Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-08 / 208. szám, szombat

4 Régió ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 8. www.ujszo.com A Hősök terén újra lesznek kézműves-bemutatók, ugyanitt folk­lóregyüttesek és szólisták is fellépnek (Képarchívum) Idén újra lesz tűzijáték, de az utcabál elmarad Bodrogközi Kulturális Fesztivál - tizedszer A Komáromi járás megyei fenntartású középiskoláiban harmadával csökkent az elsősök száma Nyugdíjazzák a tanárokat LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. Idén a szer­vezők a korábbi évekénél kicsit nagyobb költségvetésből ren­dezhetik meg a Bodrogközi Kulturális Fesztivált, azaz a ha­gyományos szüreti ünnepsé­get, illetve a város napját. Kalapos Árpád, Királyhel­mec alpolgármestere lapunk­nak elmondta, a fesztivál jubi­leumi tizedik évadjára a külön­böző pályázatokon elnyert tá­mogatásoknak, valamint a vál­lalkozók és a környékbeli cégek hozzájárulásának köszönhető­enjut több pénz, a város ugyan­is erre a célra - az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan - most is 20 ezer eurót különített el a költségvetésében. A 2012. szeptember 28-án, 29-én és 30-án megrendezendő feszti­vál most is háromnapos lesz, de a rendezvény lebonyolítási rendjén változtattak. Borver­seny, szüreti felvonulás, labda­rúgó-mérkőzések, zöldség- és gyümölcskiállítás ebben az év­ben is lesz, sőt 2007 és 2008 után a Hősök terén újra népi mesterségek bemutatója, bor­kóstoló, gasztronómiai külön­legességek, kirakodóvásár va­lamint különböző folklóregyüt­tesek és szólisták váiják az ér­deklődőket. A közeli Lorántffy- kastély borudvarában helyi bo­rászok italait kóstolhatják meg a látogatók, a Millennium tér is számos szórakoztató program helyszíne lesz. Királyhelmecen szeptember utolsó hétvégéjén a művelődési központban Vu- jity Tvrtko részvételével író-ol­vasó találkozót szerveznek, ugyanitt több képzőművészeti kiállítást is rendeznek. Az el­múlt évek gyakorlatától eltérő­en idén a Csonkavár szabadtéri színpadán újra két nagyobb koncert lesz, szombaton Zséda, Bebe, Bolyki Tamás és Szirota Jennifer, vasárnap pedig Rúzsa Magdi szórakoztatja a közön­séget. Kalapos Árpád tájékoztatása szerint ebben az évben tűzijáték is lesz, ám az utcabált nem szervezik meg. A kulturá­lis fesztiválon a felsoroltakon kívül további eseményekkel, különböző sportrendezvé­nyekkel illetve kísérőprogra­mokkal vátják a fesztivál idejé­re a Bodrogköz központjába érkezőket. Az Új Szó a rendezvény mé­diapartnere. Nyitra/Komárom. Az elő­zetes adatok szerint szeptember elsején 5185 elsős diák kezdte meg középiskolai tanulmá­nyait Nyitra megyében, 1463-mal kevesebben, mint egy évvel korábban - tudtuk meg Stanislav Katrinectől, a megyei hi­vatal szóvivőjétől. V. KRASZN1CA MELITTA Végleges számok a szep­tember 15-i hivatalos összesí­tés után lesznek ismertek. A Komáromi járásban is jelentő­sen, közel harmadával csök­kent az elsősök száma, a tava­lyi 898-ről 632-re. A gyakor­latban ezt az jeleni, hogy 10-11 osztállyal kevesebbet tudnak nyitni az idei tanévben ajárásban. A Komáromi járásban két megyei hatáskörbe tartozó gimnázium, valamint hat szakközépiskola működik. A diáklétszámok leginkább az Építők utcai szakközépiskolá­ban (70-nel), az ún. hajógyári szakközépiskolában (50-nel), valamint a szlovák nyelvű Dunaszerdahely. Terep­munkával a közösség aktivizá­lásáért elnevezéssel Dunaszer­dahely önkormányzata és a Romológiai Intézet európai uniós támogatással próbál se­gítséget nyújtani a városban élő, a társadalom peremére szorult roma családoknak. A program 2012 februáijá- ban indult, célja, hogy segítsé­get nyújtsanak a szociálisan hátrányos helyzetű emberek­nek. A támogatási szerződést 2012 februárjában két évre írta alá a város önkormányzata, a vissza nem térítendő összeg 94 488 euró. A programnak két diplomás koordinátora van, őket három asszisztens segíti. A szociális terepmunkások mun­kája a 8 órás munkaidő mellett 24 órás szolgálatot jelent, fog­lalkoznak az adósságok prob­lémájával, a jövedelem beosz­tásával, felügyelik a gyerekek Šulek gimnáziumban (40) csökkentek. Az Építők utcai is­kolában érdeklődés hiányában nem tudtak festő szakot indí­tani, és az asztalos szak iránt is gyér az érdeklődés. Általános­ságban elmondható, hogy va­lamennyi szakukra keveseb­ben jelentkeztek idén, mint ko­rábban. A „hajógyári” iskolá­ban idén már nem indult szlo­vák osztály sem három-, sem négyéves szakon, tavaly még volt egy négyéves, érettségivel végződő szlovák osztályuk. Új szakként magyar nyelvű, két­éves gépészeti képzés nyílt vi­szont azon diákok számára, akik nem fejezték be az alapis­kola kilenc osztályát. A Šulek gimnáziumban három négy­éves és egy nyolcéves osztály ballagott tavaly, szeptember­től viszont - csakúgy, mint ta­valy - csak két osztályuk nyílik 62 diákkal. „Továbbra is kínál­juk a nyolcéves képzést, de az utóbbi években kevés a jelentkező” - mondta Ondrej Gajdáč igazgató. Az ógyallai mezőgazdasági szakközépisko­lában hússzal csökkent a lét­szám, 130-ra, a tavalyi két első osztállyal szemben idén egyet tudtak nyitni. Az elmúlt tanév­ben hatszázan jártak ide, az iskolalátogatását, valamint az iskolakezdésre való felkészí­tést. A terepmunkások közvetí­tenek a szolgáltatók, a hivata­lok és a hátrányos szociális helyzetű lakosok között. Napi ideiben 570 diák látogatja majd az Ipari Szakközépisko­lát, és a hét ballagó osztállyal szemben 5 elsőt tudtak nyitni. Az általunk megszólított igaz­gatók, illetve helyettesek úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy több pedagógusuk nyugdíjba vonult a tanév végén, illetve az eddig alkalmazott nyugdíjas pedagógusokat nem foglalkoz­tatják tovább, így próbálják megoldani a diáklétszámok csökkenésével előállt tanárfe­lesleget. „Gimnáziumunkban két év­vel ezelőtt sikerült állandósí­tani a diáklétszámot, az öt bal­lagó osztállyal szemben ismét négy négyéves és egy nyolc­éves osztályt tudtunk indítani kapcsolatban állnak velük, és mindenben megpróbálnak a segítségükre lenni. Dunaszerdahelyen már he­tedik éve fut hasonló prog­ram, amellyel a romák prob­szeptemberben, a diáklétszám pedig mindössze kettővel csökkend’ - mondta Andruskó Imre, a Selye János Gimnázi­um igazgatója. Stabilnak mondható a helyzet a karvai szakközépiskolában is, Varga Péter igazgató tájékoztatása szerint a tavalyi 202-vel szem­ben idén 190 diákjuk van. „Az elmúlt tanévben tapasztaltunk nagyobb arányú csökkenést, 2011/2012-ben a megszokott 80 elsős helyett 55 elsősünk volt, idén 57” - tudtuk meg Kimle Lászlótól, az ógyallai Építőipari Szakközépiskola igazgatótójától. Csakúgy, mint a korábbi években, idén is egy szlovák és két magyar első osz­tályt nyitottak. lémáit igyekszik megoldani a város, a jelenlegi projektet is ez alapján készítették elő. A Romológiai Kutatóintézettel pár éve közösen kidolgoztak egy programot Második esély elnevezéssel. Ravasz József romológus elmondása szerint a munka nagyon összetett, hi­szen az itt élő családok a leg­különfélébb problémákkal küzdenek. „A program elsőd­leges célja, hogy felmérje a hátrányos helyzetű emberek körülményeit, gondjait, és ezek ismeretében segítse őket eligazodni az életben” - kö­zölte Ravasz József. A Második esély progra­mot már több helyen alkal­mazzák Kelet-Szlovákiában is. „Nem állítjuk, hogy meg­találtuk a megoldást, de rá­akadtunk egy módszerre, amellyel ezeken az embere­ken részben segíteni tudunk” - közölte a projekt kapcsán Ravasz József. Keresettek a kereskedelmi akadémiák A szóvivő tájékoztatása szerint az elmúlt tanévben egyetlen megyei fenntartású iskolát sem zártak be, de a demográfiai mutatók és az iskolák finanszírozási rendszerének követ­kezményeként több intézmény anyagi gondokkal küzd. Nyitra megye hatáskörébe 67 középiskola tartozik -16 gim­názium és 51 szakiskola. A szakirányok közül a kereskedelmi akadémiák iránt van a legnagyobb érdeklődés, míg a legki­sebb a mezőgazdasági és gépészeti szakok iránt. ,A piaci igényeket figyelembe véve a megye szeretne ezen a tenden­cián változtatni” - tette hozzá Stanislav Katrinec. (vkm) Terepmunkával igyekeznek segíteni a hátrányos helyzetű embereket Esélyt kapnak a szociálisan rászorulók SZABÓ CSILLA Wernke Bernát költő a Kaleidoszkóp Házban mesélt az emigrációban töltött éveiről, gyermekkora helyszíneiről, felvidéki őseiről Egy tékozló ifjú levelei - könyvbemutató Esztergomban Wemke Bernát a rendszervál­tás óta Esztergomban él (A szerző felvétele) GULYÁS ZSUZSANNA Esztergom. Az esztergomi Kaleidoszkóp Házban tartot­ta legújabb könyvének be­mutatóját a felvidéki szár­mazású, emigrációba kény­szerült költő, Wernke Ber­nát. Az avantgárd kései utódjaként aposztrofálja magát, verseit magyarul és németül írja. A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület gondo­zásában megjelent Egy tékoz­ló ifjú levelei című verseskö­tet a boldog békeidőkbe, 1911-be kalauzolja az olva­sót. A könyv címadó hőse mesebeli vándorlegényként vág neki a világnak. Kaland­jairól részletesen beszámol a Szepes megyei Iglón lakó nénjének, Nathália úr­asszonynak. A századforduló hangulatára, nyelvezetére jellemző stílusban fogalma­zott leveleket álomszerű, Wemke Bernátra jellemző, különös asszociációkban bő­velkedő versek váltják. ,A kötetben gyermekko­rom helyszínei és a felvidéki őseim elbeszéléseiből ismert helyszínek elevenednek meg” - nyilatkozott lapunknak a költő. A szürrealisztikus álomvilág történései között személyes utalások és élmé­nyek - például egy kikosara- zás emléke - is szerepelnek. Wemke Bemát az emigrá­cióban töltött évek alatt kap­csolatban állt a párizsi Ma­gyar Műhellyel és a münche­ni Új Látóhatárral is. Ott volt a müncheni Strassenkater (Utcai Kandúrok) megalapí­tásánál is. „Távozásom előtt tanár­ként dolgoztam. Mivel nem akartam semmiféle szerve­zethez, párthoz tartozni, gyanús lettem. Állandó ható­sági ellenőrzéseknek, zakla­tásoknak voltam kitéve. 1981-ben döntöttem úgy, hogy külföldre távozom” - mesélte Wemke Bemát. A kötetet Kaposi Endre esztergomi tanár és festőművész aforizmái és Bugyács Sándor párkányi festő egyedi grafikái teszik teljessé. Hét éve segítik szociális munkások a Harcsai úti romatelepen élő­ket (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents