Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-18 / 192. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com Megbékélési nyilatkozat Varsó. Kirill orosz ortodox pátriárka és Józef Michalik, a lengyel katolikus egyház püspöki karának vezetője tegnap megbékélési nyilatkozatot írt alá. A több mint ezeréves szomszédságra visszatekintő, befolyásért harcoló, kölcsönösen ellenséges egyházak történetében ez az első közös dokumentum, amely a két egyház hívőit felszólítja, „könyörögjenek Istenhez a kölcsönös sérelmek, igazságtalanságok és gonosz tettek megbocsátásáért”. (MTI) Nőtt a görög államadósság Athén. A görög kormány adósságállománya július végén 303,5 milliárd euró volt a március végi 280,2 milliárd euró- val szemben. Az adósság- állomány 2011 végén volt a legmagasabb, 367,9 milliárd euró. Görögország GDP-je az év első felében 6,2 százalékkal csökkent. A 130 milliárd eurós második mentőcsomag további részleteinek folyósítását az EU attól teszi függővé, milyen lesz a szeptemberi értékelés a görög gazdasági szükségprogram haladásáról. (MTI) Telepesek támadása Jeruzsálem. Molotov- koktéllal elkövetett támadásban megsérült hat palesztin, köztük két gyerek csütörtök este Ciszjordá- niában - közölte az izraeli hadsereg. Zsidó telepesek lehettek a tettesek. A palesztinok taxin utaztak egy zsidó telep közelében. Az autó kigyulladt a támadás következtében. Netanjahu kormányfő elítélte a súlyos merényletet. „Mindent megteszünk, hogy kézre kerítsük, és bíróság elé állítsuk a tetteseket” - hangsúlyozta. (MTI) Dicsekednek a tálibok Kabul. A tálibok vezetője azt állította csütörtökön, hogy harcosai beférkőztek az afgán fegyveres erők soraiba és egyre több katonát képesek megölni az USA vezette koalíciós erők tagjai közül. Az állítás abban a nyolcoldalas üzenetben szerepel, amelyet Mohammad Omar molia küldött el különböző médiumoknak. Közölte, az afgán biztonsági erők segítenek a tálibok- nak beszivárogni a hadseregbe és a rendőrségbe, hogy ott külföldi katonákkal végezhessenek. (MTI) Az apartheid vége óta nem volt ilyen súlyos incidens Dél-Afrikában - két szakszervezet is élezte a feszültséget Elképesztő mészárlás: lelőttek harmincnégy sztrájkoló bányászt ÖSSZEFOGLALÓ Johannesburg. Három tucat sztrájkoló bányász halt meg a Dél-afrikai Köztársaságban amikor a biztonsági erők tüzet nyitottak rájukMarikana település platinabányájánál - erősítette meg tegnap a hírt Nathi Mt- hethwa dél-afrikai rendőrminiszter. Szerinte a rendőrök azért nyitottak tüzet a Lonmin cég bányájának sztrájkoló dolgozóira, mert a hatóságok felszólítása ellenére sem tették le a bozótvágó késeket, botokat, majd rátámadtak a rendvédelmi erőkre. Korábban Mthethwa azt állította, a tömegből rálőttek a rendőrökre, de ezt még nem sikerült tisztázni. Az áldozatok száma tovább emelkedhet, mivel sok a sebesült. A rendőrség szerint 34 ember életét oltották ki, 78-an megsérültek, és 259 embert vettek őrizetbe. Az apartheid vége óta ez volt az egyik legsúlyosabb ilyen incidens a Dél-Afrikai Köztársaságban. Egy helyszínen tartózkodó újságíró beszámolója szerint a mintegy háromezres tömeg egy része a rendőrök felszólítása után távozott, a többiek azonban harci dalokat skandálva MaRendőrök vizsgálják a holttesteket. A Lonmin átmenetileg leállította a munkát a bányáiban. A londoni központú cég adja a világ platinabányászatának 72 százalékát, és á marikanai a legnagyobb bányája. A világ platinakészletének 80 százaléka a Dél-afrikai Köztársaságban található. (TASR/AP-felvétel) rikana városa felé indultak. A rendőrök először vízágyúval, hang- és fénygránátokkal, könnygázzal próbálták feloszlatni a tömeget, ám ekkor a tüntetők egy csoportja megindult a rendőrsorfal felé, mire a rendőröktüzetnyitottak. Mire atüzet szüntess! vezényszavakra végre elcsitultak a fegyverek, már emberek tucatjai hevertek élettelenül vagy sebesülten a földön. Jacob Zuma dél-afrikai elnök azt mondta, megdöbbentette az erőszak. A sztrájkolok kezdetben béremelést követeltek, de a feszültségeikét, egymással rivális bányászszakszervezet szembenállása is élezte. A szakszervezetek közti vita már többször is erőszakossá fajult. Az utóbbi hét nap villongásaiban tíz ember, köztük két rendőr halt meg egy másik bányánál. A tegnapi dél-afrikai sajtó vérfürdőről, mészárlásról írt, és a történteket az apartheid rezsim brutalitásához hasonlította. (MTI, ú) Még a Hodorkovszkij-ügyet is felülmúlta az orosz társadalom reagálása a Pussy Riot ellen indított eljárásra Nagy pofon a szólásszabadságnak Moszkva. Két év börtönre ítélte tegnap a moszkvai bíróság a Pussy Riot orosz punkegyüttes mindhárom tagját. A nemzetközi felháborodás óriási, Európa mellett még Latin-Ameriká- ban is voltak szimpátiatüntetések. ÖSSZEFOGLALÓ Az ítélethirdetés napján Oroszországban is rengeteg támogató akciót tartottak a Pussy Riot mellett. A hatalmas érdeklődés miatt a bíróság weboldala a tárgyalás elején összeomlott, majd újra működni kezdett. Tatyjana Loksina, a Human Tüntetés Barcelonában (TASR/AP) Rights Watch moszkvai irodavezetője szerint még a Hodorkovszkij-ügyet is felülmúlta az orosz társadalom reagálása a Pussy Riot ellen indított eljárásra. Az öt hónapja letartóztatásban lévő 24 éves Marija Aljohi- na, a 22 éves Nagyezsda Tolo- konnyikova és a 29 esztendős Jekatyerina Szamucevics a vád szerint vallási gyűlölet által motivált garázdaságot követett el, amikor idén februárban a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyházban maszkot viselve, gitárokkal „imádkozott” a Szűzanyához, hogy űzze el Vlagyimir Putyint, az azóta megválasztott államfőt. Az ítélet ellen - amelyet a tárgyalóteremben füttyel és Szégyen! Szégyen! bekiabálásokkal fogadtak a szimpatizánsok - az ügyvédek fellebbezést nyújtanak be. Az ítélet részletes indoklása órákig tartott. Ők ezt mosolyogva hallgatták végig a tárgyalóteremben kialakított minibörtönben, vagyis a számukra üvegfallal elkerített részben. Korábban azt mondták, akciójuk művészi formába öntött politikai tett volt, és az ellen kívántak tiltakozni, hogy az ortodox egyház nyíltan támogatta Putyin államfői újraválasztását. Kirill pátriárka az incidens után kegyeletsértésről beszélt. Moszkva Hamovnyiki kerületének bírósági épülete körül tüntetők és ellentüntetők gyűltek össze, és többeket elvezettek az engedély nélkülinek minősített tiltakozó akció miatt. Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnokot az elsők között állították elő. Szemtanúk szerint több rabszál- lító is elhajtott a bíróságtól az őrizetbe veitekkel. Kaszparov mellett számos más ismert orosz ellenzéki is megjelent az ítélethirdetésre, hogy támogatásáról biztosítsa a punkegyüttes perbe fogott tagjait. Alekszej Navalnij, a neves blogger a teremben foglalt helyet az Interfax szerint. A tüntetők közül többen színes maszkot viseltek, a plakátokon Szabadságot a Pussy Rióinak felirat volt látható. Moszkva több köztéri szobrára, így Mihail Lomonoszovéra és a Belorusz pályaudvar partizánjaira is került ezekből - a Pussy Riot tagjai által a székesegyházban viselt - maszkokból. (MTI, ú) Sokáig elhúzódhat Julian Assange kálváriája, hiszen a britektől nem kap menlevelet Latin-Amerika kiáll Ecuador mellett ÖSSZEFOGLALÓ London/Quito. London biztosan nem ad menlevelet Julian Assange-nak, akit Ecuador politikai menekültnek ismert el, a latin-amerikai államok ún. bolivá- ri szövetsége pedig felsorakozott Ecuador mellett, Nagy-Bri- tanniával szemben: A hírhedt Hugo Chávez venezuelai elnök által létrehozott bo- livári szövetséghez (ALBA) tartozó latin-amerikai államok támogatásukról biztosították Quí- tónak azt a döntését, hogy menedékjogot nyújt a WikiLeaks alapítójának, aki két hónapja a dél-amerikai ország londoni nagykövetségére menekült. Az ALBA-csoport - Venezuela, Kuba, Bolívia, Nicaragua és három kis karibi szigetország mellett tagja Ecuador is - a közlemény szerint „erőteljesen ellenzi” a brit hatóságok fenyegetőzését: megrohamozzák az ecuadori nagykövetség épületét, hogy elfogják Assange-t. London súlyos következményekkel számolhat, ha beváltja fenyegetését - írta az ALBA-csoport. Uruguay is fölszólította Nagy-Britanniát, hogy tartsa tiszteletben a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó Bécsi Egyezményt. William Hague brit külügyminiszter kijelentette: „Nem fogunk menlevelet adni, hogy Assange szabadon távozhasson az Egyesült Királyságból, és erre nincs is jogi alapunk. London nem ismeri el a diplomáciai menedékjog elvét.” Hague kizárta, hogy megrohamozzák Ecuador nagykövetségét. (Az épület minden kijáratát tegnap is szigorú ellenőrzés alatt tartották a brit rendőrök.) Szerinte az ügy még hosszú ideig el fog húzódni. Assange-ot Svédországban körözik szexuális visszaélés miatt, és a kiadatásának - Hague szerint - semmi köze sincs a Wiki- Leaks-ben végzett munkájához vagy ahhoz, hogy az amerikai hatóságok szeretnék felelősségre vonni diplomáciai titkok elárulásáért. Hozzátette: Assange nem használhatja ki a politikai menedék megszerzését arra, hogy elmeneküljön a törvényes eljárás elől. Rafael Correa ecuadori elnök jogi tanácsadója tegnap közölte: Ecuador fontolóra vette, hogy nemzetközi bírósághoz fordul, ha London nem engedi, hogy Assange szabadon távozzon a londoni nagykövetségről. „Quito minden jogi lépést megtesz, hogy Assange ecuadoriföldre léphessen.” Brüsszelben közölték, hogy az EU nem szándékozik beavatkozni London és Quito vitájába, mert az kétoldalú ügy. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró szervezet üdvözölte az ecuadori döntést. (MTI, TASR, ú) Breivik miatt Lemondott a főrendőr Oslo. Oeystein Maeland norvég rendőrfőkapitány azért mondott le, mert egy függeden bizottság megállapította: a rendőrség részben vagy teljesen megakadályozhatta volna Anders Behring Breivik tavaly nyári ámokfutását. A norvég sajtó és az ellenzék az utóbbi napokban egyre hangosabban követelte Jens Stoltenberg kormányfő távozását is, mondván: az övé a végső felelősség a hibáknak azért a sorozatáért, amelyet a rendőrség és más szervek elkövettek 2011. július 22-én. Maeland volt Stoltenberg násznagya, és csak pár héttel a tragédia előtt lett a rendőrség feje. (MTI)
