Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-10 / 209. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 10. Vélemény És háttér 5 A várható költségvetési hiányt a kormányzat továbbra is alapvetően a bevételi oldalon kezeli A koncesszió mint indikátor Az üzembentartási díj (lánykori nevén koncesszió vagy tévé-előfizetés) kérdésében nem történhetett más, mint ami történni készül. LOVÁSZ ATTILA Amikor 2006-ban először boncolgatta az akkor még pénzügyi tanácsadó Richard Sulik annak megszüntetését, szárnyalt az európai gazdaság, a szlovák GDP-mutatók tátrai tigrisre hajazó kis országot jellemeztek, de már akkor többen figyelmeztettek: a közvetlen költségvetési támogatás drága, és a közműsor-szolgáltatás amúgy is minden oldalról veszélyeztetett függetlenségének maradékát is felszámolná. Aztán jött a válság, csak az SaS megvilágosodása nem jött. A koncesszió megszűnésével kiesett volna nagyjából 90 mülió euró (most ne boncolgassuk, hogy alig nyolcvanat szednek be), s ezt a pénzt a központi költségvetés állta volna. A mérleg pont 180 milliót romlott volna. Ez a 180 millió annyira hiányozna a jelen kormánynak, hogy vállalja a népszerű intézkedés felülírását, és visszahozza a gyakorlatban eddig meg sem szűnt üzembentartási díjat. Hangsúlyozzuk, minden olyan érv, ami az üzembentartási díjat megkérdőjelezi, helyes. Igenis megkérdőjelezhető, miért fizet mindenki egy olyan szolgáltatásért, amelyet nem mindenki használ, de akkor megkérdőjelezhetjük a kirovó- elosztó rendszerű nyugdíjfinanszírozást (tesszük is) vagy a teljes adórendszert is, amire azért még nem vetemedtünk. A koncesszió története viszont gyönyörűen igazolja, hogy semmilyen racionális érv nem segít addig, amíg a hasunk nem szólal meg. A 180 millió - ami nincs - minden demokratikus, függetlenségi, minőségi és gyakorlati érvet megelőzött. Tarthatunk hát attól, hogy a mindenkori kormányzatok csak akkor lesznek képesek bármilyen értelmes önmegszorító, takarékoskodó intézkedést támogatni, ha korog a has vagy ha üres a zseb, azaz a kincstár. Az előttünk álló parlamenti ülésszak nemcsak a koncessziót hivatott visszaterelni aj ogrendbe, hanem újabb adókat módosít - hogy pontosabbak legyünk: emel. Azaz a várható költségvetési hiányt a kormányzat továbbra is alapvetően a bevételi oldalon kezeli, a kiadási oldalon mintha kimerültek volna a lehetőségek. Pedig nem merültek ki. Csak egy baj van. Az igazi tartalékokat globális országos szintről nem látni. Megéltük, hogy négyeurós számlát kellett felrakni a webre az üvegzseb- törvény alapján - a számla nyilvánosságra hozatala néha többe került, mint maga a szolgáltatás. Tengernyi példát írhatnánk le, miként kerül egy-egy apró ügy adminisztrációja háromszor annyiba, mint maga az ügy, számtalan olyan jogszabályi intézkedést tudnánk felsorolni, amelyek a közügyek intézését indokolatlanul bonyolítják és drágítják. Az efféle dolgokat csak egy módon lehet kiszűrni: ha az állam szolgáltatásainak nem a keresleti, hanem a kínálati oldalon szabják meg a lehetőségeit, mértékét. Magyarán: az állam elmondja, egy-egy agendát mennyiből kell ellátni, majd olyan közhivatalnokokat keres, akik ennyiért megcsinálják. Furcsa? Pedig másképp nem megy. Amíg a közigazgatásban az „ezt kell megcsinálni, adjatok rá pénzt” elve érvényesül, addig takarékoskodás nem lesz. Majd ha a közintézmények számára a nullszaldó lesz a minimális imperatívum, akkor lehet majd a takarékosságról értekezni. Addig nem. Félő, hogy ezt a helyzetet csak és kizárólag a források hiánya eredményezi, nem pedig a józan ész. Igaz, akkor sem lesz késő - az élet nem az álamkasszától függ. Kutya világ van, kolléga! Csak akkor kerülhetünk he a médiába, ha harapunk. (Peter Gossányi rajza) Az amerikai regisztrációval és a bankszámlanyitással szívességet tett magyarországi barátoknak Főkuruc vagy bérkuruc, ez itt a kérdés MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az Egyesült Államokban élő Varga Béla tagadja, hogy ő a tulajdonosa a kuruc.infónak, miként azt az atlatszo.hu oknyomozó portál állította kedden közzétett írásában. Azt viszont újfent elismerte, hogy ő jegyeztette be a weboldalt az Egyesült Államokban. Az MTI-nek kaliforniai otthonából szombaton telefonon adott nyilatkozatában Varga Béla kijelentette, hogy az atlatszo.hu újságírója „összekevert két teljesen különböző dolgot”, mégpedig a tulajdonjogot és a regisztrációt. „Ugyanis egy portál tulajdonlása, illetve tulajdonjoga nem ugyanazt jelenti, mint egy portál regisztrációja. Tehát ha valaki Amerikában egy domain- nevet regisztrál, az nem jelenti azt, hogy ő a tulajdonosa” - mondta a visszavonult borász, kereskedő, hozzátéve, hogy „vagy harminc” domain van a tulajdonában, illetve további mintegy hatvan borászati, zenei profilú honlapra irányító doma- int jegyeztetett be. Ä kuruc.info tulajdonosait azonban nem volt hajlandó megnevezni, mondván, hogy Magyarországon üldözik a weboldalt. A megismételt, pontosító kérdésre, mely szerint egyértelműen kimondható-e, hogy a kuruc.info tulajdonosa vagy tulajdonosai nevében regisztráltatta az USA-ban a portált, Varga úgy válaszolt, hogy „nem, nem is ismerem a tulajdonost”. Közölte, hogy a kuruc.info hirdetési bevételeit nem az ő bankszámlájára utalják át, hanem a portálnak az ugyancsak az Egyesült Államokban levő bankszámlájára. Hozzátette, hogy valakinek nyilván kezelnie kell ezt a bankszámlát, de nem ő ez a személy. Varga Béla önmagáról elmondta, hogy 20 évig dolgozott Észak-Amerika leghíresebb borászainál, de a szakmájában úgy érezte, hogy „kiégett”, ezért üzleteket nyitott Kaliforniában és Kanadában. Ezekben zömében magyar és más, európai élelmiszer-ipari termékeket árul. Varga Béla nem tagadta, hogy nézetei közel állnak a kuruc.infóban közöltekkel, de semmi köze nincs ahhoz, ami kikerül a portálra. „Magyar érzelmű, igazából Jobbik-szimpatizáns vagyok (...) Csak egy nemzeti kormánya lehet ennek az országnak, mert másként végünk van” - mondta, amit úgy pontosított, hogy Jobbik-kormányra gondol. A kérdésre, hogy egyetértene-e egy kirekesztő kormánnyal, úgy fogalmazott, hogy „legeslegelő- ször a magyarság érdekeit kell szem előtt tartania egy magyar kormánynak, utána jöhetnek a cigányok meg a zsidók meg bárkimás”. A kaliforniai Healdsburgben élő Varga Bélát személyesen kereste fel Kéri Brenner, a helyi internetes hírújság egyik szerkesztője. A világhálóra pénteken felkerült nyilatkozatában Varga kategorikusan kijelentette, hogy nem tulajdonosa a kuruc.infónak, hanem csak ő jegyeztette be a weboldalt. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az amerikai regisztrációval és a bankszámla megnyitásával szívességet tett magyarországi barátoknak. KOMMENTAR Harminc kilométer MOLNÁR NORBERT Nem egészen két hét múlva egymástól nem egészen 30 kilométerre ülésezik a Híd és az MKP kongresszusa. Ennél a 30 kilométernél távolabb áll egymástól a két párt, még ha a háttérben zajlanak is valamiféle közelítő egyeztetések. A választások mellett a népszámlálás eredményei is sokkolták némileg a két párt vezetőit és tagságát. Ez is ösztönözhette némi csendes párbeszédre őket. De mennyire őszinték ezek az egyeztetések, és miért nem tud szinte semmit a szlovákiai magyar közvélemény ezek tartalmáról és tempójáról? Ezekre a kérdésekre nem tudjuk a választ. Figyelemre méltó, hogy a két párt nem tart tisztújítást (a Híd csupán feltölti a megüresedett elnökségi helyeket, az MKP pedig nevet változtathat), viszont mindkettő módosítja az alapszabályát, úgy, hogy könnyebb legyen belépni a pártba. A merjünk akkorák lenni, amekkorák vagyunk jegyében tagtoborzás folyik. A Híd esetében pártépítés, az MKP esetében struktúrastabilizálás a 2013-as megyei választások előtt, amikor már akár koalícióban is indulhatna a két párt. De mintha mégis egy kicsit tartanának egymástól. És mástól is. Akarva, akaratlanul mindketten egy civil szervezetre figyelnek, méghozzá a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalára (SZMK), amely a somorjai Fórum Intézet hathatós támogatásával épülget olyan civil erővé, amely egy új hatalmi bázissá is válhat. Persze, akár eltúlzottnak is tűnhet az előző mondat, hiszen a szlovákiai magyar köztudatba - a civil szervezeteket és néhány értelmiségi központot kivéve - még nem fészkelte be magát, s ha ez valamelyest sikerülne is, reális politikai támogatottságot nem tudna szerezni, de értelmiségi hátterével és erejével mindenképpen „megmondóközponttá” válhat. A pártok pedig általában rettegnek az ilyesmitől. Mert a tutit ők szeretik megmondani. Emellett az MKP folyamatosan azt érezheti, hogy az SZMK lenyúlja a témáit, vagyis azokat a problémákat pedzegeti, amelyekre az MKP saját imidzsét építi. A Híd pedig azt érezheti, hogy az SZMK- mivel a párt az elmúlt választási időszakban kormányon volt, most pedig a kisebbségi kormánybiztost adja - általában Bugárékkal szemben fogalmazza meg önmagát. Ahelyett, hogy használnák a pártok ezt az intellektuális hátteret, féltékeny versengésbe fogtak az SZMK-val, felnagyítva ezzel a civil szervezet társadalmi szerepét. Márpedig a pártépítésnél és az alapszabályok fogyaszthatóvá tételénél talán fontosabb bármelyik párt számára, hogy társadalmi elfogadottságát stabilizálja, s ehhez minden épkézláb ötletet felhasználjon, integráljon és ne ellenségeket keressen. Aki csak valakivel szemben tudja magát megfogalmazni, annak léte megkérdőjelezhető. Az a párt marad talpon, amelyik ezt szem előtt tartja. TALLÓZÓ DER SPIEGEL Angela Merkel német kancellár szerint feltétlenül meg kell őrizni Görögország euróövezeti tagságát, mert kiválása dominóhatást váltana ki - írta a Der Spiegel. A német hetilap tegnapi számában közölt beszámoló szerint a kancellár a héten szűk körben azt hangoztatta, hogy „mindenképpen megoldást kell találni” a görögválságra. A Der Spiegel szerint ez „meglepő fordulat” a kormány politikájában, hiszen Berlin mostanáig azt az álláspontot képviselte, hogy Görögország csak akkor maradhat az övezet tagja, ha az athéni kormány végrehajtja a nemzetközi hitelekhez kapcsolódó reformokat, az ügyben pedig csak a hitelezői trojka jelentése alapján lehet dönteni. A kancellári hivatalban viszont már az előtt meghozták a döntést, hogy a trojka - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap - szakértői megkezdték a reformok végrehajtásának helyszíni vizsgálatát, írta a DerSpiegel. Ennek megállapításaitól függ, hogy az athéni kormány megkaphatja-e a következő hitelrészletet. A lap szerint viszont a kancellár és tanácsadói már most egyebek között azt fontolgatják, hogy a válságkezelés sikere érdekében emeljék a soron következő hitelrészletek összegét, és ugyanekkora mértékben csökkentsék a később folyósítandórészleteket. A német kancellár az esetleges görög eurótávozás gazdasági következményei mellett a politikai hatásoktól is tart. Úgy véli, hogy a Görögország kiválásával keletkező helyzetet csak az „államadósságok uniója” révén lehetne kezelni, vagyis a meggyengült övezeti tagok, például Spanyolország vagy Olaszország stabilitását csak úgy lehetne biztosítani, ha az egész közösség vállalna garanciát a külön- külön felhalmozott adósság törlesztésére, ami a német lakosság ellenállása miatt végzetes következményekkel járhat a Merkel vezette konzervatívok számára. (MTI)
