek azzal, hogy életükről, családjukról, reményeikről mesélnek egymásnak. Egyikük sajnos Nicoias Cage, aki akkorra már annyira elkoptatta arcát különböző akciófilmekben, hogy hiába igyekezett annyira eljátszani a „névtelen hosť’, nem volt képes megszabadulni hollywoodi filmsztár mivoltától. Szintén 2006-ban készült a „műfaj” szerintünk legsikerültebb darabja, a United 93, Paul Greengrass filmje a negyedik /épülőről, amelynek utasai és személyzete ártalmatlanná tette a terroristákat. A sztárok nélkül, dokumentarista stílusban készült film azért is érdekes, mert valós időben játszódik - azt a kilencven percet mutatja be, amelyet a gép a levegőben töltött. Felváltva látjuk a fedélzeten és a két földi irányító központban történteket, a rögzített telefonbeszélgetések szó szerint hangzanak el, a gépen zajló eseményeket pedig a forgatókönyvíró képzelte hozzá, mivel - mint tudjuk - a gép lakott területen kívül csapódott a földbe, és nem voltak túlélők. Bár nem mozifilm, mégsem maradhat ki ebből az összeállításból Denis Leary sorozata, a Rescue Me, mert kevesen tudták ennél jobban megragadni az amerikai pszichét a szeptember 11. utáni időszakban. Leary egy alkoholproblémákkal és viselkedészavarral küzdő, Tommy nevű tűzoltót alakít, akinek szeptember 11-én meghal az unokatestvére, és ezért magát okolja. A közeli rokon szellemalakban visszajár, és életvezetési tanácsokat osztogat neki, ami gyakorta torkollik ordenáré veszekedésekbe kettejük közt. De megfelelő mennyiségű tömény ital elfogyasztása után az is megesik, hogy maga Jézus keresi fel Tommyt. Az agresszív tűzoltó egészen másképp küzd meg a poszttraumás stresszel, mint Adam Sandler az Üres városban (r. Mike Binder, 2007), aki ai terrortámadásban veszítette el feleségét és gyermekeit, és egykori egyetemi szobatársába kapaszkodva próbál talpra állni. Itt a neuralgikus dátum kissé erőltetett, hatásvadász húzásnak tűnik, hiszen bármilyen más módon is elpusztulhattak volna a férfi szerettei. A legfrissebb próbálkozást Stephen Daldry, az Órák és a Felolvasó rendezője jegyzi. Ő egy kisfiú személyiségének változásain keresztül igyekszik bemutatni mindazt, amin az amerikai társadalom keresztülment. A Rém hangosan és irtó közel című film a kezdeti pániktól az elkeseredésen és bezárkózáson át az újra megnyílás lassú folyamatát láttatja. Maga a terrortámadás nem kerül fókuszba, illetve csak a tragédiát kiváltó okként szerepel a történetben. Bármilyen más traumát behelyettesíthetünk, és máris mindenkinek megvan asaját története... RÖVIDEN Rónán Keating új lemezt izzít Dublin. Az ír énekes-dalszerző 1994-ben lépett színre a Boyzone tagjaként és a fiúcsapat 2000-es felbomlásáig több mint 23 millió lemezt adtak el együtt. Ronan 1999-ben kezdett szólókarrierbe, aminek köszönhetően olyan slágerekszü- lettek, mint a When You Say Nothing At Áll, vagy a Lovin' Each Day. Ötödik stúdióalbuma a napokban jelenik meg, Fires címmel. Az új lemezzel turnéra is indul, sőt a tervek szerint a Boyzone is újjáalakul, legalábbis a 20. évfordulóra a koncertek mellett album is várható, (music.hu) Szerzői jogi reformot sürget a biztos Brüsszel. Az Európai Uniónak sürgősen szerzői jogi reformot kell végrehajtania, hogy lépést tartson a technológiai változásokkal - véli Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területekért felelős tagja. Kroes leszögezte, hogy az idejétmúlt szabályozás kárt okoz az európai vállalatoknak és fogyasztóknak egyaránt. Uniós szinten a legfrissebb idevágó jogszabály a 2001-es szerzői jogi irányelv, amely 1998-as bizottsági ajánlásokra épül. Kroes emlékezetett arra, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója akkor 14 éves volt, nem létezett sem a közösségi portál, sem a YouTube, ahova ma másodpercenként egy órányi videóttöltenekfelafelhasználók. (MTI) Visszatér a Junior Boys Pozsony. Pénteken 21 órakor lép színpadra a KC Dunaj- ban a kanadai Junior Boys, Jeremy Greenspan és Matt Di- demus duója, amelyet a tavalyi koncert sikerén felbuzdulva hívtak meg ismét a szervezők. A duó a nyolcvanas évek elektropopjából, soul- és blueselemekből, valamint modem elektronikus zenékből alkotott egyedi stílust. Greenspan dalszerzői és előadói képességei szintén figyelemre méltóak. A duó új lemezére számos kedvezően kapott, (juk) A budapesti Millenárison hä éve működő Csodák Palotája, a népszerű interaktív tudományos játszóház és kiállítás szeptember 30-án bezár, miután a Millenáris Nonprofit Kft. nem hosszabbította meg szerzôdésä. Több bälö is ädeklödött az épület iránt, amelyben a kiállítás állítólag veszteséggel működött. Szokatlanul rövid időt kaptak a kiköltözésre, az eredeti szerződésben megszabott november 30-i dátum helyett október közepäg el kell hagyniuk az épületet. Még nem tudni, hova költöznek, a tervek szerint január táján nyithat újra valahol a Csodák Palotája. (Képarchívum) OTTHONUNK A NYELV Nemzetiség és anyanyelv MISAD KATALIN A 2011. évi népszámlálás eredményeinek közzététele után többen érdeklődtek az iránt, milyen jelentősége van annak, hogy a személyi kérdőívben a nemzetiségi hovatartozás mellett az anyanyelvre is rákérdeztek. Mint mondják, a kisebbségi nyelvek használatáról úgysem annak alapján rendelkeznek a hatályban levő nyelvtörvények, hogy hányán vallják magukat magyar, ruszin stb. anyanyelvűnek. Másokat az érdekelt, a személyi kérdőív kitöltésekor mi szerint döntöttek a szülők kiskorú gyermekük nemzetiségéről, illetve anyanyelvéről. A nemzetiségés az anyanyelv fogalmakat ez esetben a népszámlálási nyomtatványhoz csatolt magyarázat alapján kellett értelmezniük az állampolgároknak (1. Útmutató a népszámlálási kérdőív kitöltéséhez. Személyi kérdőív.). Eszerint „Nemzetiségen egy adott nemzethez vagy etnikai csoporthoz való tartozást értünk”. A kiskorú gyermekek nemzetiségi hovatartozásának megjelölésekor az alábbi kifejtést kellett szem előtt tartani: ,A 15 évnél fiatalabb gyermekek nemzetiségét a szülők nemzetisége szerint kell megjelölni/beími. Ha a szülők különböző nemzetiségűnek vallják magukat, egyikük nemzetiségét kell megjelölni/beími”. Az anyanyelv fogalmát az útmutató szerint a következőképpen kellett értelmezni: ,Anyanyelven azt a nyelvet értjük, amelyen a lakossal a szülei beszéltek. [...] Ha gyermekkorában a szülei eltérő nyelven beszéltek önnel, akkor azt a nyelvet jelölje meg/íija be, amelyen az édesanyja beszélt önnel”. A definíció végül a következő megállapítással zárni: ,Az anyanyelv nem feltétlenül azonos a nemzetiséggel”. A fentiekből kitűnik, hogy a nemzetiség megjelölésekor az egyén valamely nemzeti közösséghez való tartozásáról nyilatkozik, s ez esetben nincs jelentősége annak, mely nyelvet tartja az anyanyelvének, mely nyelven beszél jobban, vagy mely nyelvet használja gyakrabban. Az anyanyelvre vonatkozó kérdés - annak ellenére, hogy a társadalomtudományok művelői az anyanyelvnek nem csak a kérdőívben feltüntetett leegyszerűsített fogalmát ismerik és használják - kézzelfoghatóbb, mint a nemzetiséget érintő, hiszen arra vár választ, milyen nyelven beszéltek a megkérdezettel gyermekkorában a szülei. A szociológusok szerint a (cseh) szlovák népszámlálási gyakorlatban a nemzeti hovatartozás kategóriája sokkal erősebb politikai motiváció hordozója, mint az anyanyelv, pedig az utóbbi nagy valószínűséggel hűbb képet mutat egy bizonyos kulturális közösséghez tartozók számáról, település- és társadalomszerkezeti megoszlásáról, mint a nemzetiség bevallásán alapuló adatok (1. Gyur- gyík László: Népszámlálás 2001. A szlovákiai magyarság demográfiai, valamint település- és társadalomszerkezetének változásai az 1990-es években. Kalligram, Pozsony2006). A 2011. évi népszámlálás részleges eredményeinek tükrében a szlovákiai magyarok nemzetiség és anyanyelv szerinti részaránya a következőképpen alakul: A Szlovák Köztársaság 5 397 036 állandó lakóhellyel rendelkező lakosa közül 8,5% vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 9,4% pedig magyar anyanyelvűnek. (Megjegyzés: a személyi kérdőívet kitöltő lakosok 8,5%-a nem válaszolt a nemzetiséget, 7,5%-a pedig az anyanyelvet firtató kérdésekre.) Az etnikai kötődések két változója alapján való vizsgálódást, az összefüggések és az eltérések magyarázását a szociológusokra bízzuk. Annyit azonban mindenképpen érdemes még megjegyezni, hogy a leggyakrabban használt nyelvre vonatkozó kérdés kapcsán kiderült, hogy a magyar nyelvet a megkérdezettek 7,3%-a nyilvános színtereken; 8,7%-a pedig otthoni környezetben használja.
