Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-20 / 167. szám, péntek

Kultúra 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 20. Markovics Ferenc, a magyar film jeles fotográfusa több évtizedes emlékeit jelentette meg Letűnt idők képes jegyzőkönyve Két „nagy csapata” volt a nyolcvanas években a Mafilmnek (Magyar Filmgyártó Vállalat). Válogatott színészekből állt az egyik, standfotó­sokból a másik. Szűk csapat alkotta ez utóbbit. SZABÓ G. LÁSZLÓ Nevük beleveszett a kész film stáblistájának sűrűjébe, de szinte hétről hétre megjelent valamelyik nívós hetilap (Film Színház Muzsika, Új Tükör, Or­szág-Világ) címoldalán. Gyorsan megjegyeztük va­lamennyit. Inkey Alice, B. Mül­ler Magda, Endrényi Egon, Kende Tamás. Nevük előtt csak annyi állt, hogy: „Fotó:”, a fel­vétel mögött viszont rengeteg türelem, odaadás, egyezkedés. Markovics Ferencet a legtü­relmesebb, a legkitartóbb, a legmegértőbb standfotósként ismertem meg 1977-ben, ami­kor Révész György Ki látott en­gem? címen forgatta Ady-film- jét. Rögtön ezután már a Csontváry következett, Huszá- rik Zoltán mesterműve, de ha az összes filmet felsorolnám, amelyben Markovics Ferenc dolgozott, 54 produkció címét kellene leírnom. Állófotósnak is nevezik, aki ezt a nem min­dennapi munkát végzi. „Ripor­teri szem és véna is kell ahhoz - állítja Rögzítőshow címmel nemrég megjelent könyvében a szakma több kitüntetéssel ko­ronázott királya -, hogy egy másfél perces jelenetből azt a jellemző pillanatot ragadjuk ki, amelyben legjobban sűrűsödik az egész lényege, ami később a mozik kirakatában, immár rek­lámképként eladja a filmet a majdani közönségnek.” A Ba­lázs Béla-díjas, Érdemes és Ki­váló Művész, Markovics Ferenc a hetvenes évek második felé­től lapunknak is külső munka­társa, felvételei olyan filmek egy-egy momentumát, emlé­kezetes pillanatát hozzák vissza ma is, mint a Szerelem, a Macskajáték, az Egy erkölcsös éjszaka, A zsarnok szíve, a Szívzűr, vagy a Maximilian Schell, Michael York, Jane Seymour főszereplésével Ma­gyarországon forgatott Az Operaház fantomja. Cudar, kiszámíthatatlan, nomád élet a standfotósé, állít­ja könyvében Markovics Fe­renc. A hosszú, végeláthatatlan napi menetek sokakat elriasz­tanak a műfajtól, amelyet töb­ben is a fotóriporteri és a rek- lámfényképészi szakma közé helyeznek. ,A rendező és az operatőr ál­tal előállított jelenetek fotóbeli rögzítését soha nem tekintet­tem önálló, saját művészi te­vékenységnek (hanem egy adott ügy szolgálatának), de minden porcikámmal töreked­tem a film mondanivalójának, eszmeiségének legjobb sűrí­tésére, megmentésére” - írja a szakma már legendás alakja, aki Huszárik Zoltán említett filmjében a horvát származású magyar hadvezért, Zrínyi Mik­lóst formálta meg. Album és memoár, egy letűnt kor „képes jegyzőkönyve” a Rögzítőshow. Színészportrékkal, emlékeze­tes filmplakátokkal, forgatások szüneteiben készült, rendkívü­li pillanatokat dokumentáló felvételekkel. Markovics Fe­renc azonban nemcsak a film világában tett nagy utazásokat az elmúlt évtizedek során: Kí­nában, Dél-Koreában, Finnor­szágban, Izraelben, Ukrajná­ban, sőt még a Bryce Canyon­ban is megörökítette, amit „haza kellett hoznia”. Ezek kö­zül a képei közül a Lábujjhe­gyen álló fát szeretem a leg­jobban, amelyet csak Csontvá­ry magányos cédrusával tudok rokonítani, hiszen mindkét kép ugyanazt az érzést váltja ld bennem. A Lábujjhegyen álló fa homokos, sziklás földbe ka­paszkodva, egyedül szemléli a tájat, még egy bokor sincs mel­lette, amellyel megoszthatná mindennapi kínját, örömét. Fent kapaszkodik egy festői völgy fölött, ágait szabadon cibálja a szél, koronáját kedvé­re veri az eső, égeti a nap, ő mégsem pusztul bele. Törzsé­ben, szilaj gyökereiben az el­pusztíthatatlan élet, fenség és büszkeség, dac és erő, végte­len várakozás. Arctalan önarc­képe lehetne ez Markovics Fe­rencnek, ha önmagát látná a fában, de inkább egy óriási égőt ölel magához „feszültség nélkül”, és ezt kínálja szokat­lan portréként könyve utolsó oldalainak egyikén. Feszültség nélkül. Igen, így él bennem, a legnyugodtabb, a legmegértőbb, a legalázato­sabb művészemberek egyike­ként, aki finom humorral, sen­kit nem sértő, szellemes meg­jegyzéseivel jutott fel hivatása csúcsára, s szinte észrevétlenül került a jazz általa is csodált nagyjai, Ella Fitzgerald, Oscar Peterson, Ray Brown, Dave Brubeck, Louis Armstrong kö­zelébe, vagy éppen a Baba ut­cai ház vastüdővel lélegző be­tegei közé. „Vállat vonítottam, amikor sok éve arról olvastam, hogy a japániak gyártani kezdték az eldobható fényképezőgépet. Na, és aztán? Nagy dolog! Én meg már évtizedekkel ezelőtt feltaláltam és megalkottam az eldobható fényképet! ” Ez is ő. Egy nagyszerű foto­gráfus, aki nemcsak a szemé­vel, a szellemével, a szellemes­ségével is képes alkotni. Már a hazai mozikban Woody Allen új vígjátéka, mely négy történetet mesél el az olasz fővárosból Rómának szeretettel Szlovákiában a trencséntep- lici ArtFilmFest közönsége lát­hatta elsőként, nemrég a Kar­lovy Vary-i fesztivál zárófilm­jeként vetítették, tegnaptól azonban már a hazai mozik műsorán szerepel a fáradhatat­lan mozgóképes mesélő, Woody Allen Rómának szere­tettel című amerikai, olasz és spanyol színekben készült új vígjátéka. A sajátos történetei­vel Nyugat-Európa nagyváro­sait járó mester újabb komédiá­ját római helyszínek pezsdítik fel. Parádés szereposztással biztosított a forró vígjátéki helyzetek tökéletes kivitelezé­se. A sort a mester egyik nagy kedvence, Penélope Cruz nyit­ja, aki a négy történet egyiké­ben utcalányt alakít. De láthat­juk a filmben Ellen Page-t és Alec Baldwint is. S ha már Ró­ma, nem hiányozhat Roberto Benígni sem. (tébé) RÖVIDEN Almási Róbert kiállítása Mosonmagyaróvár. A Hansági Múzeum Főépületében július 22-én 18 órakor nyitják meg Almási Róbert festő­művész kiállítását. A megnyitón a tárlat anyagát Borbély Károly festőművész, főiskolai docens méltatja és ajánlja a közönség figyelmébe. A kiállítás augusztus 20-ig tekinthe­tő meg. (t) Robin Williams elnököt játszik Los Angéles. Dwight Eisenhower amerikai elnököt alakítja Robin Williams a The Butler című filmben, amelynek forga­tása ebben a hónapban kezdődik New Orleansban. Lee Dani­el rendező filmjének főhőse Eugene Allen, a Fehér Ház al­kalmazottja, főkomornyik, aki három évtized alatt nyolc el­nöki családot szolgált ki. Williams mellett Forest Whitaker, Oprah Winfrey, Vanessa Redgrave, Terrence Howard, John Cusack, Alan Rickman és Jane Fonda neve is olvasható a sztárszereposztásban - írta a The Hollywood Reporter online kiadása szerdán. Robin Williams a The Butler után a Phil Al- den Robinson rendezésében készülő The Angriest Man in Brooklyn című produkcióban játszik, amelyet szeptember­ben kezdenek forgatni New Yorkban. A történetben egy orvos azt találja mondani egy undok páciensnek, hogy már csak ki­lencven perce van hátra az életéből, mire a férfi nekivág, hogy amit lehet, jóvátegyen korábbi rossz húzásaiból. (MTI) A Tanks (Tartályok) szekció a kulturális intézménnyé átépített egykori londoni hőerőmű hajdani földalatti olajtartályaiban ka­pott helyet (TASR/AP-felvétel) Megnyílt a londoni Taté Modern új részlege Az élő művészet tartálya összefoglaló London. A Londoni Taté Modern kortárs művészeti mú­zeum a hét elején bemutatta az élő művészetnek és az installá­cióknak szentelt új részlegét, amely a vizuális kultúra új terü­leteinek feltárására, így a videoművészet, a fotográfia és a performansz népszerűsí­tésére kidolgozott tervek első konkrét eredményét képviseli. A Tanks (Tartályok) szekció, vagyis az új részleg a kulturális intézménnyé átépített egykori londoni hőerőmű hajdani föld­alatti olajtartályaiban kapott helyet, miután azokat elegáns kiállítótérré változtatták, ahol a művészek bemutathatják al­kotásaikat. „Ez nem múzeum, nem galé­ria, nem színház. Ez valami más” - jelentette ki Chris Der- con, a Taté Modem igazgatója, aki bízik abban, hogy a Tanks szokatlan formája olyan kihí­vást jelent a művészek számá­ra, amely új művek megalkotá­sára ösztönzi őket. A két, egyaránt 7 méter ma­gas és 30 méter átmérőjű be­tonhengert két svájci építész, Jacques Herzog és Philippe Merőn tervei alapján alakítot­ták át. A Tartályok a Taté Mo­dem Project részét képezik, amelynek teljes megvalósítá­sakor 60 százalékkal bővül a múzeum kiállítási tere. London vezető modern mű­vészeti intézményét évente öt­millió látogató keresi fel, és amióta 2000-ben megnyitot­ták, mindig helyhiánnyal küsz­ködött. A hatalmas turbinate­rem, ahol hajdanán az áram- fejlesztők álltak, óriási teret foglal el, a múzeum így csak feleakkora kiállítási felülettel rendelkezik, mint a párizsi Pompidou-központ vagy a New York-i MoMA, amelyek­nek külön-külön jóval keve­sebb látogatója van. A Tartályok megnyitása „új teret nyújt programjaink szá­mára, így a performansz, a hang, a mozgóképek és a rész­vétel ugyanolyan súlyt kap, mint minden más, amit csiná­lunk” - mondta Dercon. Az időszaki nyári kiállítások bemutatását követően október 28. után a Tanks részleget ideig­lenesen bezárják, hogy folyta­tódhasson a bővítés: 64,5 méter magas épületet emelnek a tartá­lyok fölé. A Taté Modern, amely a British Museum után London második legnépszerűbb múze­uma, 2016-ban kívánja átadni a tízemeletes új tornyot - ebből három emeletet foglal majd el az új kiállítási tér. (MTI) Woody Allen ezúttal egy neurotikus apát alakít, aki Rómába érkezik, hogy megismerje lánya jö­vendőbelijét (Fotó: Forum Film)

Next

/
Thumbnails
Contents