Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-07 / 156. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 7. Vélemény És háttér 5 A hellén pártoknak valóban magukon kell kezdeniük a takarékoskodást A görög pártok is a csőd szélén Nemcsak a görög állam, de az országot az elmúlt négy évtizedben felváltva kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) és a konzervatív Új Demokrácia (ND) is súlyosan el van adósodva: a két nagy párt a bőkezű állami támogatások begyűjtése ellenére százmillió eurós banki tartozást halmozott fel. MTl-HÁTTÉR A Paszoknak 112 millió eurós, az ND-nek pedig 120 milliós banki tartozása van, a mértéktelen hitelfelvétel miatt pedig már nyomozás is indult. Az államügyészség az ATE bank ötven munkatársával szemben hűtlen kezelés gyanújával adott ki idézést, miután fény derült rá, hogy a 90 százalékos állami tulajdonban lévő pénzintézet a Paszoknak 96,8, az ND-nek pedig 105 milliót kölcsönzött. A hitelek mögötti egyetlen garancia a 2016-ig tartó időszakra vonatkozó pártfinanszírozási bevétel volt. A görög pártok a rájuk leadott voksonként 9,39 eurós állami támogatásban részesülnek, ez egyike Európa legbőkezűbb pártfinanszírozási rendszereinek - az EU- átlag 3,73 euró. A belügyminisztérium szerint 2000 és 2011 között a Paszok 254, míg az ND 271 milliót vett fel az államkasszából. Látszólag a pártok és a nekik hitelező bankárok is úgy gondolták, hogy a helyzet örökre változatlan marad, főleg annak fényében, hogy a két párt évtizedeken keresztül stabilan 40 százalék körüli eredményeket ért el a választásokon. A két idei választás azonban felrúgta a korábbi status quót. A korábban kormányzó Paszok mindössze 12,3 százalékot szerzett, három évvel korábban még 44 százalékot kaptak a szocialisták. Ennek következtében a korábbi évi 22 milliós állami támogatás helyett most 7,5 milA görög szocialisták évi 2 2 milliós állami támogatást kaptak, most 7,5-öt, amiből ahitel- kamatokrase futja. hóval kell beérnie a pártnak. Ráadásul az ország adósságválsága által szükségessé vált megszorító intézkedések a pártokat is elérték: a pártfinanszírozás mértékét 20 százalékkal csökkentették, így a Paszok még adóssága kamatait sem tudja kifizetni. Az Új Demokráciának kisebb gondokkal kell szembenéznie: a júniusi választásokat 30 százalékos eredménnyel megnyerő párt csak kétmillió eurót vesztett a 2009-es választásokhoz képest, azonban a húszszázalékos levonás még nincs benne az idei 15 milliós összegben. A két párt a választásokat megelőzően azt állította, hogy az állami támogatások megfelezése esetén is képesek lennének törleszteni adósságukat, most azonban a spóroláson és a drága pártingatlanokból való kiköltözésen tanakodnak. A megszorításokat részben pártoló politikai erőknek így tehát maguknak is szembe kell nézniük a korábban a társadalom kárára véghez vitt, s a politikai szférát mindeddig kevésbé érintő spórolással, annak minden negatív következményével együtt. (Peter Gossónyi rajza)- Jézusom, azt álmodtam, hogy teljesen szabályos úton kellett titulust szereznem a Rendőrakadémián! KOMMENTAR Beteg érdekvédelem PÉTERFl SZONYA Úgy tűnik, csupán a médiákat háborította fel a bérkövetelések miatt betegeiket cserbenhagyó kórházi orvosok és most a kivizsgálásért pénz követelésével fenyegetőző általános és szakor- vosoktisztességtelen eljárása. Azokhallgatnak, akiknekkutya kötelessége volna - hiszen azért formálódtak- hangosan tiltakozni az orvosok etikátlanviselkedése miatt. Abetegekérdekvédelmi társulásairól vanszó. Szlovákiábanvagy háromszázat tartanak nyilván, s a Szlovák Páciens polgári társulás szerint tényleges tevékenységet 130 fejt ki. Bár eddig egyiksem tett sokat az 50 ezer fős tagság érdekeinek védelmében. Pedig lenne mit. Nem elég szörnyülködni azon, hogy az eperjesi kórházban kereskedtek a hiánycikknek számító onkológiai gyógyszerekkel. Tiltakozni kellene az ellen, hogy bár egyes rákgyógyszerek árát a gyártók 6 százalékkal csökkentették, a betegekkel 12 százalékos önrészt fizettetnek az egészségbiztosítók. Vagy hogy a nyilvántartott 47147gyógyszerből már csak5438teljes árát állja az egészségbiztosító. Az OECD felmérése szerint a környező országokban a háztartások gyógyszerkiadásai másfél százalékkal csökkentek, Szlovákiában 16,1 százalékkal emelkedtek. Nálunk az egészségüggyel kapcsolatos kiadások a családi költségvetés 25 százalékátviszikel. A betegek érdekvédelmi társulásai nem sok vizet zavarnak, ezért aztán a kormányzat nem veszi komolyan őket. Nem véleményezik az egészségügyi törvényeket, nincs képviseletük a kategorizációs bizottságban, ahol a gyógyszerek térítése dől el. így akadnak ritka betegségek, amelynél az egészségügyi segédeszközök térítése 67 százalékban az érintettre hárul, a biztosítóra csak 33 százalék. A havi 300-500 eurós kiadást a családok zöme nem tudja vállalni, és ezt a beteg sínyli meg. A betegek tényleges védelméről aligha lehet beszélni. Körülbelül 12 éve alakult a betegekjogait védő társulás, de úgy tűnik, mássalvan elfoglalva. Pedignormál is demokráciákban a bete- gekjogaitképviselőkegyfajta összekötő kapcsotjelenteneka beteg és az egészségügyi intézmény között. Szép, hogy a SzlovákPáciens polgári társulás végre hallatja hangját, desajnos, késve. Holott már márciusban megvitatta 25 betegtársulás a teendőket, és megegyeztek abban is, hogy az egészségpolitika hibáiról nyílt levélben tájékoztatjáka kormányfőt, aszakminisztertésaparlament egészségügyi bizottságát. Abaj az, hogy a levelet csak a múlt hét végén postázták. Mostvárhatjáka választ. FIGYELŐ Moszkvára szükség van Európa biztonságát csak közös erőfeszítésekkel és Oroszországgal együtt lehet erősíteni - jelentette ki Guido Westerwelle német külügyminiszter a Nyezavi- szimaja Gazeta című orosz lapnak. Az európai hitelválság elleni küzdelemről szólva kijelentette: „nem csupán tüneti kezelést akarunk végezni, hanem a válság gyökereit akarjuk felszámolni”. „Tökéletesen egyetértek Vlagyimir Putyin elnökkel, aki szerint Oroszországnak erős oka van arra, hogy tartalékvalutaként ragaszkodjon az euróhoz” - tette hozzá Westerwelle. (MTI) Különösen nagy mértékben csökkent az euróövezeti válságállamokba irányuló migráció, például Írországba és Görögországba Németország a legnépszerűbb bevándorlási célpont MTl-HÁTTÉR • Németország a legnépszerűbb bevándorlási célország a legfejlettebb ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai között, és a 34 tagország közül Németországban érzik magukat legjobban a migránsok. Az utóbbi két évben csökkent a bevándorlás, 2010-ben 4,1 millióan vándoroltak be a 34 tagországba, ami 2,5%-os mérséklődés. Különösen nagy mértékben csökkent az euróövezeti válságállamokba irányuló migráció, az Írországba bevándorlók száma például 55%-kal, a Görögországba bevándorlóké 31%-kal. Az előzetes becsléseken szerint a visszaesés tavaly is folytatódott. Ugyanakkor a Németországba irányuló migráció nőtt, éves szinten 10 százalékkal, ami a legnagyobb növekedés az OECD-n belül. Az euróövezet déli perifériáját elborító válság mélyülésével párhuzamosan a térségből egyre többen vándoroltak Németországba - például csak 2011 második felében Görögországból 15 ezer, Spanyolországból pedig 13 ezer bevándorlót regisztráltak -, a legtöbben azonban továbbra is Lengyelországból, Romániából és Bulgáriából költöznek Németországba. A bevándorlók munkapiaci integrációja is kiemelkedően sikeres, a felmérés szerint a berlini bevándorlók kétharmada viszonylag gyorsan talált legális, bejelentett állást, míg például Lisszabonban a megkérdezettek 79 százaléka, Brüsszelben pedig 71 százaléka arról számolt be, hogy nehéz munkát találni. A beüleszkedési folyamat lezárása a befogadó ország állam- polgárságának felvétele. Németországban ezen a területen is kedvező tendenciát mutatnak az adatok. Az országos statisztikai hivatal (Destatis) kimutatása szerint 2011-ben 106 900 külföldi állampolgár vette fel a német állampolgárságot, ami 5,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanakkor még így is csupán az állampolgárság felvételére jogosult - legkevesebb tíz éve Németországban élő - népesség 2,3 százalékának van német állampolgársága, vagyis van még bőven tennivaló az integráció területén - hívják fel a figyelmet elemzők, kiemelve, hogy állam- polgárság híján a német lakosságjelentős része - több mint 8 százaléka - nem tud részt venni a közösség életét befolyásoló döntésekben, mert nem rendelkezik választójoggal. Németországban 7,1 millió külföldi állampolgárságú ember él, ez a teljes, 82 milliós lakosság 8,2 százaléka. Németországban éí a legtöbb külföldi az Európai Unió tagországai közül, a lakosság egészéhez viszonyított arányt tekintve viszont Spanyolország az első 12,3 százalékkal. A Destatis adatai szerint 2011-ben 958 ezer bevándorlót regisztráltak, ami 1996 óta a legmagasabb érték, 2010-hez képest pedig 160 ezres - 20 százalékos - növekedés. A másfél évtizede nem tapasztalt nagyságú bevándorlási hullámot az euróövezeti államadósság-válság és az EU-hoz 2004-ben csadakozott kelet- közép-európai országok állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások feloldása indíthatta el a német statisztikusok szerint. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országokat együttvéve a bevándorlók száma 43 százalékkal nőtt tavaly. Lengyelországból érkeztek a legtöbben, 172 ezren költöztek a szomszédos nyugati országba. A második helyen Románia áll 95 ezer fővel, a harmadik pedig Bulgária, ahonnan 51 ezren vándoroltak Németországba. Magyarország ezen a listán a negyedik helyen szerepel 41 980 fővel. Magyarországra Németországból 25 ezren költöztek, a mérleg így 16 980 fős bevándorlási többletet jelez.
