Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-16 / 190. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 16. Külföld 7 Irán beavatkozásának következménye: még több halottja lesz a szíriai belháborúnak - a légtérzárról csak tárgyalgatnak Washington nem lép egyoldalúan Egész Damaszkusz beleremegett a robbantásba. A felkelők vállalták az akciót. (TASR/AP-felvétel) Damaszkusz. Teherán segít Aszadnak kiképezni egy új milíciát a felkelők elleni harcra. Nagy erejű robbanás történt tegnap Da- maszkuszban az ENSZ- megfigyelők szállodájánál, nem messze a hadsereg főparancsnokságától. ÖSSZEFOGLALÓ A hatalmas detonációban hárman megsérültek, a világ- szervezet megfigyelői közül senkinek sem esett baja. A szálloda mögötti parkolóban elhelyezett pokolgép felrobbantott egy üzemanyag-szállító tartály- kocsit. A közelben álló autók kiégtek, akömyezőépületekhom- lokzata megrongálódott, a szíriai főváros fölött pedig sűrű fekete füst gomolygott. A Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) közölte: támadásuk a hadsereg közelben lévő főparancsnoksága ellen irányult, a robbantást „szakértőik úgy tervezték meg, hogy a hadsereg és a kormánypárti Sabiha-milícia vezetőinek reggeli találkozója idején történjen, amikor az aznapi damaszkuszi hadműveletekről döntenek”. Kilenc nappal korábban a felkelők a szíriai állami rádió és televízió damaszkuszi központi épületében követtek el hasonló robbantást, július 18-án pedig a nemzetbiztonsági hivatal damaszkuszi épületében hajtottak végre pokolgépes merényletet, megölve a rézsűn három magas rangú biztonsági vezetőjét, köztük Bassár el-Aszad elnök sógorát. Ez a merénylet volt a legsúlyosabb csapás a damaszkuszi vezetésre. Martin Dempsey, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a sajtónak elmondta: a szíriai vezetés az iráni segédlettel létrehozandó új milícia révén csökkenteni akaija a rezsimet támogató többi erőre nehezedő, 18 hónap óta folyamatos nyomást. „Bármely hadsereg kimerülne ilyen hosszú idő alatt” - mondta. Bár úgy tűnik, a felkelőknek sikerült lelőniük a légierő egy harci gépét, semmi nem utal arra, hogy nehézfegyvereik vagy föld-levegő rakétáik volnának, így feltehetőleg könnyűfegyverekkel lőtték le a MiG-et. Dempsey szerint nem műszaki hiba okozhatta a gép lezuhanását, amint azt Damaszkusz állítja. Dempsey megerősítette, az USA tárgyal Jordániával és Törökországgal a határaik mentén létrehozandó repüléstilalmi övezetekről, mert e két országba áramlik a legtöbb menekült. „Biztonságos övezeteket csak valamilyen repülési tilalommal lehet megteremteni, de egyoldalúan nem tervezünk semmit” - szögezte le. Leon Panetta védelmi miniszter pedig megerősítette, amit már az előző nap is mondott: a repüléstüalmi övezetek létrehozása „nem tartozik a legfontosabb ügyek közé az USA szemében”. Ehelyett humanitárius és egyéb, nem katonai segítség nyújtásának módjain gondolkodik, valamint azon, hogyan lehet továbbra is biztonságban tartani a szíriai vegyi és biológiai fegyvereket. (MTI, ú) Fizet a brit nagybank, New York megbocsát Embargósértők őrizetben Dokumentumokat szivárogtatott ki a külföldre szökött kormányfő Hathatós orosz segítség a szankciók kijátszásához ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/New York. Németországban őrizetbe vettek négy embert azzal a gyanúval, hogy kijátszották az Iránra kirótt embargót, és erőművi alkatrészeket szállítottak neki. Az ügyészségközölte: 90ügynökvettrészt az akcióban, amelyet párhuzamosan Hamburgban, Olden- burgban és Weimarban hajtottak végre házak és irodák átkutatásával együtt. A négy közül egy német állampolgár, a három másik őrizetes iráni-német kettős állampolgárságú. A gyanúsítottak 2010-ben és 2011-ben segítséget nyújtottak különleges szelepek szállításához nehézvizes reaktor számára, s ezzel megsértették az embargót. Az ellenőrzés kijátszása érdekében azt állították, a vásárló egy Törökországban és Azerbajdzsánban bejegyzett cég. A szállítmányok egy több millió eurós megrendelés részét alkották. Irán így próbálta megszerezni a szelep előállításához szükséges technológiát. A gyanúsítottak megsértették a német külkereskedelmi törvényt is. A Standard Chartered (StanChart) brit nagybank megállapodott New York állam pénzügyi felügyeletével a máit héten nagy botrányt kavart ügyben: a bankot 250 milliárd dollárnyi illegális iráni tranzakcióval vádolták meg. A bankcsoport az alku szerint 340 millió dollár büntetést fizet az államnak, és vállalja, hogy megszigorítja a külföldi tranzakciók feletti ellenőrzését. A gyanúsnak talált, feltehetően iráni ügyfelekkel folytatott, összesen 250 milliárd dollár értékű, körülbelül 60 ezer tranzakció 2001 és 2007 között történt. A 340 millió dollárnyi büntetés New York állam általános alapjába kerül, de abban még nem állapodtak meg, hogy mikor kell megfizetni. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ New York. A szíriai kormány orosz segítséggel próbálja megkerülni az olajiparára és a pénzügyi szektorra kivetett amerikai és európai uniós szankciókat. „Bankszámlákat nyitunk Oroszországban euróbán és rubelben, július 5-re elkészülhetnek (...), ezután könnyen fogunk fizetni az importcikkekért, és lesz hová érkezniük az olajexportból befolyó pénzeknek” - írta a szíriai jegybank kormányzója, a pénzügyminiszter, az olajipari miniszter és a Sytrol állami olajipari vállalat vezetője az azóta külföldre menekült Rijád Hidzsáb miniszterelnöknek írt levélben július első napjaiban. A levél másolata több más bizalmasnak nevezhető dokumentummal együtt a The Wall Street Journal birtokába jutott. „Minden érintett fél meg fog tenni minden szükséges intézkedést azért, hogy az eljárás titokban maradjon, s ne tegyük lehetővé az Európai Unió és az USA számára, hogy e cégek nyomára jussanak, és őket is fölvegyék a szankciós listára” - áll a levélben. A WSJ birtokába jutott dokumentumok közül az egyik a Sytrol vállalat által a szíriai olaj reménybeli vásárlóinak elküldött szerződéstervezet, amelyben az orosz Gazprombankot jelölik meg olyan pénzügyi intézményként, amelyen keresztül az átutalások történhetnek. Az orosz bank most azt közölte az amerikai lappal, hogy már nincs üzleti kapcsolatban sem a szíriai jegybankkal, sem más szíriai pénzintézettel. Egy júniusi levélben a Sytrol egy másik orosz bankot, a moszkvai Novikombankot nevezi meg a tranzakciókra kijelölt pénzintézetként. A Novikombank - amelynek az elnöke a szovjet időkben a titkosszolgálat tisztje volt - most szintén azt közölte a The Wall Street Journallal, hogy nincs szíriai üzletfele. Szíria ugyan nem jelentős olajtermelő, de napi 150 ezer hordó olajat exportál, és ebből - a jelenlegi áron számítva - havi 380 millió dollár bevétele van, ami az egyik utolsó devizaforrása Bassár el-Aszad elnök rezsimjének. A szíriai devizatartalék a szankciók előtt kb. 17 milliárd dollár volt, nyugati diplomaták szerint ez azóta 30-50 százalékkal csökkenhetett. (MTI, ú) Hét éve húzódó ügy végére tett pontot az ausztrál legfelsőbb bíróság Zentait nem adják ki Magyarországnak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Sydney. Az ausztrál legfelsőbb bíróság úgy döntött, nem adható ki Magyarországnak a háborús bűncselekménnyel gyanúsított Charles Zentai (Zen- tai Károly). A 90 éves Zentai a második világháború alatt a magyar hadseregben szolgált. A náci háborús bűnösöket felkutató Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 novemberében halálra kínzott egy 18 éves zsidó fiút, amiért nem viselte a sárga csillagot, majd holttestét a Dunába dobta. Zentai felkerült a je- ruzsálemi szervezet tíz legkeresettebb náci bűnözőt felsorakozZentai egy 2008-ban készült felvételen (TASR/AP) tató listájára. Budapest 2005- ben kérte az ausztrál hatóságoktól a Perthben élő férfi kiadatását. Az ausztráliai szövetségi rendőrség még 2005-ben őrizetbe vette őt, és megkezdte ellene a kiadatási eljárást. Az ausztrál kormány 2009-ben jóváhagyta Zentai kiadatását, de a szövetségi bíróság első fokon érvénytelenítette a döntést, arra hivatkozva, hogy a „háborús bűn” vétsége a gyilkosság idején még nem szerepelt a magyar jogrendben, így Zentait nem lehet kiadni. Az ausztrál kormány szerint hibás döntés született az ügyben, ezért a legfelsőbb bírósághoz fordult. Ez a testület is megerősítette a szövetségi bíróság említett döntését, vagyis nem adják ki Zentait. Izraelben ötszáz halálos áldozattal számolnak Másképp ketyeg az óra MT1-HÍR Washington. Izrael mégnem döntött arról, hogy megtámadja-e Iránt - állította tegnap Leon Panetta. Az amerikai védelmi miniszter hangsúlyozta: katonai akcióra csak végső esetben kerülhet sor, és még van idő kivárni, hogy a Teherán ellen hozott nemzetközi szankcióknak és a diplomáciai nyomásnak lesz-e eredménye. Panetta ezt annak kapcsán nyüatkozta, hogy az izraeli sajtóban az elmúlt napokban olyan híradások jelentek meg, miszerint a zsidó állam szinte végérvényes döntést hozott a katonai csapásról, amelyre még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt sor kerülhet. Michael Oren, Izrael amerikai nagykövete hétfőn elismerte, hogy „Izrael órája gyorsabban ketyeg, mint Washingtoné”. Izrael távozó polgári védelemért felelős minisztere, Matan Vilnai tegnap azt nyilatkozta: a kormány arra számít, ha csapást mér az iráni atomipari célpontokra, azt követően többfrontos harcra kényszerül, amely 30 napig tarthat, és legalább 500 halálos áldozata lehet. Közölte: az izraeli lakosság több mint fele számára elegendő vegyvédelmi felszerelés áll rendelkezésre. RÖVIDEN Sorozatos jogsértések Genf. A Szíriában a szembenálló felek mindegyike elkövet háborús bűntetteket, de a felkelők részéről ez nem ér el olyan szintet, mint amüyen a kormányerők részéről tapasztalható. Ez áll az ENSZ szakértőinek tegnap este nyilvánosságra hozott jelentésében, amely hangsúlyozza: a hadsereg és a kormány oldalán harcoló milícia olyan „emberiesség elleni és háborús bűnöket követ el, mint gyilkosság, kínzás, önkényes letartóztatás és fogva tartás, szexuális erőszak, célpontok válogatás nélküli lövetése, fosztogatás és tulajdon lerombolása”. (MTI) Mindhárman rendőrök Budapest. Tegnapra kiderült, a hétfőn Szíriában elrabolt három magyar mindegyike rendőr volt korábban. Már évekkel ezelőtt leszereltek, a rendelkezésre álló adatok alapján 2005-ben, 2007-ben és 2008-ban hagyták el a testületet. A három középkorú, 40 év körüli férfit a Terrorelhárítási Központ azonosította. Áprilisban két magyar állampolgárt raboltak el Szíriában. Azt nem tudni, van-e a két eset között összefüggés. (MTI) Megkapja a menedékjogot London. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója megkapja Rafael Correa ecuadori elnöktől a menedékjogot - írta a The Guardian ecuadori kormányzati forrásokra hivatkozva. Assange, aki két hónapja Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik, júniusban jelentette be: a hivatalos idézés ellenére sem adja fel magát a Scotland Yardnak, hogy az kiadhassa őt Stockholmnak. A svéd hatóságok szexuális bűn- cselekmények miatt körözik őt. Kérdés, megengedik-e a britek Assange- nak, hogy elhagyhassa az országot, hiszen ha most kimenne a követség épületéből, azonnal letartóztatnák. (index.hu) Emlékmű Palachnak Prága. Emlékművet állítanak Prágában Jan Palachnak, a Károly Egyetem egykori hallgatójának, aki 1969. január 16-án Prágában - tiltakozásul Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállása ellen - felgyújtotta magát és sérüléseibe három nap múlva belehalt. (kés)
