Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-27 / 148. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 27. www.ujszo.com Kihelyezett összetartozási ülés Komáromban Szlovák-magyar feszültség egy bizottsági ülés miatt ÚJSZÓ-HÍR Pozsony. Pavol Paška (Smer), a szlovák parlament elnöke tegnap az ellen tiltakozott, hogy a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága ma a komáromi Selye János Egyetemen tart kihelyezett ülést. Paška szerint példa nélküli, hogy egy ország parlamentjének bizottsága más*ország területén tart hivatalos ülést. Problémásnak tartja azt is, hogy Budapest semmilyen módon nem jelezte az eseményt. A szlovák házelnök Magyarország pozsonyi nagykövetével, Balogh Csabával tartott találkozóján is hangot adott felháborodásának. „Az ajtó mindig nyitva áll, örömmel fogadjuk a magyar képviselőket, de szokványos, protokolláris és diplomáciai módon” - szögezte le. Emlékeztetett: nemrég Baloghgal tárgyalt több kétoldalú témáról, de a nagykövet nem beszélt neki a kihelyezett ülésről, holott ő is a meghívott előadók között szerepel. „Mintha nem tudta volna” -jegyezte meg Paška, akinek az sem tetszik, hogy az autonómiakérdésekkel is foglalkozó bizottság a szlovákiai magyarokról fog tárgyalni, szlovákiai magyar meghívott előadókkal, Szlovákiában. „Ez olyan, mintha a szlovák parlament médiabizottsága a magyar sajtótörvényről tárgyalna Budapesten” - véli a szlovák házelnök. Arra az újságírói kérdésre, mit tesznek, esetleg visszafordítják a magyar küldöttséget, mint annak idején Sólyom László államfőt, Paška elmondta, nem terveznek ellenlépéseket. ,A schengeni övezetben szabadon utazhat mindenki. Majd kiértékeljük a történteket” - magyarázta Paška. A szlovák házelnök beszélt arról is, hogy szándékában áll szorosabbra fűzni a szlovák és a magyar Interparlamentális Unió együttműködését, és pozsonyi látogatásra hívná Kövér László magyar házelnököt, (vps) Négy lépésben a még uniósabb unió felé Fico: támogatjuk az uniós központosítást ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány támogatja az uniós tagállamok mélyebb integrációját - jelentette ld tegnap Robert Fico a parlament európai ügyi bizottságának meghallgatásán. A kormányfő a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt kérte a testület beleegyezését a csúcson képviselendő szlovák állásponthoz. Meg is kapta. A csúcs egyik fő témája az uniós vezetők által előkészített integrációs dokumentum lesz. Ez az EU intézményeinek további hatásköri megerősítését tartalmazza - a tagországok parlamentjeinek és kormányainak rovására. Fico úgy véli, mindez elkerülhetetlen. A kormányfő a további integráció négy pilléréről beszélt, ezek egyike az integrált pénzügyi keret. „A közös, európai bankfelügyeletre kellene koncentrálnunk, a közös betétvédelemre” - mondta. A második a közös költségvetési politika, a harmadik a gazdaságpolitikák összehangolása. A negyedik lépés a brüsszeli szervek meghatalmazásának kiszélesítése. Magyarán: minél több olyan intézmény legyen, melyek vezetőit az uniós polgárok választják, nem pedig kinevezés útján kerülnek hivataluk élére. Jelenleg az egyetlen ilyen szerv az Európai Parlament. „Az ördög a részletekben bújik meg” - figyelmeztetett tegnap Fico. (MSz, TASR) RÖVIDEN Megéri kórházat takarítani Pozsony/Nagyszombat. Barátjának takarítócégét bízta meg a nagyszombati Egyetemi Kórház volt igazgatója a kórház takarításával évi 54 ezer euróért. Az ügyben az egészségügyi minisztérium szerint az a botrányos, hogy a cég közbeszerzés nélkül jutott a megrendeléshez, ráadásul úgy, hogy amikor azt elnyerte, még takarítónők sem álltak az alkalmazásában, sőt a cég profiljában takarítási munkák nem is szerepeltek. A kórház előző vezetése szerződést bontott azzal a két céggel, amely addig a takarítást végezte, emiatt összességében 160 ezer euró bírságot és elmaradt bevételt kellett kifizetnie. (SITA) Büntetés volt funkcionáriusoknak Pozsony. Egyhavi fizetése bánja több mit húsz, közéleti funkciót betöltő személynek, hogy nem adta le időben a va- gyonbevallását. Köztük van Štefan Nižňanský, a Szlovák Televízió volt vezérigazgatója, Kristián Takáč, a Radičová- kormány gazdasági államtitkára, Pavel Kandráč volt ombudsman, Ľuboš Majer, az SaS volt képviselője, Ľubomír Bulik, a hadsereg volt főparancsnoka, Paulína Štefaničová, a Szlovák Posta volt főnöke, Alan Sitár, a Nemzeti Autópályakezelő Társaság volt elnöke. (TASR) A kisebbségi kormánybiztos szerint három hónap, és megoldódik az ügy Vasúti feliratok: módosítás lesz, de ki lopta el az ekeli táblát? Pozsony. Munkacsoport dolgozza ki a magyar hely- nevekvasútállomásokon való elhelyezését lehetővé tevő törvénymódosításokat. Avasúttársaságtagad- ja, hogy alkalmazottai vet- tékle a magyar táblát az ekeli megálló épületéről. VERES ISTVÁN A jelek szerint az állami szerveknél van hajlandóság arra, hogy lehetővé tegyék a magyar helynévtáblák elhelyezését a vasútállomásokon. A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos tegnap a szlovák vasutak (ŽSR) és a közlekedési minisztérium illetékeseivel tárgyalt. „Jogászokból és más szakértőkből azonnali hatállyal munkacsoportot hívunk létre, hogy kidolgozza a vasúti és a kisebbségi nyelvhasználati törvény szükséges módosítását” - fejtette ki lapunk kérdésére A. Nagy. Az egyezség szerint két héten belül el kell készülnie a paragrafizált változatnak, amit a kormány elé terjesztenek. A kormánybiztos szerint három hónapon belül megoldódhat a nemzetiségileg vegyesen lakott települések kétnyelvű vasúti feliratainak ügye. „Ha nem ütközünk komolyabb akadályba” - teszi hozzá. Az egyelőre kérdéses, hogy a kormányhivatalon, vagy a miniszterelnökön keresztül viszik- e a kormányülés elé a javaslatot. „Legjobb lenne a miniszterelnökön keresztül” - véli A. Nagy. Éppen ebből a célból szeretne a közeljövőben találkozni Robert Ficóval. „Mindent meg fogok tenni, hogy kormányjavaslatként kerüljön a parlamentbe ” - nyilatkozta a kormánybiztos. A tegnapi tárgyaláson a vasút képviselői cáfolták, hogy a ŽSR alkalmazottai távolították el az ekeli vasútállomásról a civil aktivisták által elhelyezett magyar helynévtáblákat. „Elhatárolódtak a tábla eltüntetésétől” - mondta A. Nagy. Azzal érveltek, hogy az ilyen táblák kihelyezéséhez hasonlóan az eltávolításukhoz sincs jogalapjuk, és nem is tartják ezt az eljárást szerencsésnek. Ezzel szemben lapunknak múlt héten a ŽSR sajtóosztálya azt mondta, ők döntöttek az „Ekel” táblákleszereléséről. A. Nagy a múlt pénteki ekeli terepszemléjén ráadásul azt hallotta a helyiektől, hogy a táblákat környékbeliek szerelték le éjszaka. „Azt mondták, tudják, kik voltak. Nem vasutasok, nem falubeliek, hanem valakik a környékről. Nevet nem mondtak” - árulta el a kormánybiztos. Bugár: a nagyszombati Cirill és Metód Egyetemről most érdekes módon hallgatnak Főiskola lesz a Selye János Egyetem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Főiskolává minősítené át a komáromi Selye János Egyetemet az oktatásügyi minisztérium, a törvényjavaslatot tegnap utalták tárcaközi egyeztetésre. Az egyetemek komplex akkreditációja 2009-ben fejeződött be. A Selye nem teljesítette az egyetemi képzés szintjének feltételeit, ezért az Akkreditáci- ós Bizottság a besorolatlan főiskolák csoportjába való átsorolását javasolta (a másik két csoportba az egyetemekés a szakfőiskolák tartoznak). Az erről szóló törvényt még az első Fico-kormány oktatásügyi minisztere, Ján Mikolaj (SNS) fogadtatta el, emlékeztet Bugár Béla, a Híd elnöke., A Selye akkor még csak négy éve működött, végzősei még nem voltak, nem tisztességes, hogy ugyanolyan kritériumok alapján bírálták el, mint a több évtizedes múltú egyetemeket” - szögezi le Bugár. Hozzátette, lépéseketterveznekaz ügyben. Azt is megjegyezte, a 2009-es akkreditáció során a nagy- szombati Cirill és Metód Egyetem főiskolává való átminősítését is javasolták. A minisztéKicsivel homályosabb a jövő rium most erről érdekes módon hallgat” - teszi hozzá a Híd elnöke. A javaslatot a hazai magyar politikusok a Robert Fico kormányfő által ígért kisebbségi status quo megsértésének tartják. A status quo a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesi poszt megszüntetése után második alkalommal sérül súlyosan, figyelmeztet az MKP. A kormány drasztikus módon beavatkozik a magyar nyelvű felsőoktatási képzésbe” - szögezi le Szigeti László, a párt alelnö- ke. Az MKP belföldön és nemzetközi fórumokon is mindent megtesz annak érdekében, hogy a Selye megőrizze egyetemi besorolását. Szlovákiában a lakosság számához képest sok az egyetem, 20 nyüvános, 3 állami, és 12 magánkézben levő működik. A 2002-es felsőoktatási törvény módosítása során a trencséni Menedzsment Főiskola kivételével valamennyi hazai felsőoktatási intézményből egyetem lett. A Selye János Egyetemet törvénnyel hozták létre 2004-ben az akkori MKP javaslatára, ezért minden, vele kapcsolatos változtatáshoz törvénymódosításszükséges. (vps) Több pénzt követelnek a magánorvosok az állami egészségbiztosítótól, kartellezéssel vádolják őket A beteg fizet, ha nem lesz az orvosnak szerződése ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem írják alá a magánorvosok az új szerződéseket az Általános Egészségbiztosítóval, ha az nem emeli meg az egyes beavatkozásért fizetett összegeket. A szerződés aláírása viszont közvetlenül a pácienseket, a biztosító ügyfeleit érinti: ha ugyanis az orvosnak nincs szerződése a biztosítóval, akkor a betegnek meg kell térítenie az ellátás, valamint a gyógyszerek teljes árát. A helyzet súlyos, június 30-ig, azaz szombatig egyezségnek kellene születni, a jelenleg hatályos szerződések ugyanis akkor járnak le. Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának elnöke és Marián Kollár, az orvoskamara elnöke szerint az orvosok két-három napot hajlandók lennének ingyen dolgozni, ám gyógyszereket nem írhatnak fel olyan biztosító kontójára, amellyel nincs szerződésük. Egyelőre patthelyzet van, érdemben a minisztérium sem reagált: ugyanazt állítja, amit a biztosító, hogy az orvosok követelése irreális, a biztosítónak nincs pénze emelésre. Zvolenská szerint etikátlan az orvosok részéről, hogy abban az időben állnak elő ilyen követelésekkel, amikor a tárca is és a biztosító is azon dolgozik, hogy a tartalékalapból felszabadított 50 millió euró mielőbb eljusson a munkáltatókhoz az orvosok és nővérek bérének emelésére. Mint Zvolenská mondta, ebben az esetben munkáltatónak tekinthető a Magánorvosok Társulása és az orvoskamara is, hiszen a magánorvosok is tagjaik. Zvolenská hangsúlyozta, a biztosító kötelessége, hogy megtérítse az ellátás és a gyógyszerek költségeit. Azt viszont egyelőre nem tudni, törvényileg valóban elő- állhat-e olyan helyzet, hogy szerződések híján a betegnek valóban meg kell fizetnie az orvosi ellátást. Az orvosok 71 százaléka egyetért azzal, hogy nem írják alá az új szerződéseket. A biztosító közben beadvánnyal akar fordulni a versenyhivatalhoz, mert kartellezéssel gyanúsítja az orvosokat. Szóvivője elmondta, az év elejétől csaknem 14%-kal emelték meg az orvosoknak fizetett összeget, a jelenlegi 6,5%-kal együtt, amit most fel tudnak ajánlani. A szakorvosoknak havi 5%-os emelést ajánlott. A biztosító szerint az orvosok mostani, egységes, 27%-os emelési követelése irreális és felelődén, (sán, SITA TASR)
