Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-04 / 180. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 4. Kultúra 7 Woody Allen új filmjében négy szerelmi szálat bont ki, de az opera és a celebvilág is szerepet kap Amit maga Róma megrendezett Témaválasztásában nap­jainkhoz igazította ezt a filmet a Mester, leg­alábbis a négy epizódból kettőt. Valamennyi a szerelemről szól, mivel nála ez örök téma - ezút­tal azonban attól más, hogy az örök városba he­lyezi a történeteit. TALLÓSl BÉLA Az olaszok vegyes érzelmek­kel fogadták, a Rómának szere­tettéit. Úgy vélik, megtűzdelte az itáliai emberekről kialakult, beidegződött sablonokkal. Itt van rögtön a kezdés. A Volare című dal zúg a fülünkbe az ere­deti hangszerelésben és elő­adásban. Közben pedig a város egy pontjáról elindulunk, szá- guldunk Róma utcáin. Lehet et­től nem „repülni”? A dal és az örök város azonnal hangulatba hoz, de amit érzünk, még nem a film hatása: Rómáé és a Volare felpörgető ritmusáé. S még egy­szer megkapjuk a Volare örök­zöldet, a film végén, záróak­kordként. Akkor már szimfoni­kus feldolgozásban, a Spanyol lépcsőről élő előadásban. A ha­tás akkor sem marad el. S ez megint nem a film, nem a ren­dezés érdeme, hanem a Volare jön be megint, meg a Spanyol lépcső. Mint ahogy érzelmileg telibe talál a többi dal is, amit bele-belekever a Mester a szto­riba, amikor a történet veszíteni kezd olaszos hangulatából. Elég, ha felhangzik egy olasz klasszikus pop- vagy operaslá­ger, s hangulata, varázsa, míto­sza, legendája, patinája van an­nak az epizódnak, amelyet alá­fest. S ha külső római helyszín is társul hozzá - s csodás helyeket látunk az itáliai varázstól el­olvad az ember, s azt hiszi, a Mester megint remekelt. Holott a film nagy részét, hangulatban, megrendezte Róma és a zene. Penélope Cruz a legjobb olaszságát vette elő, verhetetlen A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. De kell is ez a „római zenés rendezés”, vagyis a hangulatot feldobó külső helyszínek és a nemes olasz ízeket erősítő itáli­ai zene, mert az alig lendület, amellyel araszolgatnak a sze­relmi sztorik, néha le-leül, fő­leg, amikor a Mester nemcsak irányít, hanem játszik is. Hipo- chondriája és neurotikus vibrá­lása, mindig ugyanaz a derék­ban nadrágszíjjal rácba szedett nadrágja már-már kellemetlen. Színészként soha semmit nem cselekszik: beáll saját civil pó­zába, és beszél, ugyanazzal a testtartással, kézmozdulatok­kal kísérve mondanivalóját. Visszafogott energiákkal működik a film, s ezen legin­kább a vidéki családtagot párt­fogoló - epizódszerepet játszó - római rokonok segítenek. Mamma donna típusok ők. Puszta megjelenésük kabaré. Feldobják a filmet: amikor ezek a rokonasszonykák megjelen­nek, dőlni kell a nevetéstől. Rajtuk kívül pedig a nők nője, a piros alig ruhácskából kicsat­tanó Penélope Cruz az, aki ter­rortámadásként robban be a filmbe. Fizetett szolgáltatóként tévedésből érkezik egy tisztes pár szállodai szobájába, s kerül kapcsolatba a mamma don­nákkal - ezek a jelenetek úgy hatnak, mintha kaviárt szol­gálnának fel pezsgővel. Egy kicsit antimozinak tűnik a Rómának szeretettel. Elcsé­pelt sztoricskák, amelyekről nem tudni, kabaréjelenetként kell-e értékelni, vagy ezt tény­leg komolyan gondolja a Mes­ter, még ha szatirikus hangne­met üt meg, akkor is. Az ember csak ámul pl. a pocakos szap­panopera-színész és a vidéki ra­jongójának találkozásán, akik légyottra jönnek össze egy ho­telben, de megzavarja őket egy szállodai tolvaj. Végül is jól jö­vünk ki a helyzetből, nem az a baj, hogy belesül, de ilyeneken már a Kabos Gyula-korszak filmjeiben nevetgéltünk. Nem ma Rómában! Vagy arra építeni fel egy epizódot, hogy a temet­kezési vállalkozó a hamvasztást követően úgy nyújt kezet, hogy előtte nem használta a mosdót! Az egyik aktualitásként a film variációt mutat arra, milyen kö­rülmények befolyásolhatják, és hogyan születhetnek esetleg az operairodalom míves darabjai­nak kortárs színpadra állításai. Ám ez a történetszál is kiszá­mítható, kicsit hosszú is, s itt sem a rendezés csillog-villog, hanem az áriák viszik a prímet. A másik aktualitással a celeb világot célozza mega film. Arról mutat groteszk történetet, hogy miként lesz valaki egyik napról a másikra tévésztár, körülra­jongott celeb. Ez az epizód Ro­berto Benígni őrületeitől él. Olasz védjegynek kapóra jött a Róma-filmhez - ő az, aki ilyen helyzetre kihagyhatatlan. Az érzelmi kapcsolatok tár­gyalása mellé tehát a jelenkori operafeldolgozások és a celeb- ritás problematikáját hozza té­maként a film. Anekdotázó, fa­nyar történetmesélése helyen­ként jól szórakoztat, kacagtat is bizonyos helyzetekben (ahol az olasz mentalitás telibe talál). Rafináltan mesél a Mester most is, mint mindig, de valahogy mintha megragadna a felszí­nen, mintha a végtermék nem érne rá megérni, kiforrni, mint a jó bor. Európai kőrútján, Lon­don, Párizs és Barcelona után talán most Róma jobb, mint a Mester. A filmipar első szexbálványa, a tömegkultúra ikonja, a gyógyszerek rabja, a politika bábja Ötven éve halt meg Marilyn Monroe ÉVFORDULÓ Holnap lesz ötven éve annak, hogy holtan találták hálószobá­jában Marilyn Monroe-t, min­den idők egyik legnagyobb szexszimbólumát. Los Angelesben született 1926. június 1-jén Norma Jean Mortenson néven. Az iskolából tizenhat évesen maradt ki, rög­tön férjhez ment egy munkás­hoz. Amikor férjét behívták, a csinos lány modellkedéssel egé­szítette ki szűkös keresetét. Húszévesen elvált, nem sokkal ezután figyelt fel rá a filmes szakma. A 20th Century Fox stúdióban Marilyn Monroe-ra keresztelték, új frizurát kreáltak neki és szerződtették néhány, „buta szőke” szerepre. A vi­szonylag kis szerepek dacára már ekkor több szerelmes leve­let kapott, mint a nagy sztárok. 1953-ban eljátszotta a Niagara és a Szőkék előnyben című fil­mek főszerepét, és a Playboy magazin is ebben az évben jelen­tette meg meztelen képeit. Ame­rika szexszimbóluma, milliók bálványa lett. Nem sokkal ké­sőbb férjhez ment Joe DiMaggio baseballsztárhoz, ez a házassá­ga nyolc hónapig tartott. Monroe ekkor már úgy érez­te, hogy a film felfalja a lelkét. Képzelt és valós betegségektől szenvedett, a forgatásokról ké­sett, a szövegeket elfelejtette, a stúdióval állandó perben állt. Filmjeire viszont tódult a kö­zönség. Megelégelte a szex­bomba szerepét és egy év sza­badságot vett ki, hogy a legen­dás New York-i Actor's Stúdió­ban képezhesse magát. New Yorkban találkozott a híres drámaíró Arthur Millerrel, aki­hez sokakat megdöbbentve férjhez ment. Az egyre érettebb színésznő 1957-ben Angliában A nagyherceg és a táncosnő című filmben Laurence Olivier (Képarchívum méltó partnerének bizonyult, igaz, a forgatás során a két sztár nem egyszer ökölre ment egy­mással. A színésznő azonban az al­kohol és a tabletták rabja lett, többször elvetélt, házassága megromlott. 1959-ben már gyógyszerekkel teletömve nyúj­totta élete alakítását a Van, áld forrón szereti című komédiá­ban. Depressziós időszak kö­vetkezett életében, csak az vil- lanyozta fel, hogy ő köszönthet­te John F. Kennedy elnököt an­nak születésnapi partiján. A kö­szöntés olyan jól sikerült, hogy az elnök és a sztár között ro­mánc szövődött, sőt Marilynt az elnök fivérével, Bobby Kenne- dyvel is hírbe hozták. Utolsó fő­szerepét a Valamit adni kell című vígjátékban kapta, de megbízhatatlansága miatt egy hónap után kirúgták, és újabb szerződést nem kapott. A még mindig csak 36 éves Monroe ágyban fekvő meztelen holttestét 1962. augusztus 5-én fedezte fel bejárónője. A hivata­los vizsgálat szerint altató-túl­adagolásban hunyt el, de ezt kevesen hitték el. Azóta is újabb és újabb összeesküvés-elméle­tek születnek, amelyekben ki­emelt szerepet kap viszonya Kennedy elnökkel és annak fi­vérével. A Magyar Dal Napja holnap a Szigeten Indul a visszaszámlálás AJÁNLÓ Budapest. Jó néhány éve dí­vik a mínuszos napok beiktatása a Sziget Fesztiválon. Nyilván azért, hogy a szervezők idejében beengedhessék a francia és hol­land fesztiválozókat, vala­mennyire megtöltsék a helyszínt közönséggel, mégse kelljen az összes színpadot üzembe he­lyezniük azokra a napokra. Holnap a Presser Gábor-féle kezdeményezés, A Magyar Dal Napja van programon a „mínusz kettedik” napon. Mintegy 70 előadó, mintegy 150 magyar sláger 11 óra alatt, Szörényitől Fluor Tomiig, mindez 4900 fo­rintért. Korrekt ajánlatnak tűnik, főleg az első, 2008-as rendezvény tükrében. Akkor ugyanis rugalmas, profi lebo- nyolítátás szemtanúi voltunk, hosszú átszerelések nélkül, lel­kes, heterogénközönséggel. Aholnapi sorrendet megtalál­ják a www.magyamapja.hu honlapon, itt és most legyen elég annyi, hogy az első órában a Smile zenekar előadásában a magyar beatkorszakfontos dalai szólalnak meg. A zenekar ven­dégeként Zalatnay Cini is szín­padra lép. Ezután a Mini, a Bel­mondo, a Ladánybene 27, vala­mint a Péteríy Bori és a Love Band szerepel, majd a magyar underground legmeghatáro­zóbb dalait eleveníti fel Bárdos- DeákÁgi, Müller Péter Sziámi és Menyhárt Jenő: a Kontroll Cso­port, az URH, a Sziámi és az Eu­rópa Kiadó slágerei szólnak. Hét óra előtt érkeznek a leg­aktuálisabb csapatok, a Super- nem, a Vad Fruttik és a K2, majd Magyar Jazz Workshop címmel Zsoldos Béla, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Babos Gyula, László Attila, Lattmann Béla, Csepregi Gyula és Borlai Gergő koncertezik. Jazz után Jazz + Az és Gringó Sztár-dalok jönnek Geszti Péter és zenekara tolmácsolásában. Rúzsa Magdi és Presser Gábor közösen adnak elő két dalt. Jelen lesznek a ma­gyar hip-hop nagyjai is: az Ani­mal Cannibals, Sub Bass Mons­ter, Fluor, a Hősök, Akkezdet Phiai és a Punnany Massif. A nap szenzációjaként Koncz Zsuzsa is énekel majd, aki rég nem lépett fel fesztiválon. Az utolsó órában Charlie lesz a fő­szereplő, aki előbb zenekarával, majd Szörényi Leventével lép színpadra. Szörényi után Bródy János szerepel két dallal, őt Ge­rendás Péter, illetve az LGT, a Beatrice és a Tankcsapda köve­ti. A Magyar Dal Napja az ér­vényben lévő csendrendelet miatt pontban este 11-kor, a fi­náléval ér véget, (juk) Koncz Zsuzsa rég nem lépett fel fesztiválon (Képarchívum RÖVIDEN A Quo Vadis CD-n Pozsony. Ősszel jelenik meg Dusík Gábor harmadik musi­calje, a Quo Vadis legnagyobb slágereit tartalmazó CD. A ze­nés darab az elinúlt évadban több mint 30 000 nézőt vonzott az epetjesi Jonáš Záborsky Színházba, és mivel továbbra is műsoron marad, újabb teltházas előadások várhatóak. A hanghordozó a nagy sikerre való tekintettel, ha úgy tetszik, a közönség kérésére jelenik meg, a zeneszerző a színház zene­karával stúdióba vonult, a munkálatok egész nyáron át foly­nak, hogy a tizenkét dalt tartalmazó hanghordozó évadkez­désre a boltokba kerüljön. A Quo Vadisról, illetve az eperjesi előadásról a hazai, sőt a külföldi kritika is szuperlatívuszok- ban beszélt, (k) Simpsonék az olimpián London. Az amerikai rajzfilmsorozat alkotóit is megihlette a londoni olimpia. A The D'oh-cial Network című epizódban Marge ikertestvérei, Patty és Selma a Winklevoss ikrekkel mér­kőznek meg a Temzén zajló evezősversenyben. A rajzfilm hol­nap kerül adásba Nagy-Britanniában, az ÜSA-ban már koráb­ban sugározták. A sárga család nem először jár Angliában: egy­szer már nyaralni is voltak a szigetországban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents