Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-20 / 193. szám, hétfő

4 Régió ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 20. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Kutya tépett szét egy nőt Szuhány. Halálos kimenetelű kutyatámadás történt a nagykürtösi járásbeli Szuhány településen pénteken. Egy pitbull széttépett egy nőt. A rendőrség egyelőre nem nyilat­kozik az ügyről, ugyanis még folyik a vizsgálat. Egy szuhányi tanyán egy svájci állampolgár húsz kutyát tenyészt. Távollé­tében egy férfi és egy nő viseli az állatok gondját. A nő a tu­lajdonos kifejezett tiltása ellenére a tanya területén kívülre vitte a pitbullt. A gondnok éppen bevásárolni volt. Amikor hazajött, nem találta a nőt, ezért keresni kezdte. Az erdőben talált rá szétmarcangolt tetemére, mondta Anna Triznová polgármester. (TASR) Cseh férfit mentettek a hegyimentők Chleb. 69 éves cseh turista kérte a hegyimentők segítségét tegnap a Kis-Fátrában a chlebi turistaközpont közelében. A férfi a kezén és a lábán szenvedett súlyos sérüléseket. A he­gyi mentők vákuummatracba helyezték, a vrátnái sífelvonó­hoz vitték, és kórházba szállították. (SITA) Ittasan száguldozó lengyelek Kassa. Két lengyel állampolgárt is ittas vezetésen értek a napokban Kassa megyében. Egy 40 éves férfit Tőketerebesen ellenőriztek: 2,1 ezrelék alkoholt találtak a vérében, s nem volt nála a jogosítványa. A Széles-tónál (Zemplínska Šírava) .egy 28 éves motorkerékpárost igazoltattak - az ő vérében 1,67 ezreléknyi alkohol volt. Egy évet kaphatnak. (SITA) Agyonkényeztetik, aztán kidobják (A szerző felvétele) Kritikus a helyzet Vágsellyén és Érsekújvárban Tele a kutyamenhelyek SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye/Érsekújvár. A két járási székhelyen, Vágsellyén és Érsekújvárban kritikus a helyzet a polgári társulások működtette állatmenhelyeken. Tel tház van, egyetlen üres kennel (kényelmes kutyaket­rec) sem áll az állatvédők ren­delkezésére. Addig nem tud­nak újabb négylábúkat befo­gadni a térségből, amíg nem találnak gazdát néhány sorsára hagyott kutyának. Vágsellyén a kóbor állatok világnapja alkalmából már második alkalommal vonultak ki az állatvédők az utcára. Vé­denceikkel és támogatóikkal együtt ellepték a kultúrház melletti füves területet. Gitka Eliášová Hanová, az Elkószált Kutyák Polgári Társulás alapí­tója elmondta, az Add a man­csod rendezvénnyel szeretnék felhívni a lakosság figyelmét a felelős állattartásra és a men- hely fontosságára. „Továbbra is magántelken működtetjük a menhelyet, mivel nem sikerült egyezségre jutnunk a várossal. Öt évre bérbe adták volna a víztisztító állomás melletti, vá­rosi tulajdonú telket. Félő, hogy később bizonytalanná válna az itt működő létesít­mény jövője, ezért nem érde­mes kenneleket építenünk a parcellán” - mondta Eliášová. Jelenleg harminc ebről gon­doskodnak Vágsellyén, az ál­latvédők ideiglenes befogadók segítségére, támogatók ado­mányaira szorulnak. Újabb ku­tyákat nem tudnak befogadni, míg legalább néhány véden­cüknek nem találnak otthont. A szombati rendezvényre Nyit- ráról és az érsekújvári térség­ből is érkeztek vendégek. Kü­lönféle versenyeket hirdettek a családoknak, a legszebb keve­rékkutya és az egymásra legin­kább hasonlító gazdi és kutya kategóriában. A trikók és aján­déktárgyak megvásárlásával a látogatók hozzájárultak a ku­tyák etetéséhez és kezelési költségeihez. A12 áras magán­telken az állatvédők példásan gondoskodnak a befogott álla­tokról, de nem kis nehézségek árán teremtik elő a pénzt a menhely működtetésére. Az érsekújvári állatmenhelyet a várostól kapott támogatásból és adományokból egy ideje már a Fekete Fülecske Polgári Társulás működteti. Itt is pél­dásan gondoskodnak az álla­tokról, a helyi családok gyak­ran itt találják meg elkószált házőrzőjüket. Jövő hónapban egyeztetnek a közlekedési szakemberekkel és a rendőrség illetékeseivel A tiltó tábla nem elég Kapu kellene a tábla helyett (A szerző felvétele) Perbenyik. Amióta a Per- benyiket a magyarorszá­gi Lácacsékével összekö­tő útszakaszról ismeret­lenek néhány hete ellop­ták a magasságkorlátozó kaput, A Királyhelmec szomszédságában lévő községben jelentősen megnövekedett az autó­busz-forgalom. LECZO ZOLTÁN Az utat éjszakánként ugyan­csak szabályellenesen teherau­tók és kamionok is használják. Fülöp Pál, a település polgár- mestere lapunknak elmondta, a helyzet az új út átadásával sem javult lényegesen, pedig a ko­rábbi korlátozások továbbra is érvényben maradtak. Volt olyan hét, amikor a magasság­korlátozó kaput háromszor döntötték ki ismeretlenek, ké­sőbb végleg eltűnt a helyéről. A község vezetése ezért szeptem­berben egyeztető tárgyalást hív össze, hogymegbeszéljékaköz- lekedési szakemberekkel és a rendőrség illetékeseivel, mi módon helyezhetnének el az úton egy, a korábbinál masszí­vabb korlátozó berendezést. Mivel az említett útszakasz ön- kormányzat tulajdonában van, az új magasságkorlátozó kapu felállításának a költségei a tele­pülést terhelik. A két, határ menti települést összekötő 2,1 kilométeres út tavaly készült el. Az építési munkálatok elvégzésére a köz­ségek önkormányzatai a Ma­gyar-Szlovák Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 címmel meghirde­tett projektből kaptak támoga­tást. A 419 310 eurós beruhá­zás költségeinek 85 százalékát az Európai Regionális Fejlesz­tési Alapból nyert támogatás­ból fedezték, a kiadások 10 százalékát a szlovákiai és ma­gyarországi állami hozzájáru­lásokból állták, így a falvaknak csupán az 5 százalékos önrészt kellett vállalniuk. Az úton egyébként 2007 decembere előtt gépjárművek egyáltalán nem közlekedhettek. A két ország schengeni öve­zethez való csatlakozása után a helyzet radikálisan megválto­zott, azóta az államhatárhoz vezető útszakaszt elsősorban a kisvárdai fürdőhelyre, illetve az ottani bevásárlóközpontba igyekvő turisták használják. Ha az autósok nem Perbe­nyik, hanem a sátoraljaújhelyi határátkelő felől közelítenék meg úticéljukat, az számukra 45-50 kilométeres kerülőt je­lentene. A megnövekedett sze­mélygépkocsi-forgalommal még csak-csak megbékéltek volna a helyiek, ám a községen áthaladó kamionok és autóbu­szok rendszeresen komoly gon­dokat okoztak. 2008 áprilisá­ban az említett szakaszon ezért tiltó táblákat helyeztek el, hogy ide 3,5 tonnánál nehezebb járművek ne hajthassanak be, majd az útra egy magasságkor­látozó kapu is került. Az épület üzembe helyezési költségei a civil aktivisták szerint túllépheik az 1 millió eurót Régi vásárcsarnok - egyre több a támogató ÚJSZÓ-HÍR Pozsony. Egyre több szerve­zet csatlakozik a pozsonyi régi vásárcsarnok újbóli üzembe he­lyezését célzó kezdeményezés­hez. A Régi Vásárcsarnokért Szövetség Polgári Társulás tá­jékoztatása szerint a Nyugat­szlovákiai Villamos- művek (ZSE) nemrég anyagi és szak­mai hozzájárulást kínált a pro­jekt kivitelezéséhez. Az épület áramszolgáltatását például fo- tovoltaikus panelekkel oldanák meg, továbbá töltőállomást lé­tesítenének az elektromos áramra működő autóknak. A Bike Bratislava segítségével moped- és kerékpárkölcsönző is helyet kapna a vásárcsarnok épületében. A civil szervezetek közül egyebek között a TEDx, a Cirkul'art és az Aliancia Fair Play csatlakozott a kezdemé­nyezéshez. A projektet támo­gatja Daphne Bergsma, Hollan­dia pozsonyi nagykövete is. A szövetség terveit nemrég Milan Ftáčnik főpolgármester is véleményezte. Üdvözli a kez­deményezést, egyben figyel­mezteti a civileket a vásárcsar­nok üzembe helyezéséhez szük­séges rekonstrukciós munkála­tokra. „A kanalizáció, a burkola­tok, az ajtók, a liftek, a klímabe­rendezések mind javításra szorulnak” - jegyezte meg Ftáčnik, hozzátéve, hogy a vá­rosvezetés 359 ezer euróra sac- colja a munkálatok költségeit. Az említett problémákkal a szövetség is tisztában van, je­gyezte meg Matúš Valló építész. Egyben hozzátette, hogy a Ftáčnik által említett munkála­tokon kívül is rengeteg munka van az 1910-ben átadott épület­tel. „Meg kell oldani például a hangszigetelést, ami a kulturá­lis rendezvények szervezéséhez elengedhetetlen” - véli az épí­tész. A szövetség háromszor olyan magas rekonstrukciós költségekkel számol, mint a vá­ros, vagyis szerintük az 1 millió eurót is jócskán túllépik majd a költségek. A négy éve zárva tartó régi vásárcsarnokot piacokkal, kul­turális rendezvényekkel és egyéb szolgáltatásokkal tölte­nék meg az aktivisták, (vps) EZ ITT A KÉRDÉS Elhiszi, hogy nem kérik az orvosok a hálapénzt? Matus Teréz, Nána Orvosa válo­gatja, hogy el­fogadja-e a há­lapénzt vagy nem, ezért az új akciót feles­leges felhajtás­án még soha, egyetlen orvosnak sem adtam pénzt. Minek adnék? Megkap­ják a fizetésüket, nincsenek ráutalva az ilyen pluszbevé­telre. Igaz, nem is találkoztam olyan orvossal, aki elvárta volna. Mindig tisztességes el­látásban részesültem, legyen szó egy egyszerű rutinvizsgá­latról vagy kórházi beavatko­zásról. Gyermekeimet Érsek­újvárban és Zselízen szültem, ott sem volt okom panaszra, pedig nem volt fogadott orvo­som. Lehet, hogy csak szeren­csém volt. Szerintem sok eset­ben a páciensek szoktatják rá az orvosokat a hálapénzre. Gabii Rudolf, a Nagyka- posi Magyar Közösségi Ház vezetője Azt, hogy az orvos szakszer­vezet a korrup­cióellenes kampányával megpróbál tenni valamit a hálapénz ellen, támogatandó kezdeményezésnek tartom, ám az eredmény tekintetében már szkeptikus vagyok. Egyszerűen nem hiszem el, hogy a probléma így megold­ható lenne. Először is a szlo­vákiai egészségügyben dolgo­zók, főleg a nyugati kollégáik­kal összehasonlítva, rendkívül alulfizetettek, így nehezen várható el tőlük, hogy ha arra lehetőségük adódik, ne tegye­nek szert pluszjövedelemre. Ha pedig egy beteg ember azt hiszi, hogy csak úgy kaphat jobb ellátást vagy kerülhet előbbre a várólistán, ha fizet ezért, a gyógyulás reményé­ben az lesz a legkevesebb, hogy hálapénzt csúsztat az or­vosa zsebébe. Tapasztalataim szerint természetesen most is vannak olyan egészségügyi dolgozók, akik szinte sértés­nek veszik, ha valaki borítékot próbál a köpenyük zsebébe tenni. És persze olyan pácien­sek is jócskán akadnak, akik manapság az anyagi helyzetük miatt, még ha akarnának sem tudnak hálapénzt adni az őket ápoló orvosoknak, illetve nő­véreknek. Száraz Emerencia nyugdí­jas, Nagykér Nincsenek rossz tapaszta­lataim ezen a téren, eddig csak lelkiisme­retes orvosok­kal találkoz­tam. Nem tudom, mit segíte­nek a hálapénz ellerfi intéz­kedések, mennyire fog ettől változni a helyzet. Talán el­sősorban a betegeknek kelle­ne változtatniuk eddigi hoz­záállásukon. A hálapénzre ugyanis ők szoktatták rá az orvosokat. Ha a hálás beteg csekély ajándékkal, kávéval, csokoládéval köszöni meg a gondoskodást, még megér­tem, de ne adjanak még kü­lön hálapénzt a gyógyításért, (guzsu, leczo, száz) nak tartom.

Next

/
Thumbnails
Contents