Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-07 / 156. szám, szombat
4 Régió-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 7. www.ujszo.com A szociális lakásokban élők rasszizmusról, gettósításról beszélnek Betelt a pohár a szomszédoknál B. JUHOS MELINDA Galánta. Nyílt levéllel fordultak a városi képviselőkhöz a Vodárenská utca lakói. A lakások tulajdonosai arra panaszkodtak, hogy a mindössze hatéves házukat folyamatosan rongálják a szomszédos szociális lakásokban élők. A panaszosok szerdán találkoztak a város vezetésével és a városi hivatal munkatársaival, hogy megoldást találjanak gondjaikra. „Hat éve épült a ház, három év után ki kellett cserélni a bejárati ajtót, a szomszédos tömbben lakó gyerekek folyamatosan a lépcsőházban futkostak, eltűntek a dolgaink az ajtók elől, a tűzoltó készülékeknek is nyoma veszett. Mostanra a ház oldala szörnyen néz ki, a bejáratunknál mindig szemetet hagynak. Nem merjük szóvá tenni a szociális lakásokban élőknek ezt, félünk, hogy bosszút állnak” - panaszolta lapunknak Viera Varga Eštóková, a tömbház egyik lakóbizalmija. Hozzátette, lakásaik eladhatatlanná váltak. A lakosok egy, a két lakótömböt elválasztó kerítés építését kezdeményezték a városi hivatalban. „Javasoltuk, hogy nyújtsanak be tervezetet a városi hivatal építésügyi osztályához, ha minden rendben lesz, a hivatal engedélyezheti a kerítést” - mondta Ján Poľakovský, a városi hivatal vezetőjének helyettese. A lakóbizalmitól megtudtuk, ugyanolyan drótkerítés elhelyezését tervezik, mint amilyennel a szomszédos, egykori munkásszállót kerítették be. Adott esetben viszont csak a két ház közé húznának kerítést, nem kerítenék körbe az egész tömböt. Ezzel megakadályoznák azt is, hogy az ablakaik alatti úton rövidítsenek a szociális lakásokban élők. Az általunk megkérdezett lakosok kissé félnek attól, hogy a kerítés felállítása után bosszút állnak majd a szomszédok. A szociális lakásokban élő egyik idős férfi szerint megalapozottak az új ház lakóinak panaszai. „A mi lakótömbünk a legcsúnyább a városban. Erről csak az itt élők tehetnek. A lépcsőházunk is olyan, mint a disznóól, szétvert postaládák, piszok, sokszor ürüléket, fecskendőket találunk itt” - mondta a neve elhallgatását kérő férfi. A fiatalabbak már más véleményen vannak, szerintük nem az ő gyerekeik, hanem az új ház lakói teszik tönkre saját házukat. A ház elkerítése véleményük szerint a rasszizmus jele, ezzel gettósítanák őket. Az egyik lakóbizalmi, Viktoria El Falougy bízik abban, hogy a házfala mellé húzott kerítéssel megakadályozható a rongálás (A szerző felvétele) Összetartó emberek lakják a Komáromi járás kis községét, Gellért. A falu polgármestere, Rácz László szerint ez az, ami előre vihet egy kis települést. „Nagyon fontos, hogy a testület tagjai egy közös célt tartsanak szem előtt, előbbre vinni a falu ügyeit. Szerencsére ez Gelléren így működik" - mondja Rácz László. És hogy ez így igaz, bizonyítja az utóbbi évek megvalósult terveinek sora. „1970-ben a központosítási hullám elérte Gellért is, Bogyához csatoltak bennünket. Ennek eredménye lett, hogy a 750 lakosú falunk létszáma 400-ra csökkent, kezdett teljesen elöregedni. Mikor 1993-ban elváltunk Bogyától, nem volt a községnek egy középülete sem. Az első dolgunk az volt, hogy önerőből felépítettük a falu központjában a faluházat, ahol most minden adminisztrációt el tudnak intézni a lakosok. Itt kapott helyet a kultúrház és a postafiók is napi 1 órás nyitva tartással. Fontos, hogy ha bárki belép a hivatalba, úgy érezze, az ügye el van intézve. A faluban az évek során sikerült bevezetni a gázt, rácsatlakoztunk a bősi vízhálózatra, ravatalozót építettünk, tavaly a temetőkerítést cseréltük le, felújítottuk az utakat, és a fiatalok érdekében új bérlakásokat építettünk. Mindezeknek az intézkedéseknek köszönhetően kedvezően kezdett alakulni a lakosság összetétele" - mondja elégedetten a polgármester. Ezt pedig a számok is alátámasztják, most kevés híjján majdnem 500 lakosa van Gellérnek. A különválást követően 6 gyermekkel működött az óvoda, most 22-en látogatják. „Sokkal több a fiatal itt, az ő érdekükben létesítettünk edzőtermet. A kicsik részére kialakítottunk játszóteret, a Környezetvédelmi minisztériumon keresztül pedig a Környezetvédelmi alapból az óvoda nyílászárócseréjét, tetőszerkezet javítását, az épület teljes rekonstrukcióját szeretnénk elvégezni''- tudtuk meg Rácz Lászlótól. A sikerek mellett azonban mindig akad megoldásra váró probléma. „Fel kell újítani a közvilágítást, járdákat, buszmegállókat. Öt községgel karöltve szeretnénk a nagymegyeri víztisztító állomásra csatlakozni. Egy szabadtéri színpadot is szeretnénk létesíteni, ahol majd a jövőben a falunapokat tarthatjuk. A temetőnél ki kell alakítani egy parkolót, az új bérlakásoknál pedig a közterületet kell rendezni. A régi kavicsbányánál pedig a jövőben egy horgásztavat létesítenénk" - monda Gellér polgármestere. A nagyobb beruházások azonban javarészt csak a távlati tervekben szerepelnek, jelenleg a község is kénytelen a túlélésre berendezkedni. A falu hagyományos, közösségkovácsoló rendezvényeit idén is megtartják, és mindent megtesznek azért, hogy a helybeliek érezzék, itt a hivatal van az emberért, nem az ember a hivatalért. Nincs gond, ha nincs nálunk készpénz, vagy elromlott az automata jük a számlát már SMS-ben is rendezhet- (Somogyi Tibor felvétele) Korszerűsít a parkolási szövetkezet a járási székhelyen SMS-ben is fizethetünk a parkolásért Dunaszerdahely. Július másodikától már nem lehet kifogás, hogy elromlott a parkolóautomata, a parkolójegy ugyanis SMS-ben is megvásárolható. A 2200-as telefonszámra kell elküldeni a személygépkocsi rendszámát, és fél percen belül visszaigazolást kapunk. A szolgáltatás az összes mobilszolgáltatónál elérhető. ÚS SZÓ-ÉRTESÜLÉS A Csallóköz központjában hétköznapokon reggel nyolc és délután öt, szombaton pedig reggel nyolc és déli tizenkét óra között kell parkolódíjat fizetniük az autósoknak. Ezt július másodikától bárki megteheti mobütelefonjáról, SMS-üzenetben is, óránkénti 50 centért. A megoldás műszaki hátterének kidolgozása két hónapot vett igénybe, nyilatkozott Koc- mál Roland, a Dunaszerdahelyi Parkolószövetkezet igazgatója a helyi médiának, rámutatva, hogy a 2200-as számra kell SMS-t küldeni a „DS, szóköz, rendszám” formában. A gépjármű-tulajdonos így egy órára fizeti elő a parkolást. Ha viszont „DS, szóköz, rendszám, fizetendő óraszám” formában küldi el az SMS-t, többórás parkolásra vált jegyet. A sikeres parkolójegy-vásárlásról fél percen belül értesítés érkezik a telefonra. A parkolási díjszabás az utóbbi hónapokban több ízben is az érdeklődés fókuszába került. A városi képviselő-testület több tagja, illetve a lakosság egy része is úgy véli: a szövetkezet jogtalanul szed óránként 50 centet, hiszen a város és a parkolási szövetkezet által kötött szerződésben 15 cent szerepel. Ennek okán februárban Ben- kócki Vendel és Ravasz Marián városi képviselők aláírás- gyűjtést indítványoztak. Hangsúlyozták: nem szerződésmódosítást szeretnének, hanem inkább azt, hogy a jelenlegivel összhangban szedjék a parkolódíjat. Mintegy kétezer aláírást sikerült összegyűjteniük; a polgármester ezzel szemben úgy érvelt, hogy az euróra való átálláskor elírás történt, és a korábbi 15 koronás díjat egyszerűen 15 centre írták át. Az érv még elfogadható is lenne, ha tavaly tavasszal nem került volna a testület elé egy javaslat, amely értelmében a parkolódíjat 15-ről 20 centre emelték volna. Egy 2012. április 24-i keltezésű dokumentum szerint a Dunaszerdahelyi Járási Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya is vizsgálatot folytat az ügyben. (as) Semmi sem derült ki a szilveszteri aranyosmaróti verekedésről Nem tudni, ki ütött először VRABEC AAÁR1A Aranyosmarót. Már nem foglalkozik a rendőrség a szü- veszter éjszakai verekedéssel, amelyben helyi romák és nem romák csaptak össze. Az indoklás szerint leheteden megállapítani, kikezdte. Az incidens nem sokkal éjfél után a romabálnak otthont adó vendéglő előtt tört ki. Sokak szerint, a gyújtózsinór a helyi polgármester újévi köszöntője volt, amelyben fehéreken élősködő parazitákról beszélt. Peter Lednár azt ígérte, rendet teremt a városban és harcot hirdetett a fehérek diszkriminációja ellen. A főtérről szétszéledő tömeg egy része szóváltásba keveredett a vendéglő előtt ácsorgó romákkal, majd az incidens verekedéssé fajult, dorongok és vasláncok is előkerültek. Szemtanúk szerint a kihívott rendőrök az autójukban ülve nézték, mi főijük az utcán, jelentésükben is csak veszekedésről volt szó, holott a heljd kórházban hét sérültet láttak el. Miután a szilveszteri tömeg- verekedésről és a rendőrök tétlenségéről cikkezni kezdett a sajtó, január 5-én a városba látogatott az akkori belügyminiszter, Daniel Lipšic, és elrendelte, hogy a hatósági beavatkozást a minisztérium ellenőrzési osztálya vizsgálja ki. Az február végén arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrök csak adminisztratív hibákat követtek el a jegyzőkönjw felvételénél, ezért tízen megrovásban részesültek. Nem indult eljárás etnikai és faji gyűlöletkeltés miatt Peter Lednár ellen sem, mert a nyomozó szerint újévi beszédében csak a munkanélkülieket sértette meg és nem uszított fajgyűlöletre. A nyomozó az újévi szónoklatról készült videófelvétel alapján megállapította, hogy a polgármester kihágást követett el, és az ügyet a körzeti hivatalnak továbbította. Az a mai napig sem döntött a bírság összegéről. A szüveszteri verekedés után az aranyosmaróti romák több mint egy hétig nem merték iskolába küldeni a gyerekeiket, mert bosszútól tartottak. Az amúgy is ellenséges hangulat fokozásához nagyban hozzájárult, hogy január 16-án Marián Kotleba és szimpatizánsai tartottak nagygyűlést a helyi amfiteátrumban. A szónokok végig arról beszéltek, hogy valójában a romák bántalmazták a nem romákat, de most már soha nem fog kiderülni az igazság, mert a rendőrség bizonyítékok hiányában lezárta a vizsgálatot.
