Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-23 / 196. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 23. Vélemény és háttér 5 Van-e valamilyen közös vonás a Pussy Riot és Julian Assange kálváriájában? Nagyhatalmi arroganciák Hetek óta két párhuzamosan zajló botrány borzolja a kedélyeket a nemzetközi politikában, a nyomtatott sajtó általában egymás mellett tárgyalja őket. Csak ez lenne közös bennük azon kívül, hogy még egyik sem ért véget? MALINÁK ISTVÁN A Pussy Riot orosz lánybanda esete egyértelmű, Julian As- sange-nak, a WikiLeaks alapítójának az ügye jobban megosztja a közvéleményt. Két év börtön a három fiatal nőnek azért, mert egy percig tiszteletlenül zenéltek egy székesegyházban, túl sok, joggal háborította fel a világot. Ráadásul nem is ezért ítélték el őket, hanem mert Pu- tyin ellen „imádkoztak”. Az ellenük lefolytatott eljárás a legsötétebb szovjet idők koncepciós pereit idézi. És még ez sem elég: máris nyomoznak a punkbanda még szabadlábon levő tagjai ellen, s biztosak lehetünk abban, ha akarják, elkapják őket. A Kreml ezzel a határtalan cinizmussal azt üzeni a világnak, hogy tehet neki egy szívességet - és máris visszamutogat, nem alaptalanul. Mert az sem teljesen tiszta, ami Assange-zsal történik, sokak természetes igazságérzetét borzolja. Egy orosz külügyi illetékes szerint Moszkva nem érti Londonnak a politikai menedékjoggal kapcsolatos álláspontját, a bécsi konvencióhoz való viszonyulását, amely a diplomáciai képviseletek sérthetetlenségéről is rendelkezik. Hiába mondta később a brit külügyminiszter, hogy nem fogják lerohanni az ecuadori nagykövetséget, a fenyegetés már elhangzott. A Kreml további érve: Londonban menedéket talált több tucat olyan, „súlyos bűncselekményekkel gyanúsított” személy, akinek a kiadatását más államok - köztük Oroszország is - kérték, s példaként hozta fel a putyini vezetéssel szembekerült Borisz Berezovszkij milliárdos üzletember esetét. A következtetés ebből adódik: Assange-nak ez azért nem jár, mert az USA nem akarja? Ami még ennél is rosszabb: Ecuador mögött felsorakoztak a latin-amerikai országok, s most olyan diktatórikus rezsi- mek is ujjal mutogatnak Londonra, mint Kuba vagy a Chá- vez-féle Venezuela. Lehet azzal érvelni, hogy London szigorúan a brit törvények értelmében jár el, amikor mindenképpen ki akarja adni Assange-ot Stockholmnak. Ez sem változtat azon, hogy a britek nagyon rosszul kommunikálták az egészet. London arra a törvényre hivatkozott, amely szerint visszavonható bármely épület diplomáciai státusa, ha az azt használó külföldi hatalom ottani tevékenysége nem egyeztethető össze egy diplomáciai misszióéval. Ez az 1987-es jogszabály annak hatására született, hogy három évvel korábban egy líbiai diplomata országa londoni nagykövetségi épületéből tüntetőkre lövöldözött, és megölt egy brit rendőrt. A WikiLeaks alapítójának ügye más tészta, nem? Őt sokan hősnek tekintik, Nobel-díjra is ajánlották. Akár tetszik, akár nem: kisebb forradalmat csinált a médiában. A kiszivárogtatásokkal figyelmeztette a politikai eliteket: nem lehet eltussolni minden disznóságot. Elég csak azt a videofelvételt említeni, amely kétségessé tette a hivatalos amerikai bejelentést arról, miként öltek meg amerikai katonák tizenegy iraki civilt. A kiszivárogtatott dokumentumok sora igazolta az amerikaiak által elkövetett kínzásokat, hulla- gyalázásokat stb. Lehetne le- gyinteni is, hogy ezekről Assange nélkül is tudott a világ. Ez igaz, de hiányzott a bizonyíték. Mindezek révén nyilvánvaló: döntően az US A-tói függ Assange sorsa. De ahogyan róla Washingtonban beszélnek, az néha olyan, mintha a Kreml szólalt volna meg. Ebben nincs semmi káröröm vagy USA-el- lenesség, sőt. Egyszerűen: kár. JEGYZET Betegségügy PÉTERFl SZONYA Nem tévedés, szándékosan változtattam a címben az egészségügyet betegségügyre, kis hazánkban hosszú évek óta beteg az egészségügy. Az egészségbiztosítókat nyugodtan nevezhetnénk betegbiztosítóknak, mert az adófizetőknemkevés pénzét elosztó intézmények nemszorgalmazzák, nem népszerűsítik az egészség megőrzését, s nem nyújtanak kedvezményeket, nem adnak többletjuttatásokat azoknak, akik figyelnek testi és lelki kon- díciójukmegtartására. Hiába lesz hamarosan csak egyetlen (persze állami) biztosító, nem valószínű, hogy a megfelelő pártszíneket viselő vezérigazgató és csapata figyelni fog az egészségesekre. Hivatkozhat arra, hogy abevételek a korszerű és gyors beteg- ellátásra nem elegendők, holott haaSmer megvalósítja elképzeléseit, több pénz folyik a kasszába. Igaz, az állam az adófizetők pénzét nyúlja le, az alkalmazottak, vállalkozók megemelt egészségbiztosításijáru- léka hoz a konyhára 150 milliót. Akormánykézzel-lábbal hadakozik az ellen, hogy az általa biztosítottakért többet fizessen, holott amikor Radičová kormánya 4 százalékra csökkentette a hozzájárulást, legkeményebben épp a Smer bírálta. Az ellenzék szerint az állam lOcenttelkevesebbetfizet a gyerekek, a nyugdíjasok, a munkanélküliek ellátásért, miközben az adófizetők egészségbiztosítási díja havonta majd 10 euróval emelkedik. Félő persze, hogy a többletbevétel csupán az egészségügyi dolgo- zókkierőszakolt bérrendezésének fedezésére lesz elegendő, az ellátás minőségénekja- vításáttessék elfelejteni. Felmérések igazolják, hogy pazarlás folyik az intézetekben, az állami kórházak vezérkarát senki és semmi nem kényszeríti ésszerű gazdálkodásra. Ott, ahol pénztelenségre hivatkozva műtéteket napolnak el, szombat-vasárnap nem végeznek ultrahangvizsgálatokat, több hónapos késéssel rendezik a beszállítók számláit, versenytárgyalás kiírása nélkül súlyos százezrekért műszereket vásárolnak és azonnal fizetnek. És mert senki sem vonja őket felelősségre, az ár mintha nem is érdekelné őket... Netán ezért, mert a megfelelő cég kiválasztásáért, a lehető legnagyobb megrendelésért (anyagi) jutalomban részesülnek? Vajon a kórházigazgatókis részt vesznek az orvosszakszervezet korrupcióellenes kampányában? Aligha. Ezért is marad sokáig beteg az egészségügy. KOMMENTÁR Adócsalópöröly KOCUR LÁSZLÓ A pénzintézeteket és néhány további intézményt leszámítva 5000 euróbán maximálná a kormány a készpénzfizetés lehetőségét az üzleti tranzakciók során. Ha a parlament is rábólint a kormány tervezetére-e feltevés 83 kormánypárti képviselővel némileg retorikai -, akkor már egy jobb karban levő használt autót vagy egy komolyabb lakásfelújítást sem fizethetünk ki cash- ben, hanem a már megadózott euróinkból kell állami ukázra „önkéntesen” dotálnunk a bankszektort, tranzakciós illetékek formájában. Tény, hogy 5000 eurós üzletet az átlagemberek többsége nagyon ritkán köt, mert bizonyos szakmák képviselői egész évben nem keresnek ennyit, de ez a tétel már a kis- és középvállalkozói szektorban sem tekinthető a „világ pénzének”, a nagyokról nem is szólva. Az állam jobban bele akar látni a zsebünkbe, azért is, hogy kivehesse belőle a magáét. A restriktiv intézkedéstől a kabinet az adócsalások visszaszorulását reméli. A kormány megmondóemberei azzal érvelnek, hogy vannak országok, ahol a nálunk tervezettnél lényegesen alacsonyabb a készpénzfizetési plafon, például Olaszországban vagy Spanyolországban. E sorok írójának a közelmúltban mindkét országban alkalma nyílt megtapasztalni a számlaadási fegyelmet, mely az adózási fegyelem terén az első lépés. Ha a készpénzfizetésekre vonatkozó szabályokat is úgy tartják be, ahogy a számlázásra vonatkozókat, akkor vajmi kevés foganatja van a törvényi szigornak. Ez az érem egyik oldala. A másik pedig: az, hogy ezt külföldön is így csinálják, nem igazolja feltétlenül a korlátozás jogosultságát. A megszorításban a József Attila-i „számon tarthatják, mit telefonoztam” problémája köszön vissza, az állam - már-már a vállalkozás szabadsága korlátozásának határán - erősebb ellenőrző pozíció kialakítására törekszik az üzleti szférában, holott már így is kismillió hivatal jogosult az iparosok vegzá- lására. Ahelyett, hogy az állam az állásokat teremtő vagy legalább az önmagát és családját eltartó célcsoport működése elé gördít újabb (és újabb) akadályokat, nem inkább saját struktúráinak működését kellene hatékonyabbá (egyben „felhasználóbarátabbá”) tennie? Nem is beszélve két, természetes személy között létrejövő üzletről, gépjármű- vagy ingatlaneladásról, amikor két magánszemély becsületesen megadózott eurói cserélnek gazdát. A tervezett intézkedéssel a kormány aránytalanul beavatkozik az állampolgárok gazdasági szabadságába, korlátozva az embereket már megtermelt jövedelmük további felhasználásában, a róluk havonta illetékek formájában egyébként is pénzt legomboló bankszektor további dotálására kényszerítve őket. Még ennél is rosszabb azonban a javaslat globális üzenete: az állam minden cipőfelsőrész-készítőben, takarmányboltosban vagy megunt járművét áruló Linux-rendszergazdában potenciális bűnözőt lát. TALLÓZÓ EUROPEAN VOICE Magyarországnak nem áll szándékában, hogy figyeljen a médiaszabadság javítását szorgalmazó EU-felszólítá- sokra - írta a European Voice című, uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli lap a Klubrádióról szóló cikkében Lydia Gall. A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet Balkánnal és Kelet-Európával foglalkozó kutatója szerint a legtöbb uniós országban ésszerű lenne elvárni az állami hatóságtól, hogy eleget tegyen egy világos bírósági döntésnek. „Nem így Magyarországon, ahol a médiaszabályozó hatóság kötelező bírósági döntéseket hagyott figyelmen kívül egy vezető független rádióállomással folytatott engedélyezési vitájában” - írta Gall. Ä cikkíró emlékeztetett Neelie Kroes EU-biztos ígéretére, hogy az unió fellép Magyarországgal szemben, ha nem tesz lépéseket a médiaszabadság javításáért, és nem hallgat az EU, valamint az Európa Tanács ajánlásaira. „Ennek eljött az ideje”-tette hozzá Gall. (MTI) GANDUL Folytatódik a román belpolitikai küzdelem, ha Traian Bas- escu visszatér az elnöki hivatalba. A Gandul című portál publicistája szerint a szociálli- berális kormány és a más pártból jövő államfő együttműködése rossz vicc, hiszen a Szoci- álliberális Szövetség (USL) megpróbálja maximálisan kihasználni a lakosság Basescu- ellenes hangulatát, és populista intézkedéseket fog hozni az őszi parlamenti választások előtt. A szerző szerint nem nehéz elképzelni, mi következik, ha a felfüggesztett államfő képes volt utasítani az ügyészeket, hogy egyszerű emberek százait hallgassa ki a népszavazásonelkövetetteset- leges csalások ügyében. Bases- cunakbefolyása lehet bizonyos állami intézményekre, ezek segítségével megpróbálhat bosszút állni a felfüggesztését kezdeményező USL-en. (MTI)- Nem félek tőled, te csak egy oroszlán vagy, nem harci kutya!