Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-18 / 165. szám, szerda
12 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 18. www.ujszo.com A Duna menti községek a tartópillérek Hídverő Napok a további hídépítés jegyében M1R1ÁK FERENC Búcs. A Faluház parkjában nyitották meg a tizenhatodik Hídverő Napokat „Több mint másfél évtizede született meg a gondolat, hogy a Dunán átívelő szellemi híddal kötődjünk az anyaországhoz. Tizenhat év után is egységes a Hídverő Társulás, sőt további anyaországi településekkel bővült, erősödött. Ez a hétvége az összetartozás, a hídverés hétvégéje” - mondta ünnepi köszöntőjében Szigeti János, Búcs polgármestere. Tizenhat évvel ezelőtt tizenhárom település polgár- mesterei úgy döntöttek, Pat és Neszmély hídfővel megrendezik az első Hídverő Napokat. A rendezvényt azóta felváltva szervezik meg a Duna két partján. A híd tartópillérei a Duna menti községek. A nyitórendezvény végén a Hídverő Társulás településeinek polgár- mesterei rátűzték községük szalagját az emlékoszlopra. Szombaton a rendezvény színes hajósprogramot kínált, melynek csúcspontja a Csillagmécsesek éjszakája a Dunán című rendezvény volt, amikor a szervezők közel 20 km hosszan több ezer égő mécsest helyeztek a Dunára. Az úszó mécseseket a Duna menti községekben élők kísérőrendezvényekkel és tábortűzzel fogadták. Tizenhat év után is egységes a Hídverő Társulás, sőt további anyaországi településekkel bővült (A szerző felvétele) Szlovákiai, magyarországi, erdélyi és kanadai művészek találkoztak Nemzetközi alkotótábort szerveztek Szőgyénben Szőgyén. Tizenharmadik alkalommal rendezték meg Szőgyénben azt a nemzetközi alkotótábort, ahol évről évre a világ különböző pontjain élő magyar képzőművészek találkoznak. A szlovákiai alkotók mellett magyarországi, erdélyi és kanadai festők vettek részt a találkozón. GULYÁS ZSUZSANNA „1999-ben a Tatán élő, sző- gyéni születésű Nágel Béla vetette fel a tábor megszervezésének ötletét. Magyarországról Kántor János esztergomi festő, Szlovákiából Kocsis Ernő karolta fel a kezdeményezést” - mondta Berényi Kornélia szőgyéni szervező. A magyarországi és szlovákiai művészekből álló csapat fokozatosan bővült. Erdélyi és kanadai művészek is visszajáró táborozok lettek. „Idén sok lelkes fiatallal egészült ki a csapat. Létrejött egy ifjúsági szekció is. Új arculatot kapott a rendezvény. A régiek örömmel üdvözölték a fiatalokat, Kunné Paulusz Györgyi ikonfestő akik a tapasztalatszerzés mellett új technikákat is ellestek az idősebbektől” - mondta Berényi Kornélia. Kunné Paulusz Györgyi szentendrei inkonfes- tő és Sulyok Teréz tatai képzőművész vezetésével a fiatalok egy napot Perbetén, a Szűz Mária Remetekápolna ligetében töltöttek. A táborban született alkotások egy részét a művészek a község önkormányzatának ajándékozzák. „Egy szép, közel 500 darabos gyűjtemény állt össze az elmúlt évek alatt. A festményeket korábban a helyi kortárs galériában állítottuk ki. Most időszakos kiállításokat szervezünk. Két éve a Vi(Bokor Klára felvétele) segrádi Alap támogatásával vándorkiállítást rendeztünk. Az alkotásokat így a lengyel, cseh és magyarországi testvér- településekre is eljuttattuk” - jegyzete meg a tábor szőgyéni szervezője. Az idén készült alkotásokból pénteken nyílt kiállítás a szőgyéni művelődési házban. Az orvostudománynak ez a szakága már rég nem csak a hullák boncolásáról szól, a forradalmian új terápiák kifejlesztése is ezen alapul Alig akad, aki a patológiát választaná B. JUHOS MELINDA Győr. Matematikusnak készült, végül az orvosi pályát választotta. Dolgozott ausztriai, németországi, angliai kórházakban. Gyűrűs Péterrel, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház patológiai osztályának főorvosával beszélgettünk. Nem mert bemenni a betegek közé „Matematikusnak készültem, aztán a gimnázium utolsó évében úgy éreztem, sokkal nagyobb kihívás az orvostudomány” - kezdte a beszélgetést Gyűrűs Péter főorvos, aki a pécsi orvostudományi karon végezte tanulmányait. Adódik a laikus kérdés, hogy egy orvos miért éppen a patológiát választja, hiszen mindenki azt gondolja, hogy ez valójában nem is a gyógyításról szól. Péter hiába végzett kiváló eredményekkel, az egyetem után úgy érezte, nagyon keveset tud, és félt a betegek közé menni. Szerette volna rendszerezni ismereteit, ezért a hema- topatológia területén rendkívül neves Kerényi Gábor vezette Patológiai Intézetébe jelentkezett. „Három évet töltöttem itt gyakornokként. A szakvizsga előtt felmerült ugyan, hogy hematológus legyek, de úgy érzem, a patológia a medicina legobjektívebb ága, egy leletről minden patológusnak ugyanazt kell megállapítania” - mesélte Péter. Tévhit azt gondolni, hogy a patológus egész nap halottak között van, szerveket szed ki a testekből. Igaz, hogy Péter boncolásokat is végez, de munkájának nagy részét kór- szövettani, citológiai és molekuláris patológiai vizsgálatok teszik ki. „Tekintettel arra, hogy Kerényinél tanultam, a hematopatológiai eseteket rám bízták a kórházban. Azzal, ami csontvelővel, nyirokszervi tumorok diagnosztizálásával függ össze, én foglalkozom” - mondja Péter, közben pedig a nagyítóhoz kísér és a metszeteken jól látható rákos sejteket mutatja. Kit és miért boncolnak? Azt, aki nem természetes halált hal, balesetet szenved, öngyilkos lesz, bonctani vizsgálatnak vetik alá. Ha a halott- szemlét végző orvos nem tudja megállapítani a halál okát, a tetemet felboncolják. „Ha bármiféle betegség nélkül hirtelen áll be a halál, teljes belső szervi boncolást végzünk. Ilyenkor részletesen megnézzük az elhunyt bőrét, testnyílásait, van-e bármiféle külsérelmi nyom. A boncmester kiveszi a szerveket, eltávolítja a koponyából az agyat, továbbá a nyaki szerveket és a nyelvet, a mellüregi és hasüregi szerveket” - mondja Péter. Hozzáteszi, váratlan elhalálozásnál a szívelégtelenség gyanúja merül fel először. Tumorok esetében nagyon lényeges az értékelés, itt viszont a bomlás után már sokkal nehezebb a károsodott szervek vizsgálata. A daganatos betegek nagy része kórházi ellátásban részesült, így van már valamiféle kórházi előzmény, ami segít az értékelésben. Pétertől megtudom, hogy nem mindig a halál okának felderítése miatt történik a boncolás. Boncleletnél olyan vizsgálat is elvégezhető, Legközelebb Molnár Ferenc pszichiátert mutatjuk be. amely élő emberen lehetetlen. Előfordul, hogy arra keresik a választ éppen, hogy a beteg hogy volt képes olyan súlyos előrehaladott betegséggel olyan sokáig élni. Műtét közben érkezik a minta „Gyakran előfordul, hogy műtét során tanácstalanná válik a kolléga, és gyors vizsgálatot kér. A műtőssel leküldi a gyomorból, májból, emlőből vett mintát. Ilyenkor legfeljebb 20 perc alatt elkészül egy metszet és telefonon közlöm az eredményt. Ez nagyon nehéz munka, és óriási a felelősség. Sokszor ettől függ, hogy egy nőnek el kell-e távolítani a melléd’ - mondja Péter, akit saját bevallása szerint pályája elején nagyon megviseltek a boncolások. Munkája során sok megrázó esettel találkozott, de a legszörnyűbb élménye egy négyéves kislány boncolása volt. „Fél óra sírás után láttam neki a munkának. A kislány az édesanyja szeme láttára csuklóit össze és halt meg a játszótéren. A halálát vírusos szívizomgyulladás okozta” - idézi fel a 17 évvel ezelőtt történteket a főorvos. Már a beszélgetés legelején nyilvánvalóvá vált, hogy Péter a munkája megszállottja, kutatásai eredményeit a gyógymódok fejlesztésére használja. „Feladatomnak tekintem, hogy ___________m Gyűrűs Péter patológus az irodájában szerző felvétele mindig újabb és újabb klinikai kérdésekre adjak választ. Fontos, hogy már nálunk is létezik a molekulárisán célzott, személyre szabott terápiával. Ezek nagyon drága kezelések, bizonyos előírásokhoz kötöttek. Ezek helyettesíthetik a kemoterápiát, kisebbek a mellékhatásai, sokkal hatékonyabb” - érvel a doktor, aki hozzáteszi, hogy bonctermi tapasztalat, gyakorlat nélkül nincs esély a továbbfejlődésre. Nem hajlandók kezet fogni vele „Sokan nem hajlandók kezet fogni vele” - mondja nevetve a főorvos. Az orvostanhallgatók közül nagyon kevesen választják ezt a szakirányt, éppen ezért van veszélyben a győri osztály is. Egyik tényező lehet, hogy rendkívüli tudást és állandó továbbképzést kíván a szakirány. A főorvos bejárta már a legnevesebb kórházakat, szíve mégis hazahúzta. „Itt van a családom. Másrészt ha már ennyi mindent tehetünk az orvoslás terén, ezt tegyük elsősorban a hazai betegekért. A győri kórház izgalmas hely, szeretek itt dolgozni” - zárta le Gyűrűs Péter.
