Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-20 / 193. szám, hétfő
www.ujszo.com UJSZÓ 2012. AUGUSZTUS 20. Vélemény És háttér 5 Ha nincs pénz, akkor főleg a kultúra látja kárát, onnan vesznek el, minek a sok művészre költeni Úgy hull le rólam... A kultúra Szlovákiában zűrös ügy. Háromezer gépelt oldalnyi szöveget tettek közzé a lapok arról, mibe került a Szlovák Nemzeti Színház új épülete. Bár e sorok írója sem azon az épületen gyakor- latoztatná a műépítészhallgatókat, mégis csak a kultúra háza, ennek ellenére sokallotta e kis ország azt a pénzt, amelyből egyébként négy kilomé- temyi autópályát építenek hazai árakon. LOVÁSZ ATTILA Az állam elszélhámoskodta Krasznahorka megmentését, az oroszvári kastély pere fontosabb, mint az, hogy az angol gótika egyik legszebb épülete a kontinensen lassan ledől. Ha nincs pénz, akkor elsősorban a kultúra látja kárát, onnan megy el a pénz, minek a sok lökött művészre pénzt költeni, ha a valamit érő alkotók kormánytól függetlenül mindig is ellenzékiek. A kultúra úgy hull le rólunk - József Attilát plagizálva -, mint másról ruha a boldog szerelemben, és ez senkit sem zavar. Igen, más, talán gazdagabb, de nem feltétlenül jómódú országokban is vannak valóságsós celebek, akiknek a szégyentelenségüknél már csak az ostobaságuk nagyobb, igen, másutt is ünnepelnek futóbolondokat sztárként, de azért tudnak büszkék lenni bécsi vagy berlini filharmonikusokra, budapesti fesztivál- zenekarosokra, Béjart vagy Ky- lián balettosaira, Hundertwasser épületeire..., ne is soroljuk tovább. Pozsonyban meg fellép a világ egyik legjobb basszusa (aki szlovák énekes), néhány napra elhagyja a Metropolitan és a La Scala öltözőit, hogy itt tündököljön, s alig tud róla valaki, az egyik legismertebb szlovák szoprán húsz éve nem lép föl hazai színpadokon, az egyik legismertebb szlovák trombitaművész a világon meg Bajorországban keresi meg a mindennapit. Ebben a kontextusban nem is meglepő, hogy a 600 millió eurós költségvetési lefaragás első híre a kisebbségi kultúra támogatására szánt összeg aránytalan csökkentése. Ugyan minek ide 4,5 mülió, elég rá egy is, válság van. Takarékoskodjunk. Itt jegyezzük meg újra és hangsúlyosan: néhány méter autópálya áráról beszélgetünk! Persze, nem eszik olyan forrón a kását: nem egymillió lesz a végösszeg, az egyeztetések után majd lehet arról kommunikálni, hogy sikerült fölemelni háromra (?) négyre (?) és nyugalom van. S míg folyik a nagy egyeztetés, addig sem törődünk más bajokkal, hiszen van mit a lapok címoldalára tenni. Kemény kommunikációs küzdelem folyik itt, a kormányzat spindoktorai tündökölnek, miközben helyi és regionális rendezvények szervezői fehérebbek a falnál, hiszen akkor jövőre ugyanitt a nagy semmi várható. Le kell már írnunk, hogy a kultúra támogatására szánt összegek elvi elosztása nem a világ legtökéletesebb rendszere, nagyon komoly filozófiai változásokra szorul, sokkal többet kellene adnia a minőségre, nem elaprózni a pénzt olyan rendezvényekre, amelyek megélnek maguk is, de ezt ne a költségvetési vitában tisztázzuk. Először a keret, aztán lehet filozofálni. A keret pedig eddig sem felelt meg a nemzetiségi számarányoknak, mint ahogy semmilyen téren semmi nem felel meg azoknak. A keret csökkentése annak negyedére elfogadható lenne ugyanis, ha minden kultúratámogató rendszerben érvényesülne (no de akkor Szlovákia igazán az az ország lenne, ahol nem szabad és nem is érdemes élni). Van egy-két tippünk a megtakarításokra - elég csak újságot olvasni. Még egy tisztességes elemzés árába sem kerül. De addig a kultúra továbbra is, József Attila után szabadon, úgy hullik le rólunk... Ili i / 1 1 /l jft^l. J / L- Képzelje, a gyerek azt akarja, hogy parlamenti képviselőként intézzem el a fagylaltárusok adókedvezményét! (Peter Gossányi rajza) Václav Klaus cseh államfő: Csehszlovákia kettéosztása sikerült, az EU szétesése sem lenne szörnyű Elkerülhetetlen volt a szövetségi állam vége MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Václav Klaus cseh államfő szerint a szövetségi Csehszlovákia kettéválása 1992-ben a lehető legjobb megoldás volt, s nem okozott semmiféle katasztrófát. ,Abban a pillanatban ez volt a legjobb megoldás. Ez mindkét országnak használd’ - jelentette ki Klaus abban az interjúban, amelyet szombaton késő este sugárzott a cseh közszolgálati televízió. Klaus 1992 nyarán - a parlamenti választások eltérő csehországi és szlovákiai eredménye alapján - még miniszterelnökként állapodott meg Vladimír Mečiarral, szlovák kollégájával a szövetségi berendezkedésű ország békés kettéosztásáról, s 1993. január 1-jén létrejött az önálló Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. Mindkét ország tagja lett a NATO-nak és az Európai Uniónak. A politikus kifejtette: Csehszlovákiában nőtt fel, és korábban soha nem gondolt arra, hogy ez az állam egyszer megszűnik. Ma, két évtized elteltével azonban Csehszlovákia létét csak egy „rövid történelmi szakasznak” látja. Klaus elismerte, hogy a csehek és a szlovákok közös államának vége veszteségeket is okozott mindkét oldalon, de nem vezetett semmiféle katasztrófához. „Ezt mondom ma Európával kapcsolatban is” - tette hozzá Klaus. Úgy vélte, hogy az európai kontinens integrációja elhamarkodott, gyors volt, s ma sokan azzal riogatnak, hogy az Európai Unió szétesése katasztrófát okozna. ,A részleges dezintegráció nem lenne egyáltalán katasztrófa, ellenkezőleg megkönnyebbülést jelentene” - szögezte le a cseh államfő, aki évek óta nyilvánosan is ellenzi az európai integráció elmélyítését. Klaus úgy véli, hogy Csehszlovákiát 1992-ben nem lehetett megmenteni, mert a szlovák politikai elit az önálló szlovák állam híve volt. „Nem akarok arról spekulálni, hogy mit akartak az egyszerű emberek, de a politikai pártoknál az igyekezet már egyértelmű volť’ - fejtette ki a volt cseh miniszterelnök. Megjegyezte: úgy véli, hogy Szlovákia önállósodását semmiféle népszavazás sem akadályozta volna meg, legfeljebb csak hátráltatta volna. Csehszlovákia fennmaradásának hívei népszavazást szerettek volna a közös állam további sorsáról, de az akkori politikai vezetés ezt mind a cseh, mind a szlovák oldalon elutasította. Vladimír Meéiar akkori szlovák miniszterelnökkel kapcsolatban megjegyezte, hogy Szlovákia önállósodásának kérdésében „nem Meéiar volt a legradikálisabb”. Klaus már júliusban, a Meéiar 70. születésnapjára küldött levelében azt írta: két évtized után megmutatkozott, hogy Csehszlovákia kettéosztása elkerülhetetlen lépés volt, és sikerrel járt. Klaus a levélben Meéiart mint „tehetséges államférfid’ és „igazi szlovák hazafit” méltatta. „Az a rendkívül nehéz vágás, amelyet húsz éve közösen végeztünk el, elkerülhetetlennek és szükségesnek mutatkozott. Mindnyájunknak segítetd’ - írta Klaus levelében, amely a www.klaus.cz weboldalon olvasható teljes teijedelmében. KOMMENTAR Újrahasznosítás VERES ISTVÁN Nagy hibát követnek el az ellenzéki pártok, ha a 2014-es elnökválasztáson egy elfuserált pártpolitikust indítanak köztársasági elnöknek. A közvélemény-kutatások ugyanis folyamatosan azt jelzik: rengeteg a politikából ldábrándult, bizonytalan választó. Az embereknek tehát elegük van a hivatásos politikusokból, akik évtizedekig abból élnek, hogy a választások előtt a megváltót játsszák, az „évközi időben” pedig egymással vannak elfoglalva. A Smer egyelőre hallgat. Indíthatják Pavol Paška házelnököt vagy akár egy homonnai mozigépészt - jelöltjük bizonyára toronymagas esélyese lesz az elnökválasztásnak. Az ellenzéki pártok valószínűleg hajba kapnak. Az SDKÚ-KDH-Híd szövetség előreláthatóan közös jelölt mögé áll, alighanem egy kivénhedt kereszténydemokratát támogatnak majd, Pavol Hrušovskýt vagy Ján Čarnogurskýt. Mögéjük még az MKP is kész felsorakozni, jelezte a hétvégén Csáky Pál. A volt pártelnök szerint az ellenzék az MKP nélkül nem tudja megnyerni az elnökválasztást. Hozzá kell tenni, hogy valószínűleg az MKP-val sem lesznek képesek erre. Főleg, ha egy olyan politikust támogatnak majd, aki ráunva a pártpolitikusi szerepre az állam bölcs és jóságos fejeként kívánja újrahasznosítani magát. Ebbe a csoportba tartozik Ivan Gašparovič jelenlegi államfő mellett Hrušovský és Čamogurský is. Mivel Iveta Radičovát már nem érdekli az egész cirkusz, az ellenzéknek a civil szférában kellene államfőjelöltet keresnie. Egy olyan személyiséget, aki ott van a köztudatban, mégsem szennyezte be a nevét a napi politikában való részvétellel. Példákat találni nehéz, de mégis könnyebb, mint Hrušovskýval megnyerni az elnökválasztást. Mögé állhatnának az SDKÚ csalódott, de létező választói, a szlovákiai magyarok szintén. És talán azok is, akik nem tudják, mit akarnak, ezért kínjukban az Egyszerű Emberekre szavaztak. Aztán ki tudja, talán éppen a Smer indít majd egy ilyen személyt. Bár hülyék lennének, ha nem pártkatonát indítanának, hisz minden esélyük megvan a győzelemre. A legvalószínűbb tehát, hogy ők is az újrahasznosítás mellett döntenek. Mi pedig tovább élvezhetjük a „recikláció” előnyeit. TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES Irak pénzintézeti tranzakciókkal és olajcsempészéssel segít Iránnak kivédeni a gazdasági szankciókat, amelyeket atomprogramja miatt vetettek ki rá - jelentette a The New York Times című amerikai lap hétvégi száma. Bizonyos esetekben az iraki kormánytisztviselők szemet hunynak az Iránnal folytatott kereskedelem felett, míg máskor iraki tisztségviselőknek kifejezetten haszna származik ezekből a tevékenységekből - közülük egyesek nagyon közel állnak Núri al-Málild iraki miniszterelnökhöz. Barack Obama amerikai elnök júliusban szerzett tudomást a problémáról, és akkor megtiltotta egy kis iraki banknak, az Elaf Islamicnak, hogy bármilyen kapcsolata legyen az amerikai bankrendszerrel - állítja az újság. Az elnök akkor azt mondta: ,A bank iráni bankok nevében végzett tranzakciókat több millió dollár értékben, pedig ezeket az iráni bankokat szankciók sújtják, mert közük van Irán tiltott nukleáris tevékenységéhez”. Iraki bankszakértők elmondták, hogy Obama tiltása ellenére az Elaf Islamic Bank mind a mai napig részt vesz az Iraki Központi Bank napi aukcióin, amelyeken a bankok iraki dinárt adhatnak el, és dollárt vásárolhatnak. Eme aukciók révén Irán dollárhoz jut, amiből be tudja szerezni a neki nagyon fontos árukat. THE TIMES A The Times című amerikai folyóirat amerikai kormányzati forrásokat, jelenlegi és volt amerikai és iraki tisztségviselőket, bank- és olajipari szakértőket idézve azt írta: Washington bizalmasan panaszkodott iraki tisztségviselőknek a Bagdad és Teherán közötti pénzügyi és szállítási kapcsolatokról. Obama nemrég tudomást szerzett arról is, hogy az iraki kormány lehetővé teszi Irán számára, hogy a iraki légtéren keresztül szállítson utánpótlást a szíriai rezsimnek. Ekkor az amerikai elnök felhívta Málikit, hogy szemrehányást tegyen neki emiatt. De az iráni gépek ezután is használhatták az iraki légteret, csak egy másik útvonalon - írta a The Times. Iráni intézmények iraki közvetítőkön keresztül ellenőrzést szereztek legalább négy iraki kereskedelmi bank felett, ami azt jelenti, hogy közvetlen kapcsolatot teremtettek a nemzetközi pénzügyi rendszerrel, pedig abból ki vannak tiltva a szankciók által - állította a folyóirat. (MTI)
