Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-25 / 171. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 25. www.ujszo.com Óvadékot is fizetne a zempléni vállalkozó Ma döntenek Vareha szabadon engedéséről ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Zárt ajtók mögött ma dönti el a Legfelsőbb Bíró­ság, hogy kiengedik-e a több milliós gazdasági csalással vá­dolt zempléni nagyvállalkozót, Mikuláš Varehát a vizsgálati fogságból. A gyanúsított a rendőrségi vizsgálat befejezése után is azt állítja, hogy ártat­lan. „Az M. V. gyanúsított szóban forgó ügyét már megkapta a bí­ró, a taláros testület szerdán dönt a felügyelő ügyész panaszáról” - tette közzé a leg­felsőbb instancia sajtóosztálya. Vareha tavaly márciustól van rács mögött, akkor tartóztatták le. Vizsgálati fogáságát akkor azért rendelték el, hogy ne folytathassa törvényellenes te­vékenységét. A vállalkozó vi­szont azóta összes cégét csa­ládtagjaira írta át. A speciali­zált büntetőbíróság ezért múlt héten kiengedte a vizsgálati fogságból, de mivel az ügyész panaszt nyújtott be a határozat ellen, a Legfelsőbb Bíróság döntéséig még rács mögött ma­rad. Ivan Gašparovič államfő korábbi ismerőse, Vareha rá­adásul óvadékot is hajlandó ki­fizetni szabadulása fejében, s egy becsületbeli nyilatkozatot is aláírna arról, hogy tisztessé­ges életet folytat majd szabad­lábon. (dp) RÖVIDEN Meglódult a parlament Pozsony. Egyesülnek a titkosszolgálatok, átalakul a sza­badidőközpontok finanszírozása. A törvényhozás tegnap második olvasatba utalt néhány kormányjavaslatot. Január­tól a két katonai titkosszolgálat (a VOS és a VSS) egyetlen egységként folytatja munkáját. Az önkormányzatok egy má­sik javaslat értelmében jövőre már nem a helyi szabadidő- központot látogató gyerekek száma alapján kapnak támoga­tást, hanem aszerint, hogy az ott lakó gyerekek közül mennyien járnak ilyen központokba. A légkör tisztaságáról szóló törvény is változik: szigorítják a szemétégetők működési szabályait. (TASR) Gazdátlan emberi jogok Pozsony. Addig sakkozott a Fico-kormány a megszűnő ki­sebbségi és emberi jogi miniszterelnök-helyettesi poszt ha­tásköreivel, míg az emberi jogok gazdátlanok maradtak. Ru­dolf Chmel (Híd) a parlament hétfői bizottsági ülésén azt ja­vasolta, ha az emberjogi dotációk elosztásának kérdése a külügyhöz fog tartozni, adják a tárcának az emberjogi agen- dát is. A külügy - és a Smer - ezt elutasította, szerintük a té­ma mindenkihez fog tartozni egy kicsit. Az ellenzéki pártok - és az emberi jogi aktivisták - attól tartanak, hogy sok bába közt elvész a gyermek, s gazdátlan lesz az agenda. Szlováki­ának 1998 óta mindig volt emberi jogi miniszterelnök-he­lyettese, a poszt áprilisban szűnt meg. (MSz, TASR) Mečiar álmodozik Pozsony. Vladimír Mečiar szerint a HZDS meg fog újulni, s fokozatosan új tagokat szerez a szétszakadozó Smertől. A HZDS-nek az év elején 21 ezer regisztrált tagja volt, a volt háromszoros kormányfő úgy véli, az őszre tervezett kötelező újraregisztrálás után 5-7 ezer tagja lesz a mozgalomnak. Mečiar szerint a HZDS új, modem párttá fog változni egy új vezető irányítása alatt. A HZDS egymás után másodszor ma­radt ki a parlamentből, a márciusi választásokon még 1%-ot sem szerzett. Néhány tagja szerint egyszerűen fel kellene számolni. (TASR) Gorilla-jelentés: 60 ezer oldalas nyomozati akta, 50 kihallgatott tanú - a lista még bővülni fog Kaliňák már csak a hullát keresi Pozsony. A Penta meg­akadályozná, hogy a belügyminiszter beszá­moljon a parlamentnek a Gorilla-ügy nyomozásá­ról. Robert Kaliňák teg­nap a parlament védelmi bizottsága előtt beszélt az ügyről. Az ellenzék szerint semmi újat sem tudtak meg. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tiltakozik a Penta pénzügyi csoport főnöke, Jaroslav Haščák az ellen, hogy Robert Kaliňák belügyminiszter tájé­koztassa a parlamenti képvise­lőket arról, milyen stádiumban van a Gorilla állítólagos titkos- szolgálati akta kapcsán indított nyomozás. Haščák jogászai er­ről levélben tájékoztatták a parlament alkotmányjogi bi­zottságát. „Úgy vélem, a nyo­mozócsoport főnöke és a speci­ális ügyész tudták, hogyan kell elkészíteni a jelentést, mit ír­hatnak bele és mit nem. Én pe­dig az általuk elkészített do­kumentumot fogom a parla­mentben felolvasni” - mondta tegnap Kaliňák. Semmi újdonság A Gorilla-ügy nyomozásával kapcsolatos jelentésről a bel­ügyminiszter tegnap a parla­ment védelmi bizottságának számolt be. „A nyomozók bizo­nyos részekben nagy előrelé­pést értek el. Összeállítottak egy térképet, amely ma már Kálinak vígan elvan az aktákkal nem 2D, hanem 3D, de sok koc­ka még hiányzik a mozaikból. A nyomozás végén aztán részlete­sebben is tájékoztathatunk er­ről a térképről” - mondta. A testület tagjai aztán felszó­lították a minisztert, hogy jövő januárban egy újabb jelentés­ben tájékoztassa őket a vizsgá­latról. Alojz Hlina (OĽaNO) képviselő szerint csak a közvé­lemény nyomása, a képviselők érdeklődése járulhat hozzá ah­hoz, hogy az ügyet ne söpörjék a szőnyeg alá. A miniszter tájé­koztatását nem találta kielégí­tőnek. „Semmit sem tudtunk meg. Engem az is érdekelni fog, hogy mennyibe kerül ez a nyomozás, nem hogy százez­reket dobunk ki az ablakon a semmiért” - mondta Hlina. Kaliňák nem lát kivetnivalót egy újabb jelentés kidolgozásá­ban, de emlékeztette a testüle­tet, hogy sokkal többet a máso­dik dokumentumból sem fog­nak megtudni. „Az egyetlen do­log, ami árthat a vizsgálatnak, és ami miatt a nyomozók nem akarnak bővebb tájékoztatást adni, az az a tény, hogy nagyon erős ellenféllel állnak szemben. S a lehető legkevesebb lehető­séget akarnak adni neki arra, hogy tökéletesen felkészüljön” - magyarázta Kaliňák a Dušan Kováčik speciális ügyész által írt jelentés szűkszavúságát. Bűncselekmény kerestetik A jelentésből eddig kiszivár­gott információk szerint a Go­rilla nyomozati aktája már túl­lépte a 60 ezer oldalt. A vizsgá­lat során eddig kb. 50 tanút hallgattak ki, viszont az eddig összegyűjtött bizonyítékok sem elegendőek ahhoz, hogy bárki ellen eljárást kezdeményezze­nek. Tekintettel a bonyolult és hosszadalmas vizsgálatra, a felügyelő ügyész kérvényezte a speciális nyomozócsoport ki­bővítését. .jelenleg nem lehet megítélni, mikor érhet véget a nyomozás” - írta a jelentésben Kováčik. Kaliňák szerint az ügyön dolgozó nyomozók főleg azért vannak nehéz helyzetben, mert a vizsgálatot a hagyományostól teljesen eltérő módon kell foly­tatni. „Jelen esetben ismerjük a következményeket, tudunk néhány pénzátutalásról, ha ne­vezhetem ezt így. S az, amit lassan keresnek a rendőrök, azok a következmények, a bűncselekmény. Leegyszerűsítve elmondhat­nám, hogy ismeijük a megren­delőt, a kivitelezőt, tudunk a pénzről, már csak a hulla hiányzik” - mondta a minisz­ter. A jelentést jövő kedden fogja felolvasni a parlamentben a belügyminiszter, (dem, SITA) Vészforgatókönyvek kidolgozását követelik a nővérek a szaktárcától és a képviselőktől Feketében tüntettek a béremelésért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közel egy év után ismét transzparensekkel vonul­tak a parlament elé az egész­ségügyi nővérek. A tiltakozók fekete pólókban voltak, azt szimbolizálva, hogy a béreme­lésükért hónapokkal ezelőtt indított harcot elölről kell kez­deni. A kb. 350 nővér már délelőtt tíz órától hangosan tudtára ad­ta a parlamenti képviselőknek, mit gondol az egészségügyi nővérek és szülészassziszten­sek béréről szóló törvényről. „Az orvosok bérét emelték, a nővéreket becsapták”; „Nélkü­lünk nem boldogulnak”; „A nő­vérek és a szűlészasszisztensek a tisztességes utat válasz­tották” - ilyen feliratok voltak olvashatóak a nővérek transz­parensein. Mária Lévyová, az Egészség- ügyi Nővérek és Szülész­asszisztensek Kamarájának el­nöke tegnap Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszterrel és Pavol Paška házelnökkel is tár­gyalt, elmondása szerint egye­lőre csak abban egyeztek meg, hogy ha a béremelésről szóló törvény visszakerül a parla­mentbe, akkor a jogszabály módosításánál a nővérek kép­viselői is jelen lesznek. A nővérek a parlamentet és a kormányt egy vészforgató­könyv kidolgozására kérik arra az esetre, ha az Alkotmánybí­róság törvényellenesnek neve­zi a béremelésről szóló tör­vényt. „Ne várjanak passzívan a bíróság döntésére, az egész­ségügyi alkalmazottaknak és a pácienseknek vészforgató­könyvekre van szükségük” - mondta Lévyová. A feketébe öltözött nővérek tüntetése körülbelül két óra után ért véget, a legközelebbi megmozdulást az Alkotmány- bíróság kassai épülete elé szer­vezik. (dem, SITA) Mamojka újra beszólt Čaplovičnak; továbbra sincs egyetértés a kormánypártban az egyetemi oktatók sorsáról; Richter ügyét lezárták Kormánypárti belharcok felsőoktatási fronton ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hugo Chávez ve­nezuelai elnök is rajtunk fog rö­högni, ha elfogadják az egye­temi tanárok munkavállalását korlátozó törvényt, állítja Moj­mír Mamojka. A parlament ok­tatásügyi és sportbizottságának smeres elnöke élesen bírálja párttársa, Dušan Čaplovič okta­tásügyi miniszter törvénymó­dosító-javaslatát, amely meg­akadályozná, hogy a főiskolai és egyetemi oktatók egyszerre több intézményben is főállás­ban dolgozzanak. „Ha ez át­megy, mi leszünk az egyedüliek vele a világon, Észak-Korea és Hugo Chávez is rajtunk fog röhögni” - mondta Mamojka. Szerinte a javaslat alkotmányel­lenes. „Mindenkinek joga van szabadon foglalkozást választa­ni” - érvel a politikus, aki maga is érintett, ugyanis több intéz­ményben oktat. A tárcaközi egyeztetésben levő javaslat sze­rint az egyetemi és főiskolai ta­nárok egyszerre csak egy helyen taníthatnak főállásban, további intézményekben pedig mellék­állásban, limitált óraszámmal. A javaslattal a rektorok sem ér­tenek egyet. Čaplovič az oktatás színvona­lának emelését várja a korláto­zástól, melynek egyik lehetsé­ges következménye lehet, hogy szakirányok szűnnek majd meg az egyes egyetemeken. A szak­irányok biztosításához ugyanis szakképzett professzorokra van szükség, viszont mivel egy-egy ritka szakirányt csak kevesen képviselnek, gyakran több egyetemen is ugyanaz az oktató biztosítja a képzést. A minisztérium ugyanakkor 65-ről 70 évre emelné a szak­irányokat garantáló oktatók korhatárát, éppen azért, hogy elkerüljék azok megszűnését. Az oktatásügy szerint jövőre 300 szak szűnhet meg, ha nem módosítják a törvényt. Az erről szóló javaslat tárcaközi egyez­tetésben van. A Főiskolák Taná­csa (RVŠ) szerint a korplafont teljesen ki kellene iktatni a rendszerből, és az Akkreditáci- ós Bizottságra kellene bízni az oktatók alkalmasságának vizs­gálatát. „így kiszűrhetnék azo­kat, akik már 50 évesen sem lát­ják el hatékonyan a fela­dataikat” - figyelmeztet Viktor Smieško, a tanács elnöke. A változtatás kritikusai ugyanakkor úgy vélik, a tárca javaslatával a gyengébb szín­vonalú, a megfelelő oktatói utánpótlásról nem gondoskodó karok vagy tanszékek lennének csak megmentve. A 65 éves korhatárt ugyanis már hosszú évek óta tartalmazza a jogsza­bály, így minden tanszékvezető pontosan láthatta, milyen lépé­seket kell tennie - adott eset­ben szakmai előrelépésre ösz­tönözve a munkatársakat - a szak akkreditációjának meg­védése érdekében. Ján Richter szociális ügyi mi­niszter ellenben megnyugod­hat, a besztercebányai egyete­men szerzett diplomáját az okta­tásügyi tárca már nem vizsgálja. Čaplovič hétfőn tájékoztatta az illetékes parlamenti bizottságot, hogy lezártnak tekintik az ügyet. Lapértesülések szerint Richter nem akkreditált szakot látoga­tott, majd egy másik szakból ka­pottdiplomát. (TASR, vps)

Next

/
Thumbnails
Contents