Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-18 / 192. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 18. Vélemény És háttér 5 A közös valuta kényszerzubbony, amely emberek millióit sodorja bajba és zavarja Európa jövőjét Finnország készül az euróövezet szétesésére Az euró kudarca olyasva­lami, amit senki sem, még az eurószkeptikus finnek sem kívánnak - hangsúlyozta Erkki Tu- omioja finn külügymi­niszter a Daüy Telegraph című brit lapnak adott interjújában. ÖSSZEFOGLALÓ „Ám erre fel kell készülnünk - mondta a finn külügyminisz­ter. - Az euró vége azonban nem jelenti az Európai Unió végét - hangoztatta a szociál­demokrata Tuomioja a Frank­furter Allgemeine Zeitung (FÁZ) tudósítása szerint. - Se­gíthetne az EU-nak abban, hogyjobban működjön.” A FÁZ emlékeztet arra, július elején Jutta Urpilainen finn pénzügyminiszter jelentette ki, hogy Finnország nem fog min­denáron az euróhoz ragasz­kodni. Finnország az adósság- válságban többször szigorúbb magatartást sürgetett a hitelt felvevő országok részéről. Újabb pénzeket a finnek sze­rint Görögországnak csak ak­kor folyósítsanak, ha már ele­get tett reformígéreteinek. Ezen kívül Finnország a Spa­nyolországnak megígért hite­leket biztosítékok nyújtásához kötötte. A későbbi adósság- csökkentés és a fenyegető vesz­teségek miatti aggodalmában Helsinki nem szeretné, hogy az ESM mentőalap banki státust kapjon. „Nincsenek szabályok arra nézve, hogy valaki miként hagyja el az euróövezetet, de ez csak idő kérdése - hangoz­tatta a finn miniszter. - Vagy a Dél vagy az Észak fog elsza­kadni. A közös valuta kény­szerzubbony, amely emberek millióit sodoija bajba és zavar­ja Európa jövőjét. Ám senki sem akar Európában az első lenni, aki kiszáll az euróból és ezzel az egész felelősséget ma­gára vállalja.” A Die Presse című bécsi lap szintén idézte a finn külügymi­niszter Daily Telegraphnak adott interjúját. Eszerint Tuo­mioja kijelentette, hogy a finn kormány képviselői már előké­születeket tettek a közös valuta megszűnésére. „Ez nem olyas­valami, amit mindenki pártol Finnországban, nem is szólva a kormányról. Ám fel kell ké­szülnünk erre” - mondta a finn miniszter, (vg.hu) KOMMENTAR Majom a vízben BALÁZS BENCE Kilátástalanul beláthatatlan, hogy mi lesz a ro­mániai népszavazásos hercehurca vége. Mert ahelyett, hogy a dolgok tisztázódnának, egyre kuszább a helyzet. Egyre több a félrebeszélés, a ki- és bemagyarázás, a különféle állami intéz­mények és hatóságok által indított kivizsgálá­sok száma pedig már-már exponenciálisan nő. Legutóbb például a Legfelső Bírói Tanács elnöke kérvényezte eljárás indítását a testület kivizsgáló részlegétől az ideiglenes államfő és a miniszterelnök ellen, mivel utóbbiak magyaráza­tot kértek arra, hogy az ügyészek miért indítottak kiterjedt vizsgálatot a népszavazáson elkövetett esetleges választási csalások felderítéséért. Miközben a bírói tanács az igazságszolgáltatás függetlensé­gét, az Európai Unió pedig már jó ideje Románia jogállamisá­gát félti, egyszerű emberként is érdemes elgondolkodni azon: miért kellene külön magyarázat az ügyészségi vizsgálathoz, ha a sajtóból kiderül, hogy voltak olyan falvak, ahol több mint 100%-os volt a részvételi arány. Vagy nem magától értetődő, hogy bűnvádi eljárást indítanak, ha a gyanú szerint a volt vé­delmi miniszter nemcsak pénzt adott a választóknak azért, hogy menjenek el szavazni, hanem el is vitte őket buszokkal a szavazókörzetekhez? Azon is érdemes elgondolkodni, miért mondta a tiszteletbeli lemondását benyújtó loan Rus belügyminiszter - a kormá­nyon levő szövetség egyik pártjának elismert politikusa- hogy a felfüggesztett államfőnek „valóban mennie kell, de nem így”. Végső soron pedig az is jó téma az elmélkedéshez, hogy ki kit néz hülyének. Miután ugyanis az alkotmánybíró­ság a választói névjegyzéket kérte a kormánytól, a miniszter- elnök lazán válaszolt: a kormánynak olyan nincs. Most akkor a taláros testület nem tudja, kitől kell kérni a névjegyzéket, vagy a kormány nem tudja, hogy van neki olyan?! Persze ezen a már-már röhejes helyzeten sem kell meglepőd­ni. Vannak olyan politikusok is, akik a népszavazás megismét­lését javasolják. Fogalmuk sincs arról, hogy ez alkotmányellenes... Egyébként ismerjük be, hogy e felvetés nem rossz. A közmondás is azt tartja: addigjár a korsó a kútra, amíg el nem törik. Miért ne lehetne tehát minden héten nép­szavazni addig, amíg végre megszületik a hatalmon levők ál­tal várt eredmény?! Mi több, van még egy jó ötletem számuk­ra: szavazást lehetne kezdeményezni ajúliusi népszavazás eredményességéről! A baj azonban az, hogy a fentiek- kicsit más formába öntve - nem is annyira valószerűtlenek, mint amennyire annak tűnnek. Nincs semmi garancia arra, hogy az esetleg tisztségé­be visszatérő államfőt nem függeszti fel ismét a parlament... Addig azonban lesz még egy menet, napokon belül. Mert biz­tos vagyok benne, hogy a szavazati joggal rendelkezők számát illetően a kormány által kezdeményezett úgynevezett mini­népszámlálás és az alkotmánybíróság más-más adatra jut. Akkor ugrik majd a majom a vízbe! A szerző az erdélyi Szabadság munkatársa JEGYZET (Még) SZÓI a rádió JUHÁSZ KATALIN ■PJl ügye lassan két-j. -Z j egyre kínosabb, I és még mindig nincs vége. Egyesek szerint az illetékes hatóság csak rendet akar ten­ni az éterben, mások úgy vé­lik, az aktuális hatalom el akarja hallgattatni az egyet­len ellenzéki rádiót, amely keményen odamondogat a kormánynak. Egy ideje már nemzetközi fórumokon is em­legetik a csatorna nevét a saj- tószabaságért, szólásszabad­ságért, a média sokszínűségéért aggódók, köztük Hülary Clinton ameri­kai külügyminiszter is. A mostani frekvenciát 2010-ben kapta meg a Klub­rádió, mégpedig az akkor még létező ORTT két szocialista és egy szabad demokrata tagjá­nak szavazatával. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsát most vezető Szalai Annamária már akkor tiltakozott a döntés ellen, a médiahatóság pedig utóbb nem szerződött a Klubrádió­val. Végül 2010 decemberé­ben a Médiatanács eredmény­telenné nyilvánította a Buda­pest 92,9-es frekvenciára kiírt pályázati eljárást. A rádió bí­rósághoz fordult, a Fővárosi ítélőtábla pedig jogerős íté­letben kimondta: a pályázat bizony eredményes volt, a Médiatanács eljárása pedig jogellenes. Kezdődött elölről az egész procedúra, ha lehet, még több furcsasággal, például a ható­ság kénye-kedve szerint alakí­totta a vonatkozó törvényt. A napokban viszont az új pályá­zatot is érvénytelenítette, vagyis ismét kizárta az összes pályázót. Közleményében vi­szont büszkén virít ez a mon­dat: „Végleg pont került a 95,3 MHz frekvenciára ko­rábban kiírt pályázati eljárás végére, s ezzel megnyílt az út a frekvencia hasznosításának előkészítésére”. A csatorna il­letékesei szerint azonban csak egy újabb vesztes per előtt állnak. A rádió nyilatkozatá­ban az áll, hogy a hatóságnak egyetlen rögeszmés célja van: a Klubrádió felszámolása. E cél érdekében a hatóság saját készítésű, „méretre szabott” törvényét is megszegi. A frekvencia-huzavona kezde­te óta hallgatom interneten a Klubrádiót. Színvonalas csa­tornának tartom, és nem ki­mondottan a politikai műsorok végett. Sokat foglal­koznak művészettel, környe­zetvédelemmel, civil ügyek­kel. Műanyag slágerzene he­lyett válogatott, igényes mu­zsikát sugároznak, minden stílust érintve. Érdekesek, tar­talmasak a beszélgetések és van rájuk idő, azaz a műsorvezető nem fojtja bele a szót a riportalanyba a reklám miatt. A szakzsargon „talk and news”-adóknak hívja azokat a rádiókat, ahol a műsorstruktúra az átlagnál magasabb hír-, vélemény- és információmennyiséget tar­talmaz, és a 25 évesnél idő­sebb korosztály elvárásaihoz igazodik. Állítólag Magyaror­szágon ez az egyetlen üyen csatorna. Remélem, még so­káig. A Klubrádió jogosultsá­ga a 95,3 MHz-es frekvencián hivatalosan tavaly februárban lejárt, azóta 60 napos engedé­lyekkel sugároznak. Azaz mindig csak két hónapra ter­vezhetnek. Idegőrlő lehet így dolgozni... TALLÓZÓ KURIER Kizárná az euróövezetből a szabályok ellen vétő országo­kat az osztrák alkancellár. Mi­chael Spindelegger, a kon­zervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a Kuriemak bí­rálta a pártalapításra készülő Frank Stronach kana­dai-osztrák nagyvállalkozót, aki azt szorgalmazza, Auszt­ria lépjen ki az euróövezetből. Spindelegger szerint Stro­nach euróellenes álláspontja „veszélyes” mert „a populiz- must állítja előtérbe”. Az ÖVP-elnök szerint Ausztriá­nak szüksége van az euróra. „Minden második munkahely az exporttól függ” - jelentette ki. Egyúttal úgy vélekedett, szükség van arra a lehetőség­re, hogy ki lehessen zárni ta­gokat a valutaunióból, „ha nem tartják be a kötelezettsé­geiket”. „Ha létezne ilyen le­hetőség, akkor már követ­kezményekkel járt volna” - mondta. Spindelegger nem nevezte meg, mely országra vagy országokra gondol, Spa­nyolországot kizárta ezek kö­réből. „Spanyolországban in­gatlanpiaci buborék volt, de ők nem hitegettek minket” - fogalmazott. Az uniós szerző­dések jelenleg nem teszik le­hetővé egy tag kizárását az eu- rózónából. A költségvetési fe­gyelem erősítésének szándé­kával 25 EU-tagállam, köztük Ausztria márciusban megál­lapodást írt alá arról, hogy az Európai Bizottság végső eset­ben a hazai össztermék (GDP) 0,2-2,5 százalékáig terjedő pénzbüntetést szabhat ki túl magas deficit vagy államadós­ság esetén. Spindelegger úgy vélekedett, egy szerződésmó­dosítási folyamat akár öt évig is tarthatna, de már a módosí­tás szándéka is javítaná a fize­tőeszközzel szembeni bizal­mat. (MTI)- Én ékszereket vásárolok, a férjem tudományos címeket. (Peter Gossányi rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents