Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-18 / 192. szám, szombat

4 Régió ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com Sosem derült ki, hogy kik voltak a vandálok Biztonsági kamerákat szereltek a Reviczky Házra SZÁZ ILDIKÓ Léva. Biztonsági kamerákat szereltek fel a Reviczky Házra. Wirth Jenő, a lévai Reviczky Társulás elnöke elmondta, a 150 euró értékű kamerát a ház elleni sorozatos támadások miatt voltak kénytelenek meg­venni. A berendezést ingyen szerelték be, és a kamerákhoz tartozó vezérlőt ajándékba kapták a támogatóktól. Az 1993-ban létesült Reviczky Társulás székházát és hirdető- tábláját már többször megron­gálták. A helyiek úgy érzik, a támadások a lévai és környék­beli magyarok kultúrájának, oktatásügyének fejlesztését felvállaló társulás ellen irá­nyultak. A társulás programjá­nak részét képezi a helyi szlovák-magyar kapcsolatépí­tést szolgáló rendezvények szervezése, a fiatal tehetségek felkarolása is. Az elmúlt két év­ben többször tönkretették, fel­gyújtották, felfeszítették, kővel betörték a fából készült, be­üvegezett hirdetőtáblákat. Wirth Jenő elmondta, a társu­lás székháza elleni támadások elkövetőit nem sikerült lelep­lezniük a rendőröknek. A korábbi rongálások hely­rehozatala nem kis pénzébe ke­rült a társulásnak. Az sem de­rült ki soha, ki lopta el a kapu fölött elhelyezett, nemesacél­ból készült felirat betűit. Há­rom és fél méteres magasságba kellett felmászniuk a vandá­loknak, hogy leszakítsák a betűket. A felirat egyébként 405 euróba került, az esetet a városi rendőrség vizsgálta - eredménytelenül. Kä év alatt négyszer tettek nagyobb kárt a lévai Reviczky Társu­lás székházán (Képarchívum) Már aranysakált - régi magyar nevén toportyánt - is láttak a környéken Változik a növény- és állatvilág a Murányi-fennsíkon Nagyrőce /Murány (Murán). Több mint fél évszázada nem látott kisragadozó jelent meg a Murányi-fennsík Nemze­ti Park környékén. Né­hány hete aranysakált, régi magyar nevén to­portyánt láttak Nagyrőce közelében a szakemberek. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Milan Boros, a Murányi­fennsík Nemzeti Park igazgató­ja szerint már tapasztalhatók a klímaváltozás jelei, észrevehe­tően változik az állat- és a nö­vényvilág, néhány faj háttérbe szorul, új fajok és társulások je­lennek meg a mérsékelt égövi területeken. A Murányi Fennsík Nemzeti Parkban például las­san fogyni kezdett a tűlevelű fák egyedszáma, a viszonylag ma­gasan a tengerszint felett fekvő területeken a tölgy, a bükk és a csererdők peremén már erősen megtelepedni látszik az akác, amely az alacsonyabban fekvő részeken lassan egyeduralkodó fafajtává válik. Az őshonos fa­fajták - így a fenyők is - már nem képesek alkalmazkodni a megváltozott klimatikus kö­rülményekhez, északabbi vidé­kekre szorulnak vissza. Az állatvilág is változik, úgy­nevezett inváziós fajok jelennek meg olyan helyeken, ahol ko­rábban soha nem fordultak elő. Érdekes jelenség viszont a med­vék elterjedése. Míg alig két év­tizeddel ezelőtt a Murányi-fenn­sík Nemzeti Parkban csak elvét­ve lehetett medvével találkozni, ma már szinte mindennapos a nagyragadozójelenléte. Néhány héttel ezelőtt külön­leges dolgot tapasztaltak a ter­mészetvédelmi szakemberek: Nagyrőce környékén aranysa­Nádi farkas vagy toportyánféreg Az aranysakál (Canis aureus) - régi magyar nevén nádi far­kas vagy toportyánféreg - körülbelül 45-50 centiméteres marmagasságú ragadozó, testtömege 7-15 kilogramm. A rókánál valamivel nagyobb, rendkívül óvatos és jól vadászó állat. Színezete hasonlít a rókáéhoz, nagyon változatos, álta­lában szürkés, barnás, vöröses, de láttak már fekete bundájú példányt is. Az aranysakál jellemzően kisrágcsálókkal, poc­kokkal, erdei egerekkel táplálkozik. Növényeket és rovaro­kat is fogyaszt, az is előfordul, hogy nagyvadfajok teteméből vagy fiataljaiból táplálkozik, de akár gazdasági állatok, ju­hok levadászására is képes, (szász) Idén először osztják ki a képviselő-testület és a polgármester díját, négyen kapják meg az emlékplaketteket, olyanok, akik sokat tettek a faluért Szent István napi kenyéráldás Dunamocson ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A falunap programja Dunamocs. A Komáromi já­rás közel 1200 lelket számláló falujában ma tartják meg a Szent István ünnepéhez fűződő falunapot, amelynek keretében a helyi református esperes, Do­hai Sándor, valamint Komárom esperes-plébánosa, Elek László atya áldja meg az új kenyeret. Banai Tóth Pál polgármester­től megtudtuk, hogy idén elő­ször osztják ki a képviselő-tes­tület és a polgármester díját. „Négy falubeli kapja meg az em­lékplaketteket, olyan lakosok, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak valamilyen téren, il­letve munkásságukkal öregbí­tették a falu hírnevét” - tájékoz­tatott Banai Tóth Pál. A polgár- mester nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy az év legnagyobb rendezvényének szervezéséből Augusztus 18. (szombat) 7.00: Gyermek horgászver­seny a Süttői sétányon; 9.00: lecsófőző verseny, karate bemutató, asztalitenisz és ti­zenegyes rúgó verseny, tűzoltóverseny a környező falvak tűzoltócsapatai között, ifjú tűzoltók bemutatója a parkban; 15.30: ökomenikus istentisztelet, koszorúzás és kenyérszentelés a katolikus templomkertben, mazso- rettek felvonulása a főtérre, majd bábszínház Écsi Gyön­gyi előadásában; 16.00: kézműves foglalkozás, arcfes­tés és légváras hancúrozás a parkban. Közben kézművesek kínálják portékáikat; 17.00: Kiállítások megnyitója a kul- túrházban. (Nyelvében él a národnostná menšina” - a vi­zuális kisebbségi nyelvhasz­nálat története Dél-Szlováki- ában 1918-2011. Élő népvi­selet Izsán - az izsai népvise­let és hagyományok bemuta­tása). A megnyitón fellép az izsai Búzavirág hagyomány- őrző kórus. 18.00: műsor a szabadtéri színpadon: Mazso­rett bemutató, Tokár Kata és Nagy Norina naszályi népdal­énekesek fellépése, a duna- mocsi Csemadok Szüret című műsora; 19.30: a képviselő- testület és a polgármester dí­jának átadása, a nap folya­mán lezajlott versenyek kiér­tékelése; 20.30: Kolumbusz tojása - vígjáték a Nánai Ama­tőr Színjátszó Csoport elő­adásában; 21.30: Csonka Andreas-koncert, majd a kí­vánságlámpások meggyújtá­sa; 22.30: Lézerdisco DJ Vik- toral. kivegyék részüket a helyi szer­vezetek is. „Ez kovácsolja össze az ittenieket. Az a célunk, hogy a falubeliek ne zárkózzanak be, ne „városiasodjanak” el, hanem fogjanak össze, és maguk is já­ruljanak hozzá a rendezvény előkészületeihez, lebonyolítá­sához. Ez legyen az üzenete az idei Szent István napi falunapnak” - mondta Duna- mocs polgármestere, (pr) Különféle versenyeket rendeznek (A szerző felvétele) Rendkívül óvatos, jól vadászó ragadozó az aranysakál (Képarchívum kált láttak. Ez a kisragadozó év­tizedek óta nem fordult elő ezen a vidéken, Magyarország dél­nyugati megyéiben tizenöt évvel ezelőtt nagyobb számban meg­található volt, ma már az ország egész területén előfordul. Az aranysakálok számát nehéz meghatározni, de a szakemberek szerint akár több ezer példány is élhet ma már Magyarországon. Mivel nem védett faj, vadászható, 2009-ben a magyar Országos Vadgazdálkodási Adattár nyil­vántartása szerint 674 egyedet lőttekki. Természetes ellensége a farkas, de Magyarország terüle­tén ez nem jelent komolyabb akadályt a terjedésében. Szlová­kiában még csak kevés példá­nyát látták, de a határ menti rit- kás erdők vidékén már egyre gyakrabban fordul elő. A faj erő­teljes terjedésének bizonyítéka, hogy már a viszonylag magasab­ban fekvő Murányi-fennsík Nemzeti Park közvetlen közelé­ben is láttakegyedeket. (szász)

Next

/
Thumbnails
Contents