Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-23 / 196. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 23. www.ujszo.com Az aszálykárokat 70 milliós csomaggal enyhítik Segítenek a gazdákon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ Assakürt (Nové Sady). Az aszály és a rendkívül rossz ter­més miatt a szlovákiai gazdák több mint 70 millió eurós támo­gatásra számíthatnak - az erről szóló döntést a földművelés- ügyi tárca terjesztette elő, és a kormány a tegnapi, assakürti (Nové Sady, Nyitraijárás) kihe­lyezett ülésén el is fogadta. A legnagyobb összeget, 30 millió eurót a Környezetvédelmi Alapból szabadítanak fel, ked­vezményes hitelek formájában. A kiegészítő közvetlen nemzeti támogatásokból 1,67 millió eu- róval enyhítik az aszály okozta károkat, míg a gázolaj jövedéki adójára nyújtott támogatások elérik a 10 millió eurót. A hát­rányos helyzetűek foglalkozta­tásának a támogatására 660 ezer eurót fordítanak, a ha­szonállatok központi regiszte­rének hatékonyabbá tételét pe­dig 16,1 millió euróval segíti. További 11,64 millió euróval segíthetnek a földművelésügyi tárca szerint a közúti közleke­désről szóló törvény gazdákat érintő módosításai is. Az előzetes adatok szerint a rendkívüli szárazság miatt a gabonatermés 26 százalékkal marad el az egy évvel korábbi­tól, és csaknem az ötödével ki­sebb termésre van kilátás az ár­pa és a zab esetében is. Szalmá­ból idén a felével kevesebb lesz, mint tavaly. A földművelésügyi tárca sze­rint az idei aratás azonban je­lentős különbségeket mutat az országban. „Nem csupán az egyes járások között, hanem még az egyes mezőgazdasági cégekhez tartozó földterülete­ken belül is kiugró különbségek vannak az idei termés szem­pontjából” - áll a minisztérium jelentésében, amely szerint az ágazatban működő cégek je­lentős bevételkiesésekre szá­míthatnak. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Már gyártják az új Kiát Zsolna. A Kia Zsolna mel­letti gyárában tegnap meg­kezdték a társaság új modell­jének, a Kia cee’d Sportswa­gon második generációjának a sorozatgyártását. Az új csa­ládi kombi a cég egyik kulcs- fontosságú modelljének szá­mít. Az első generációjából 2007 óta több mint 256 ezer darabot gyártottak, amelye­ket 51 országba exportáltak. A Kia közben készül egy másik új modell, a háromajtós pro_cee’d gyártására, ame­lyet a jövő évre terveznek. A koreai autógyártó idén eddig 167 ezer személyautót gyár­tott a Zsolna melletti üzemé­ben, 11%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az idei évre 285 ezer autó gyártásáttervezik. (SITA) 220 ezer forint az átlagkereset Budapest. A magyar nem­zetgazdaságban a bruttó át­lagkeresetek 4,4%-kal halad­ták meg az előző év azonos időszakit. Az 5,8%-os infláció AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7878 Lengyel zloty 4,0761 Cseh korona 24,968 Magyar forint 277,20 Horvát kuna 7,4790 Román lej 4,4930 Japán Jen 98,65 Svájci frank 1,2009 Kanadai dollár 1,2355 USA-dollár 1,2448 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,28-1,21 25,53-24,05 287,69-262,91 OTP Bank 1,29-1,20 25,70-23,84 285,57-264,93 Postabank 1,29-1,20 25,64-23,90­Szí. Takarékpénztár 1,29-1,20 25,45-24,04 287,59-262,83 Tatra banka 1,28-1,21 25,50-24,01 286,12-264,38 Príma banka 1,31-1,18 26,02-23,54 288,94-261,42 Általános Hitelbank 1,28-1,20 25,53-24,05 289,28-264,48 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) miatt azonban a reálbérek csökkentek. A bruttó átlagke­reset 220 700 forint (799 eu­ró) volt. A munkavállalók vál­lalkozásoknál 231 800, míg a közszférában 209 500 forintot kerestek. Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 142 700 (517 euró), ezen belül a fizikai fog­lalkozásúaké 99 400, a szel­lemi foglalkozásúaké 188 000 forint volt, 1,6%-kal maga­sabb az előző évinél. (MTI) Oroszország WTO-tag lett Moszkva. Közel két évtize­dig tartó tárgyalássorozat után Oroszország tegnaptól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja. Oroszország a világ utolsó nagy nemzetgaz­dasága volt, amely még nem tartozott a WTO-hoz. Most 156. tagként csatlakozik a szervezethez, amely a világ­kereskedelem 97%-át ellen­őrzi. Belépése nyomán Orosz­országnak az eddigieknél ala­csonyabb importvámokat kell bevezetnie, amitől a külföldi áruk versenyképesebbé vál- nakazoroszpiacon. (MTI) Farsang István: a szlovákiai kiskertészkedők közül a piacozást már csak néhányan vállalják Mű élelmiszereket fogyasztunk Rimaszombat. A szlovákiai üzletláncokban árusított zöldségekés gyümölcsök csaknem 80%-a behoza­talból származik. Farsang István, a Szlovákiai Ker­tészszövetség Rimaszom­bati Járási Alapszerveze­tének titkára szerint a vá­sárlókra rákényszerítik a behozatalt, és a dömping­árakkal ellehetetlenítik a hazai termesztőket. SUSLABÉLA .Angliában nemrég végeztek a gyermekek körében egy fel­mérést, melynek egyik kérdése az volt, tudják-e, mikor is érik a paradicsom. Kilencven száza­lékuknak erről halvány fogal­ma sem volt” - mondja Farsang István, a Szlovákiai Kertész­szövetség Rimaszombati Járási Alapszervezetének a titkára, aki immár húsz éve foglalkozik kertépítéssel. A nagy-britanni- ai gyerekek esetét azért hozta szóba, hogy ezzel is rámutas­son, milyep egészségtelen élelmiszereket fogyasztunk, amikor a „gyönyörű, fényezett” paradicsomot vagy éppen al­mát vásároljuk az üzletláncok­ban. „Egyszerűen lehetetlen, hogy az év bármely szakaszá­ban mindig legyen egyforma paradicsom. Annak érlelése művi úton történik, azért kap­ható bármikor az üzletekben” - állítja a mezőgazdasági szak­ember. Szerinte a vásárlókra rákényszerítik a behozatalt, és a dömpingárakkal ellehetetle­nítik a hazai termesztőket. A szlovákiai zöldség- és gyü­mölcstermesztők jelenlegi helyzetének elemzésekor meg­említette, hogy járásukban 38 kiskertész-alapszervezet műkö­dik mintegy 1300 taggal. A tag­létszám évről évre csökkenő tendenciát mutat, de még így is viszonylag elégedett hangnem­ben nyilatkozik, hogy ilyen so­kan hűek maradtak a szövet­séghez. ,A taglétszám apadásá­nak egyik oka az utóbbi időben az, hogy az érvényben lévő jog­szabály értelmében a kertész- kedők visszakaphatták kertjei­ket, s ezért többen önállóan, a kertészkedők szövetségének igénybe vétele nélkül művelik a kerteket. Pedig a kertészszövet­ségi tagság jelent valamennyi pluszt, az ügyintézésekben mindenképp” - vallja Farsang. A Rimaszombati járás ker- tészkedői főleg saját szükség­letre termesztenek zöldséget és gyümölcsöt. A piacozást, a ter­mékek értékesítését már csak néhányan vállalják. „Régiónk­ban a vaji magánszövetkezet­nek vannak jelentős aktivitásai az eladás területén, mind zöld­ségfélékből, mind gyümölcs­ből. Valóban eredményes ag­rárvállalatról van szó, amely a bő húsz évvel ezelőtti politikai és társadalmi változásokat kö­vetően teljesen a nulláról in­dult. Sajnos, a korábban jól menő gazdaságokat - mint pél­dául a nagybalogit vagy a bát- kait - teljesen felszámolták, he­lyükbe pedig nem léptek bátor, elszánt agrárvállalkozók” - pa­naszkodik Farsang. Járásukban a kajszi, az őszibarack, a szilva, az alma és a körte a domináló gyümölcsfélék, a zöldségek kö­zül pedig az uborka, a paprika meg a paradicsom. „De hol vannak azok az idők, amikor a Rimaszombati, a Losonci és a Nagykürtösi járás kistermelői­től együttesen 4200 tonnányi uborkát vásároltam fel” - idézi a múltat kicsit bánatosan az ag­rárszakember. Farsang^zerint a kiskertészkedők hangulata egyáltalán nem derűs. .Azon­ban az egész társadalmi kép ilyen. És lassan tényleg jó lenne megkérdezni a szlováldai gye­rekeket is, tudják-e, vajon mi­kor is érik a paradicsom” - java­solja a Rimaszombati járás kis- kertész-alapszervezetének a titkára. Görögország megértést vár az Európai Uniótól Szlovákiában 79 üzletközpont működik Pénz helyett időt kér Athén Máig Pozsony a gócpont ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Athén. A görög miniszterel­nök azt akarja, hogy a nemzet­közi hitelezők adjanak több időt, 2 év helyett 4 évet a 11,5 milliárd eurós, a GDP 5%-ának megfelelő takarékossági prog­ram megvalósítására, amelyet a pénzügyi segélycsomagjuk feltételéül szabtak számára. Antonisz Szamarasz erről a Bűd német lapban megjelenő nyilatkozatában beszélt. A gö­rög kormányfő azt mondta, hogy ez a haladék segítene Gö­rögországnak visszatérni a nö­vekedéshez: „Nem akarunk mást, csak egy kis lélegzetvé­telhez jutni, hogy végre moz­gásba lendíthessük a gazdasá­got és növelhessük az állami bevételeket.” Athén nem kér „semmilyen további pénzt”, s tartja magát vállalt „kötelezettségeihez és minden előírás teljesítéséhez”. ,A hosszabb idő nem jelent au­tomatikusan több pénzt is” - mondta a konzervatív politi­kus. Szamarasz emellett több szolidaritást kért uniós partne­reitől. Azt panaszolta, hogy az országa körül kialakult „nega­tív hangulat olyan, mint egy mély, fekete gödör”. (MTI) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában az elmúlt három évben 27 üzlet- központot adtak át, jelenleg összesen 79 üzemel, benne kö­zel 4000 bérlővel. Ebből 49 a nyugati országrészben találha­tó (számuk 3 év alatt 14-gyel nőtt), ezen belül a fővárosban 17 van (három év alatt további hárommal bővült a hálózat). Közép-Szlovákiában 16 üzlet- központ működik, Kelet-Szlo- vákiában pedig 17 - közölte Anna Buzinkay, a GfK Slovakia társaság munkatársa. A-lakos­ság egynegyede havonta leg­alább egyszer megfordul vala­melyik üzletközpont egyiké­ben, egy-egy átlagos vásárlás során pedig 52 eurót fizetnek. Érdekes, hogy a létesítmények közül 30-ban nincs lehetőség a szórakozásra, továbbá minden harmadikban nincsenek gyors- éttermek, falatozók. A közpon­tokban található boltok 36 szá­zaléka ruhaneműket, cipőt vagy sportcikkeket árusít, és mindössze 11 bevásárlóköz­pontra jellemző, hogy a kiske­reskedelmi hálózat kínálatá­nak teljes szegmensét lefedi, ezek döntő többsége Pozsony­ban található. (SITA, só) A baromfitenyésztőknek fizetett felvásárlási árak nem fedezik az egyre növekvő kiadásaikat Eltűnhet az üzletekből a hazai csirkehús ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hamarosan telje­sen eltűnhet a hazai baromfi­hús a szlovákiai üzletek pultja­iról, a baromfitenyésztők sze­rint ugyanis az ágazat a teljes összeomlás szélére került. Az ok ezúttal is a rendkívül ala­csony felvásárlói ár. A Szlová­kiai Baromfitenyésztők Szö­vetsége (ÚHS) szerint a broj­lercsirke jelenlegi, kilónként 93 centes felvásárlási ára miatt a szlovákiai tenyésztők már bejelentették a feldolgozók­nak, hogy nem folytatják a te­nyésztést. Indoklásukban elsősorban arra hivatkoznak, hogy a felvá­sárlási árak nem fedezik az egyre növekvő kiadásaikat. 2010 januárja óta a takar­mánykeverékek ára például 63 százalékkal nőtt, miközben a felvásárlási árak alig 18%-kal emelkedtek. A baromfitenyész­tők jelenleg emiatt legalább 16 centtel növelnék a kilónkénti felvásárlási árakat. A rendkívül rossz helyzetért a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetsége a kereskedőket teszi felelőssé. Ahhoz ugyanis, hogy a feldol­gozók megadhassák a tenyész­tőknek a kért árat, a fagyasztott csirke kilónkénti árát a mostani 1,85-ről 2 euróra kellene nö­velniük, amit azonban az üzlet­láncok elutasítanak. „Az üzlet­láncok haszonrése ugyanakkor a nyári hónapokban a mi fel­mérésünk szerint 27 és 108% között mozgott, míg a tenyész­tők és feldolgozók veszteséggel dolgoznak” - nyilatkozta Ľubo­mír Urban, a Szlovákiai Barom­fitenyésztők Szövetségének a sajtótitkára, aki szerint a ke­reskedők ennek ellenére a fel­vásárlói árak további csökken­tését szorgalmazzák. Emiatt Urban szerint az ágazatban az elkövetkező időszakban tovább nőhet a munkanélküliek szá­ma. (mi, SITA) Az egész évben kapható paradicsom és egyéb zöldségek többségét művi úton érlelik (Képarchívum

Next

/
Thumbnails
Contents