Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-11 / 210. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER11. www.ujszo.com wmmanmm Brutális adóemelés Párizs. Húszmilliárd eurós adóemelést jelentett be a francia elnök. Francois Hollandé vasárnap késő esti, rendkívüli érdeklődéssel várt tévé- nyilatkozatában hangsúlyozta: kormánya nagymértékű adóemeléssel és szigorú takarékoskodással kívánja mérsékelni a költségvetési deficitet. A tervezett adóemelések felefele arányban oszlanak meg a magánháztartások, illetve a vállalatok között. Ezen kívül az állam 10 milliárd eurót kíván megtakarítani. (MTI) Merénylet Aleppóban Damaszkusz. Két kórház és egy iskola romba dőlt egy hatalmas erejű robbanás következtében Szíria második legnagyobb városában, Aleppóban. Huszonhét civil - köztük orvosok és betegek - halt meg, 64-en megsérültek. Ismeretlenek egy robbanóanyaggal megrakott kisbuszt robbantottak fel Aleppó egyik sűrűn lakott negyedében. Az áldozatok száma nem végleges. Helyi lakosok szerint a felrobbantott épületekben kormánykatonák voltak elszállásolva. (MTI) Iránt sürgeti aNAÜ Bécs. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreinek késedelem nélküli beengedésére szólította fel Iránt a szervezet főigazgatója tegnap Bécsben. A parcsini katonai létesítményben február óta megfigyelt tevékenységek tovább erősítik a NAÜ meggyőződését, hogy Iránnak késedelem nélkül be kell engednie az ellenőröket oda - fogalmazott Jukija Amano a NAÜ kormányzó- tanácsi ülésén. A NAÜ műholdelvételek alapján lehetségesnek tartja, hogy be nem jelentett kísérletek nyomait akarják eltüntetni Parcsmban. (MTI) Az al-Kaida vállalta Bagdad. A tegnapi összegzés szerint több mint 100 halálos áldozatot követelt a hétvégi iraki merényletsorozat, a sebesültek száma meghaladja a 300-at. Az al-Kaida helyi szárnya tegnap közölte: e támadásokkal „megtoroltuk a szafavida börtönökbe zárt szunniták megkín- zását és meggyilkolását”. A a szélsőséges szunniták szafavidáknak nevezik a síitákat. (MTI) Decemberben fogadhatják el az új választási törvény végleges változatát - a kampánykiadások nagy részét az állam állja Gyurcsányék koplalással tiltakoznak Olcsón megúszták a sátorozási. Gyurcsányéknak - a Népszabadság szerint -132 ezer forintot kellett fizetniük az Országgyűlés Hivatalának a Kossuth tér általuk használt szegletéért, területfoglalás címén. (MTI-felvétel) Mindenki levelezhet a magyar állammal Budapest. Egyhetes éhség- sztrájkba kezdett Gyur- csány Ferenc és a Demokratikus Koalíció (DK) három másik tagja a Kossuth téren. A pártelnök ezt vasárnap késő este jelentette be a parlament előtt. A volt kormányfő azt mondta, akciójukkal az ellen tiltakoznak, hogy a kormánypártok előzetes regisztrációhoz akarják kötni a választási részvételt. ÖSSZEFOGLALÓ Gyurcsány a Hét nap a szabad választásokért elnevezésű demonstráció idején sátorban fog lakni Niedermüller Péter és Molnár Csaba alelnökökkel, valamint Kolber Istvánnal, a párt képviselőjével. Hozzátette: ők négyen biztosan végigcsinálják az éhségsztrájkot, s arra számítanak, hogy néhány napra mások is csadakoznak hozzájuk. „Elfogadhatatlan, aki csak két nappal a szavazás előtt dönti el, hogy el akar menni voksolni, az ne vehessen részt a választáson.” Szerinte a választási feliratkozás „százezreket vagy milliókat” zár ki a választási részvétel lehetőségéből. A Kossuth-szobomál vasárBudapest. A választási eljárás tervezett változásait ismertetve Lázár János államtitkár közölte: a 2014-es választáson nem lesz kampánycsend, átalakul a kampányfinanszírozás rendszere, és a kampányeszközök is korlátozottabbak lehetnek a jelenleginél. A jövő év augusztusában minden magyar állampolgár, aki szerepel a népesség-nyilvántartásban, kap egy felhívást arra, döntse el, akar-e szavazni vagy sem, s ha igen, hogyan akar részt venni a voksolásban - személyesen vagy levélben -, hol akar szavazni, a határon belül-e vagy azon kívül, majd ezt a dokumentumot visszaküldi. Ezt követően, 2013. szeptember 1-jétől kezdődik az önkéntes regisztráció, amely a választást megelőző második hétig, azaz nagyjából 2014 márciusának második feléig tart majd. Az „első vonalhúzás” novemberdecember körül lesz, ekkor kapnak egy visszajelzést az állampolgárok arról, hogy felírták őket, így szavazhatnak, azoknak pedig, akik még nem regisztráltak, felhívják erre a figyelmét. (MTI) nap estére egy kisebb pódiumot, két nyitott oldalú és két nagyobb lakósátrat áhítottak fel. Aterüle- ten a DK néhány tucat szimpatizánsa gyűlt össze, a kihelyezett hangszórókból folyamatosan zene szól, a nyitott sátrakon magyar és angol nyelvű feliratok tiltakoznak az önkéntes feliratkozás terve ellen. A Fidesz-KDNP frakciószö- vetség sárvári ülésén döntött arról, hogy az állam nem fog hivatalból választási névjegyzéket vezetni, hanem az állampolgárok jelezhetik választási részvételi szándékukat. Egyébként Lázár János államtitkár tegnapi sajtóértekezletén közölte: a határon túli új magyar állampolgárok, akik kb. félmillióan lehetnek addigra, a Nyugat-Európában munkát vállaló magyarok - legalább 250- 300 ezren -, valamint a leszár- mazói jogon magyar állampolgárrá váló emberek, akiknek a száma jelenleg megbecsülhetetlen, voksolása csak így bonyolítható le. Meg akarják könnyíteni a fogyatékkal élők 600 ezres közösségének szavazását is, mert „esetükben szerinte pozitív diszkriminációra van szükség”. Lázár úgy véli, a 2014-es választáson a jelenlegi 8 millió helyett 8,5-9 millió, választójoggal rendelkező állampolgárral lehet számolni. (MTI, ú) „Az unió jelenleg inkább a probléma forrása, nem pedig a megoldás" Orbán az EU-t okolta a bajokért ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Orbán Viktor szerint Magyarország ma erősebb, mint 2008-ban volt, nagyobb a mozgástere, ezért nem szorul rá arra, hogy a négy évvel ezelőttihez hasonló, rossz megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Magyar- országnak a saját problémái miatt egyébként nem is lenne szüksége biztosításihitel-típu- sú IMF-megállapodásra, arra az uniós problémák miatt van szüksége. A kormányfő ezt tegnap, az őszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében jelentette ki. Egyúttal közölte azt is: pénzügyi om- budsmani hivatal felállítását javasolja, brit mintára. Az unió jelenleg inkább a probléma forrása, nem pedig a megoldás, Magyarország azért nem tud kilábalni a problémáiból, mert „visszahúz bennünket az eurózóna válsága” - értékelte a miniszterelnök, aki szerint amiben Magyarország előrelépett, az is azért sikerült, „mert tudatosan mást csináltunk, másképp és más döntéseket hoztunk, mint azok, akik a válságot okozták, és láthatólag nem is boldogulnak vele azóta sem”. Magyarországnak nincs szüksége „egy MSZP-típusú megszorításokhoz vezető” megállapodásra az IMF-fel és az EU-val - hangsúlyozta. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője erre reagálva kijelentette: az Orbán által rossznak nevezett 2008-as IMF- megállapodás egy 20 milliárdos hitelkeret volt, amiből 7 milli- árdot arra használt a kormány, hogy az országot olcsóbban finanszírozhassa a piacoknál, a másik 7 milliárdot a devizatartalékba helyezte a Magyar Nemzeti Bankba, a maradék hat milliárdot pedig nem hívta le, ehhez Orbán Viktor nyúlt hozzá először, amikor Mol-részvé- nyeket vásárolt belőle. (MTI, ú) Életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat - a megtorlásokat irányította Biszku Bélát házi őrizetbe helyezték MTl-HÍR Budapest. Több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt őrizetbe vették tegnap Biszku Béla volt belügyminisztert az 1956-os eseményeket követő két sortűzzel összefüggésben. Ezt Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész jelentette be, hozzátéve: ezért a bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. Ibolya Tibor szerint az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának valamennyi tagja ezzel a bűncselekménnyel gyanúsítható lenne, de már csak Biszku Béla él közülük. Biszku Béla (Képarchívum) A főügyész a rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkövének nevezte a gyanúsítást. Mint közölte, Biszku együttműködő volt, ugyanakkor tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, és vallomást nem tett. Lőszereket foglaltak le nála, ez azonban nem képezi a gyanúsítás tárgyát. Az ügyészség kezdeményezte Biszku Béla házi őrizetbe helyezését; a 91 éves gyanúsított esetében a legszigorúbb kényszerintézkedés nem indokolt. Biszku Bélát tartják az 1956-os forradalmat követő megtorlások fő irányítójának és felelősének, az 1956-os eseményeket követő sortűz mellett a budapesti Nyugati téri és a salgótarjáni sortűzzel összefüggésben is gyanúsítják. Megszűnt az ellenőrzött függetlenség Teljes szuverenitás MTl-HÍR ICO tegnap tartotta utolsó üléBelgrád/Pristina. Szerbia tegnap élesen bírálta és tragikus történelmi hibának tartja azt, hogy tegnap megszűnt Koszovó nemzetközileg ellenőrzött függetlensége, és ezzel Pristina lényegében elnyeri teljes szuverenitását. Az USA, Törökország, illetve 23, Koszovó függetlenségét elismerő európai ország képviselőiből álló Nemzetközi Irányító Csoport (ISG) július elején határozott úgy, hogy a felügyeletet gyakorló Nemzetközi Civil Iroda (ICO) szeptemberben befejezi tevékenységét. Felhatalmazta egyúttal a koszovói kormányt és a parlamentet, hogy alkossa meg az ehhez szükséges alkotmányos és törvényi hátteret. Az sét, és ebből az alkalomból ünnepélyes ülést tartott a koszovói parlament is. A Peter Feith holland diplomata által vezetett ICO kezdeményezhette a koszovói parlament által elfogadott törvények módosítását, és beleszólása volt vezető tisztviselők kinevezésébe, illetve voltak más jogosítványai is. Az iroda bezárása után is folytatódik Koszovóban az ENSZ égisze alatt a NATO vezette békefenntartó erők küldetése és az EU jogérvényesítő missziója (EULEX) is. Aleksandar Vulin, a koszovói kérdésekkel foglalkozó szerb kormányhivatal igazgatója szerint az ellenőrzött függetlenség megszűnésétől a szerbek nem várhatnaksemmijót. 3182 foglyot őriztek eddig az amerikaiak Bagrám az afgánoké lett MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Bagrám. Hivatalosan átadta tegnap az afgán hatóságoknak az USA a Bagrám amerikai támaszpont mellett működő börtön - legnagyobb ilyen létesítmény - felügyeletét, ezzel együtt az amerikaiak 3182 foglyot adtak át az afgán katonai rendőrségnek. Nemzetközi emberjogi szervezetek gyakran bírálták az USA-t azon hírek miatt, amelyek szerint ebben a börtönben jogtalan körülmények között tartanak fogva embereket - köztük állítólag kiskorúakat megfosztva őket a jogi védelem és a jogszerű bírósági eljárás lehetőségétől. A megállapodás az átadásról nehezen jött létre az amerikaiak és a kabuli kormány között, az egyeztetésekre árnyékot vetett néhány korábbi incidens, így a bagrámi koránégetés és a 16 kandahári civil lemészárlása, amit egy amerikai katona követett el. Különösen a bagrámi katonai bázison történt koránégetés miatt vált feszültté a viszony az afgánok és az amerikaiak között, emiatt még a stratégiai partnerségről szóló tárgyalások is megakadtak.
