Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-08 / 208. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 8. Vélemény és háttér 5 Tény, hogy külön-külön mindegyik csak részsikert eredményezhet - és más foglalkozások kárára Együtt, nem egymás mellett Az elkövetkező néhány napot a kormány politiká­ja elleni tüntetések napja­inak is nevezhetjük. JURAJ HRABKO Némelyik eleve gyanút kelt: ilyen az a sztrájk, melyre a pedagógusok szakszervezete készül, ez a tömörülés ugyan­is a Szlovák Szakszervezeti Konföderáció, a KOZ tagja. A KOZ meg a Szolidaritási és Fejlesztési Tanácsban Fico mi­niszterelnök „koalíciós part­nere”. A tiltakozás oka talán csak annyi, hogy a KOZ-ba tömörülő pedagógus-szak­szervezet - az Új Iskolai Szak- szervezetek (NŠO) megalaku­lásával - konkurenciát kapott. Vagyis most már versenyez­niük kell a tagok kegyeiért. Akármi volt is az indíték, nem a tanítók a foglalkozta­tottak egyetlen csoportja, mely a napokban utcára óhajt vonulni. A hírtévé közlése szerint a jövő héten elsőként az állami és közalkalmazottak fognak tüntetni a munkaügyi minisztérium előtt - az ala­csony bérük és a rossz mun­kakörülmények miatt. Az egészségügyi ápolók továbbra is elégedetlenek, miként az orvosok is. S végül - szakmá­tól függetlenül - holnap a fő­városban ismét rendeznek egy Gorilla-ellenes nagygyűlést. Hogy az egyes ágazatok til­takozó fellépései egyúttal az emberek közügyek iránti ér­deklődésének növekedésével is jámak-e, azt egyelőre nehéz volna megmondani. Tény, hogy külön-külön mindegyik csak részsikert eredményez­het - és más foglalkozások kárára. Az államigazgatás ha­tékonyabbá válásához szinte semmi közük. Azok közé tartozom, akik különbséget tesznek az ál­lampolgárság „megvonása” és „elvesztése” között. így aztán az Alkotmánybíróság előtti tiltakozómenetet a kettős ál­lampolgárság visszaállításáért egészen másként látom, mint a Matica slovenská elnöke. Marián Tkáč értelmezése sze­rint ugyanis Kassán nyomás- gyakorlás folyt, és Szlovákia belügyeibe való beavatkozás. Mégpedig szerinte azért, mert a megmozduláson részt vett a magyar Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke, valamint New York állam egykori kormány­Szlovákiát csak a Ma­gyarország elleni bosszú vezérelte - de szlovák állampolgárok fizetik meg az árát. zója is támogatásáról biztosí­totta. Tkáč fő érve az, hogy „akik részt vettek a tiltakozá­son, egyszerre akarnak szlo­vák és magyar állampolgárok is lenni, holott Magyarorszá­gon se nem dolgoznak, se nem élnek. Csak a vérük közös”. Szégyellem magam ezért a kijelentésért. Egyúttal támo­gatom az aktivistákat abban az igyekezetükben, hogy Szlovákia térjen vissza a ket­tős állampolgárság elismeré­séhez. Egyszerűen azért, mert az nem ártott senkinek, és vannak, akiknek hiányzik. Másrészt azért, mert megvál­toztatásában Szlovákiát csak a Magyarország elleni bosszú vezérelte - de szlovák állam­polgárok fizetik meg az árát. Másként mondva: az állam- polgárságról szóló törvény- módosításnak nem volt sem­mi értelme, csak célja volt: megmutatni, hogy ki az úr Szlovákiában. Hát, nem az állampolgárok, az biztos. De lehetnének ők is. Akár már a közeljövőben. Ha követeléseikért nem egymás mellett, hanem együtt száll­nak síkra.- Ne add föl, fiam. Én sose fociztam, s látod, mire vittem tanítóként... (Peter Gossányi rajza) Václav Klaus szerint a Nyugat csalódást okozott, kezd visszatérni a szocializmushoz Szocialista társadalomban élünk KOKES JÁNOS -MTI A kommunista rendszer bukása utáni reményteljes változásokat követően ma Európa és az egész Nyugat kezd visszatérni a szocializ­mushoz és az állam által irá­nyított társadalomhoz - je­lentette ki Václav Klaus cseh köztársasági elnök pénteken Prágában, amikor megnyitot­ta a Mont Pelerín Társaság konferenciáját. A svájci székhelyű Mont Pelerín Társaság a 2. világ­háború után alakult meg, s legfőbb céljának a politikai liberalizmus és a piacgazda­ság általános elveinek vé­delmét és terjesztését tekinti. Klaus úgy vélte, a liberális demokráciát és a piacgazda­ságot napjainkban elsősor­ban a hagyományos értékek kiveszése, a politikusok po- pulizmusa, valamint a bíró­ságok, a civil szervezetek és a média növekvő ereje veszé­lyezteti. „Számomra, egy olyan ember számára, aki a kommunizmus bukása után aktívan kivette részét a radi­kális politikai és gazdasági változások előkészítéséből és megszervezéséből, a mai vi­lág csalódás. Sokkal inkább szocialista és az állam által irányított társadalomban élünk, mint azt akkoriban elképzeltük” - hangsúlyozta a cseh államfő. Felszólította a nyugati ál­lamok jelenlegi viszonyainak bírálóit, hogy az eddiginél erőteljesebben emeljék fel a hangjukat, és aktívan küzd­jenek a szabadságért. „Nem számoltam azzal, hogy a ka­pitalizmus, a szabad piac és az állam eszméinek védelme végül is üyen gyenge lesz” - mondta Klaus. A nemzetközi konferencia részvevői a prágai Vár egyik legpatinásabb termében, a Spanyol teremben üléseznek, amelyet az elnöki hivatal bo­csátott rendelkezésükre. He­lyi megfigyelők szerint Klaus ezzel jelképesen is kifejezés­re akarta juttatni azt, hogy teljes mértékben egyetért a társaság eszméivel. KOMMENTÁR Alijev jól járt LAKNER ZOLTÁN Meggyilkolt egy örmény katonát nyolc éve Budapesten Ramü Safarov azeri hadnagy, akit életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt a ma­gyar igazságszolgáltatás. A rendet és szigort hangoztató Orbán-kormány ezt az embert se­gítette most szabadsághoz. Az azeriek és örmények Karabah miatti vitája még a szovjet időkben fellángolt. Mindkét országban a poli­tikai identitás meghatározó összetevője e szembenállás, a sérelmek számontartása. Ismerős attitűd. Az azeri-örmény konfliktus ismeretében, meg annak tudatában, hogy a baltá­val gyilkoló Safarov az év embere volt Azerbajdzsánban, ne­hezen lehetett arra számítani, hogy otthon majd börtönben marad. Hazatérését követően rögvest elnöki kegyelemben részesült, majd őrnaggyá léptették elő. Örményország fel­háborodott, megszakította a diplomáciai kapcsolatot Ma­gyarországgal. Nem tudni, hogy a világban sok helyütt befo­lyásos örmény lobbi mennyire dolgozik ezután Magyaror­szág ellen, de mellette biztosan nem fog. Más országok is tesznek erkölcsileg tarthatatlan politikai lé­péseket, ám ezeket rajtuk is számon kéri a közvélemény. Másrészt, ilyenkor szokott lenni valamilyen haszna az eset­nek, ami miatt megéri a botrányt vállalni. Márpedig e pilla­natban nemigen látni, mire volt jó nekünk ez az egész. A leginkább kézenfekvő magyarázat szerint Azerbajdzsán magyar államkötvényeket vásárolna. Ám az azeriek tartalé­kaikat csak a G-8 országok devizáiban, valamint török lírá­ban tartott befektetésre költik, továbbá tagadják, hogy a tö­rök piacon líráért vennének magyar államkötvényt. Ázt a hírt is cáfolták, hogy hamarosan a Mól kapna kedvező befek­tetési lehetőséget. A magyar kormány fennen hirdeti, hogy becsapták, ami, ha igaz, nem válik dicsőségére. A Fidesz frakcióvezetője pedig azzal a meglepő(en) cinikus verzióval állt elő, hogy az hi­bázott, aki 2004-ben a NATO békepartnerségi programja során azonos folyosón szállásolta el az azeri és az örmény résztvevőt. Elképzelhető, hogy a magyar kormány különleges politikai tőkeként tekintett Safarovra, akinek átadásával hosszú távra biztosítható Alijev, az azeri diktátor jóindulata. Tegyük hoz­zá, más országok ilyen húzások nélkül is boldogulnak az azeri piacon. Emellett szinte kizárt, hogy Magyarország pusztán Safarov miatt jobb üzleteket kössön: az azeriek vi­gyáznak a pénzükre. AJijev elnök biztosan jól járt, fontos tró­feát szerzett: megmentett egy „nemzeti hőst”. Azt viszont nem látni, mi az a magyar érdek, ami miatt érdemes volt kockára tenni a magyar nevet a világban. A szerző magyarországi politológus FIGYELŐ Nem létezik, de jogellenes A pécsi roma önvédelmi szervezetről közölt beszá­molót az osztrák közszolgá­lati rádió. Az ORF szerint a „roma gárda” megalakulása „a romák számára egyre in­kább kedvezőüenül alakuló” politikai légkörben gyökere­zik. A politika hozzáállása a romák sorsához a jobb mun­kaerő-piaci integrációról szóló üres szólamoktól a nyűt ellenségességig teljed, a szélsőjobboldaliak táma­dásait „eltűrik vagy épp tá­mogatják” Magyarországon. Az ARD német közszolgá­lati tévé a pécsi roma önvé­delmi szervezetről közölt beszámolót a Tagesschau című híradójának hírportál­ján. A szerző szerint „a szél­sőjobboldali Magyar Gárdát ugyan hivatalosan betű- tották”, de a gárdista „újná­cik évek óta gyötrik a ro­mákat”. Közben a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság teg­nap közölte, hogy a 45 éves B. Ferencet, a Pécsi Romák Egyesülete nevű önvédelmi szervezet tagját közbizton­ság, közrend fenntartására irányuló tevékenység jogel­lenes szervezésének vétségé­vel gyanúsították meg és ki­hallgatását követően őrizetbe vették. Gányi Miklósné, a tag­toborzást végző Magyar-Ci­gány Országos Biztonsági Há­lózat Béke- és Jogvédő Egye­sület vezetője elmondta: azért toboroznak, mert jog­erős betiltása ellenére a Ma­gyar Gárda tovább működik. Az MTI megkeresésére a Baranya Megyei Rendőr-fő­kapitányság korábban azt kö­zölte, hogy „roma gárda” né­ven nem létezik, nem működik szervezet. A főkapi­tányság továbbra is a leghatá­rozottabban fellép a jogren­det sértő vagy veszélyeztető, az állampolgárok nyugalmát megzavaró cselekményekkel szemben, és törvényes eszkö­zökkel megakadályozza a jogellenes szervezetek létre­hozását, működését - áll köz­leményükben. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents