Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-10 / 209. szám, hétfő
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Tüntetés Okinaván Tokió. Tízezrek tüntettek tegnap Japán déli szigetcsoportján, Okinaván az amerikai Osprey katonai repülőgép odatelepítése ellen, miután a típussal több baleset is történt. A tüntetők azt követelték, hogy Tokió és Washington haladéktalanul vonja vissza azt a tervet, miszerint tizenkét MV- 22 Osprey gépet telepít a szigeten lévő Futenma amerikai támaszpontjára. U- gyancsak követelték a város közepén álló bázis bezárását. Aszervezőkszázezemél többre, a helyi tájékoztatási eszközök több tízezerre becsülték a demonstráción részt vevők számát. Két másik tüntetés is zajlott az üggyel kapcsolatban az Okinava szigetcsoport két másik szigetén, Tokióban pedig ezrek vették körül a parlament épületét. (MTI) Kiszabadítottak 350 foglyot Bejrút/Damaszkusz. A szíriai felkelők kiszabadították 350 foglyukat az észak-szíriai Aleppóban. Az egész napos harcokban súlyosan megrongálódott a várost ellátó fő vízvezeték. Később a kormányerők már arról számoltak be, hogy többórás harcok után visszaszorították a felkelőket. A hadsereg páncélosokat és helikoptereket is bevetett, és a beszámolók szerint megsemmisített hat olyan járművet, amelyben a lázadók állítólag zsákmányolt fegyvereket tároltak. (MTI) Irán bírálta Kanadát Teherán. Az iráni külügyminisztérium bírálta Kanadát a diplomáciai kapcsolatok megszakítása miatt, és azzal vádolta az ottawai kormány, hogy „a cionista rezsim befolyása” alá került. Kanada pénteken bezárta iráni nagykövetségét, és öt napon belüli távozásra szólította fel a még Ottawában maradt iráni diplomatákat. A kanadai külügyminisztérium a világbéke legnagyobb veszélyforrásának minősítette a perzsaállamot. (MTI) Kitört egy vulkán Managua. Három nagy robbanással kitört egy vulkán Nicaragua északkeleti részében. A kitörés áldozatokat nem követelt, de a hatóságok elrendelték ötezer lakos kitelepítését. A tűzhányóból gázok és hamu tör ki, amely a hegycsúcstól északra fekvő indián falvakra hull. (MTI) A görög pénzügyminiszter 17 milliárd eurós megtakarítási csomagot mutatott be a trojkának Nem bírják tovább a görögök A kivezényelt rendőrök közül sokan a tűzoltókkal és a parti őrség tagjaival együtt tiltakoztak (SITA/AP) Thesszaloniki. Tüntetések kezdődtek szombat este Görögország „északi fővárosában”, Thessza- lonikiben az újabb, tervezett megszorító intézkedések ellen a fő szak- szervezeti tömörülések és a baloldali ellenzék szervezésében. MT1-HÍR A rendőrség becslése szerint a négy különböző menetben mintegy 12 ezren vettek részt. A meneteket a magánalkalmazottak szakszervezete, a közalkalmazottaké, a legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali radikális SZIRIZA és a kommunista párt szervezte, de csatlakoztak hozzá autonómok és szélsőbaloldaliak is. A tiltakozás kiváltó oka az, hogy két év visszaesés után is tovább súlyosbodik a gazdasági szigor, noha az életszínvonal még a kormány bevallása szerint is 35 százalékot esett vissza a válság előtti időszakhoz képest, s robbanásszerűen emelkedik a munkanélküliség aránya. Nem adjuk föl az évszázados vívmányokat - volt olvasható az egyik feliraton, amelyet a tüntetők vittek magukkal. A görög nép nem bírja tovább - látszott egy másikon az égjük szakszervezeti menetben. A rendőrség impozáns erőfitogtatással készült a tüntetésre: 3500 főt vezényeltek ki az utcákra, máshonnan is erősítést kérve. A rendőrök közül azonban több százan, tűzoltókkal és a parti őrség tagjaival közösen már délután saját felvonulást rendeztek a járandóságuk tervezett csökkentése ellen. Néhány órával a nagy tüntetés előtt Antonisz Szamarasz miniszterelnök egy thesszaloniki vásárt megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy az új, 11,5 milliárd eurót kitevő takarékossági program az utolsó lesz, amelyet a görögöknek el kell viselniük. A görög pénzügyminiszter a hitelezők által megkövetelt 11,5-11,9 milliárd eurós pótlólagos megtakarítási csomagnál nagyobb, 17 müliárd eurós megtakarítási csomagot mutatott be a trojkának - értesült tegnap pénzügyminisztériumi körökből a dpa hírügynökség. A hitelezők, az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőiből álló tárgyalóküldöttsége, a trojka tegnap találkozott Joanisz Sztumarasz görög pénzügyminiszterrel az új megtakarítási csomag megvitatására. Azeri kiadatás Örmény tüntetések Prága. Mintegy hatvan-het- ven örmény tiltakozott szombaton délután az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt azeri katonatiszt, Ramil Safarov azeri katonatiszt kiadatása ellen a prágai magyar nagykövetség előtt - tájékoztatta az MTI tudósítóját Buczkó István, a magyar diplomáciai képviselet ideiglenes ügyvivője. A tiltakozó akciót, amelyet a Csehországban élő örmények egyesületei szerveztek, a cseh rendőrség a helyszínen biztosította. A mintegy másfél órás tüntetés békésen zajlott le. Más európai városokban is tiltakozások voltak. Berlinben a résztvevők közül többen transzparenseket tartottak a magasba, ezeken az állt, hogy „az örmények bocsánatkérést várnak Budapestről”, illetve „Európához tartozik még Magyarország?”. Bemben mintegy száz embertün- tetett, a megmozdulást a svájci örmények szövetsége szervezte, amely közölte, hogy tiltakozó nyilatkozatot adtak át a magyar nagykövetségnek. A tüntetők követelték, hogy „Magyarországnak nyilvánosan el kel ismernie a hibáját, el kell ítélnie a Safarov- nak adott államelnöki kegyelmet, és vissza kell hívnia nagykövetét Bakuból”. (MTI) Meggyőzőbb volt az elnökjelölp konvención Obama növelte előnyét MT1-JELENTÉS Az eurózóna válságáról is szó volt a vlagyivosztoki APEC-csúcson Érezhető volt egyfajta szorongás Washington. Nyolc héttel az amerikai elnökválasztás előtt némileg növelte előnyét a második mandátumért harcba szálló Barack Obama republikánus kihívójával, Mitt Romneyval szemben. A Reuters és az Ipsos közös felmérésének szombaton közzétett eredménye szerint Obamára 47, Romneyra pedig 43 százalék adná a szavazatát, ha most tartanák a választást. A demokrata elnök tovább növelte előnyét tucatnyi részterületen is. A megkérdezettek 50 százaléka szerint Obama meggyőzőbb volt pártja elnökjelölő konvencióján, mint Romney, s 46 százalék tartja „elég okosnak a munkára”. A republikánus elBagdad. Több merényletben legalább 52 ember meghalt, mintegy 250 pedig megsebesült vasárnap Irakban; augusztus közepe óta ez volt a legvéresebb nap az országban. A legtöbb halálos áldozattal, egyes hírek szerűit 14, mások szerint 16 halottal járó merénylet az ország déli részén, Amára városban történt. Itt mintegy 60 ember sebesült meg. Az első pokolgép egy zsúfolt piacon robbant, s ezt nem sokkal később követte a második - épp akkor, amikor a mentőalakulatok megérkeztek segítséget nyújtani. nökjelöltnél ez az arány csak 25, ületve 37 százalékvolt. Tucatnyi olyan kedvező tulajdonság, jellemvonás megítélésében is Obama vezet, mint például ,Amerikát képviseli”, vagy éppen „helyes értékeket vall”. Az egyetlen kategória, amelyben Romney vezet, az a hit kérdése. A válaszadók 44 százaléka tartj a elkötelezett hívőnek a mormon vallású Romneyt, 31 százalékpedigObamát. A Gallup közvélemény-kutató legfrissebb felmérése is négy százalékpontos előnyt mutat Obama javára. A szombaton nyilvánosságra hozott adatok szerint a hivatalban lévő elnökre adná voksát a megkérdezettek 49 százaléka, a republikánus kihívóra pedig 45 százalék. Irakban ugyan jelentősen csökkent az erőszakos cselekmények száma a 2006-2007-es évekhez képest, ám ezek még mindig hozzátartoznak a hétköznapokhoz. Az országban hónapok óta súlyos politikai válság van, amit vallási alapú feszültségek súlyosbítanak. Tegnap távollétében halálra ítélték Tárik el-Hasemi alelnö- köt, aki saját internetes bejegyzése szerint Katarban tartózkodik. A szunnita politikust egy ügyvéd és egy tábornok meggyilkolásában találták bűnösnek. Ugyancsak halálra ítélték sógorát, Ahmed Katánt, aki egyben magántitkára is. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz államfő az észak-koreai atomfegyverprogram miatti feszültség megoldásában ígért együttműködést Dél-Koreá- nak, a Barack Obama elnököt helyettesítő Hillary Clinton külügyminiszter pedig az amerikai-orosz kereskedelmet elősegítő lépésekre tett ígéretet szombaton az Ázsiai-és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) vlagyivosztoki csúcsértekezletén. A tegnap befejeződött tanácskozás keretében több magas szintű kétoldalú találkozóra került sor. Dél-koreai kérés Ri Mjong Bak dél-koreai államfő a Kreml közreműködését kérte az észak-koreai atomprogram leállításában. Azzal érvelt, hogy a térség biztonságát fenyegető probléma megszüntetése létkérdés a szibériai földgáz Dél-Koreába szállítására tervezett vezeték és egyéb közös orosz-dél-koreai projektek megvalósítása szempontjából. Vlagyimir Putyin válaszában kifejtette: Oroszország érdekelt a Koreai-félsziget stabilitásában. Moszkva és Tokió külügyminiszter-helyettesi szinten folytatja a tárgyalásokat a vitatott hovatartozású területekről - erről Vlagyimir Putyin orosz államfő Noda Josihiko japán miniszterelnökkel egyezett. Lavrov bírált, Clinton érvelt Az APEC csúcsértekezlete keretében külön megbeszélést folytatott Szergej Lavrov orosz és Hillary Clintonnal. Lavrov élesen bírálta a szíriai ellenzék tervét, hogy átmeneti kormányt hozzon létre, mondván, hogy ez a „konfrontativ lépés” nem kínál megoldást. Az orosz külügyminiszter a vlagyivosztoki találkozón azt is jelezte: Moszkva kezdeményezni fogja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa még ebben a hónapban hagyja jóvá a szíriai politikai átmenet elveiről június 30-án Genfben létrejött megállapodást. Hillary Clinton azthangsúlyozta,hogyazENSZ Biztonsági Tanácsában ennél többre van szükség: határozott üzenetet kell küldeni Szíriának tekintettel az erőszak kiterjedésére. Washington szerint komoly szankciókat kell kilátásba helyezni Damaszkusszal szemben, ha nem hagy fel az erőszakos cselekményekkel. Hillary Clinton szerint nincs értelme erőtlen határozatokat hozni a Biztonsági Tanácsban, amelyeket Bassár el-Aszad szíriai elnök figyelmen kívül hagy és folytatja a békés lakosság elleni támadásokat. Az orosz külügyminiszter bírálta az Egyesült Államok Szíria és Irán elleni szankcióit, amelyek orosz vállalatoknak és bankoknak is kárt okoznak. Válság az eurózónában Az eurózóna válságának inkább politikai, mint gazdasági okai vannak - jelentette ki tegnap Vlagyimir Putyin az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés vlagyivosztoki csúcstalálkozóját záró tájékoztatón. „Maga a politikai rendszer, a szociális garanciák magas színvonala, az, hogy nem képes biztosítani a növekvő fogyasztást, mindez súlyos teher az európai gazdaság vállán” - mondta az orosz államfő. Elmondta, hogy intenzív vita folyt a kérdésről az üzleti csúcsértekezleten. Különböző, egymással ellentétes vélemények hangzottak el arról, hogyan alakulhat a helyzet az euróövezetben. Hozzátette, hogy Oroszország hagyományosan az európai kontinensre orientált, amelytől nagy mértékben függ, ezért őszintén kívánja az európai partnereknek a nehézségek felszámolását. Putyin arra is kitért, hogy a csúcstalálkozón érezhető volt egyfajta szorongás a világgazdasági helyzet alakulása miatt. Mindazonáltal Ázsiában és a csendes-óceáni térségben inkább pozitív folyamatok figyelhetőek meg: „míg az euró- zónában nincs fejlődés, sőt visszaesés tapasztalható, itt jelentős a növekedés” - mondta. Az APEC-csúcsértekezleten elfogadott zárónyilatkozatban a térség legnagyobb gazdasági szervezetének tagjai üdvözölték az európai vezetők elkötelezettségét, hogy mindent elkövetnek az euróövezet egységének és stabilitásának megőrzése érdekében. Halálra ítélték Tárik el-Hasemi alelnököt Merényletsorozat Irakban MTl-HÍR
