Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-27 / 148. szám, szerda
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 27. Az ellenzék bojkottálta a szavazást; Mika, Rezník, Gučík - valószínűleg ebből a hármasból kerül ki az új vezérigazgató A Smer leváltotta a közszolgálati médiák vezetőjét (TAS R-fe I véte I) Pozsony. A Smer menesztette Miloslava Zemko- vát, az RTVS vezérigazgatóját, a szavazást az ellenzék bojkottálta. Új vezérigazgatója nyáron lehet a közszolgálati tévének és rádiónak. A parlament 14 év után váltott le ismét tévéigazgatót. ÚJ SZÓ-HÍR Hosszúra nyúlt vita után döntöttek a képviselők Zemková sorsáról. A titkos szavazást az ellenzék bojkottálta, mivel szerinte a kormánypárt kitalált indokokkal akart megszabadulni a médiafőnöktől. Az ellenzék politikai bohózatról, a törvény megerőszakolásáról, hatalmi úthengerről beszél. A Smer azzal védekezett, hogy a törvény szerint jár el. A leváltásra végül 82 képviselő szavazott, így mától már nem Zemková az RTVS vezér- igazgatója, de a döntést az alkotmánybíróságon akarja megtámadni. Vitatható indokok Zemková leváltása vélhetően jogilag megkérdezhető módon történt. A parlament kulturális és médiabizottsága hetekkel ezelőtt névtelen levelet kapott, mely szerint Zemková törvénytelenül írt ki versenypályázatot. A törvény szerint az RTVS igazgatójának minden, 100 ezer euró feletti közbeszerzésről informálnia kell az RTVS tanácsát. Ezt a levélíró - és az argumentációt átvevő Smer szerint - Zemková elmulasztotta. A verseny- pályázat viszont még nem ért véget, így egyes jogi vélemények szerint erre még alkalma lett volna a vezérigazgatónak. Ez a véleménye a Tévé- és Rádiótanács elnökének és az ellenzéki képviselőknek is. A Smer viszont ragaszkodott ahhoz, hogy Zemková törvényt sértett, ezért visszahívását javasolta. Az igazgató emiatt panasszal élt a bíróságon, előzetes utasítás kiadását kérte, hogy amíg nem dönt a bíróság a leváltási javaslat törvényességéről, addig ne lehessen erről szavazni a parlamentben. Az illetékes pozsonyi járásbíróságnak közel két hét is kevés volt az előzetes döntés meghozatalára, így tegnap szavazhatott a parlament. Jogászok szerint könnyen lehet, hogy a bíróság végül Zemkovának ad igazat: ebben az esetben jelentős anyagi kárpótlástkérhet. Ki váltja Zemkovát? A Smer képviselői nem beszélnek arról, ki a kiszemeltjük. A 15 napon belül kiírandó versenypályázattal takaróznak, amire elvileg bárki jelentkezhet. Az új igazgatót a parlament választja. Háttérinformációk szeZemková csomagolhat rint három személy került szóba a Smemél. Az egyik Václav Mika, értesüléseink szerint ő a legesélyesebb. Mika korábban az Express rádiót, majd a Markíza tévét vezette. Esélyes lehet .ifj. Jaroslav Rezník is - ő korábban közel egy évtizedig irányította a Szlovák Rádiót, majd a Fico- kormány alatt az állami TASR hírügynökség igazgatója lett és máig az. A harmadik befutó Michal Gučík lehet. Ő 2010-2012 között a TA3 hírtelevízió igazgatója volt. Pályáját színészként kezdte, majd egy reklámügynökség vezetője volt (egyebek mellett az SNS 2010-es botrányos, cigányozós kampánya fűződik a nevéhez). Tévémegszállások A tévéigazgatók cseréje a kormányváltások egyik kötelező rituáléja - csak a módszerek változnak. Vagy visszahívják a tévé főnökét, vagy magától távozik, esetleg törvényt változtatnak, hogy megszabaduljanak tőle. Közben az STV nézettsége és befolyása egyre csökkent, így egyre kisebb a tétje annak, hogy ki vezeti. S egyre kevesebbet tud profitálni belőle az aktuális kormány. A köztévének a rendszerváltás után 13 igazgatója volt, Zemková - a közös intézmény vezetőjeként - a tizennegyedik. A leggyorsabban 1990 és 1994 között mentek az igazgatók. A csúcsot Vladimír Strnisko tartja, ő 1990 januárjában egy napig vezette az STV-t. A leghosszabb ideig Milan Materák, közel négy évig (1998-2002). A hatalom a harmadik Meči- ar-kormány alatt (1994- 1998) szállta meg a legbrutálisabban a köztévét. Mečiaréknak a szervilis Jozef Darmo is túl langyos volt, 1996-ban Igor Kubišt tették meg igazgatónak, aki a kommunista időkre emlékeztető propagandaadóvá züllesztette a médiát. Zemková előtt Kubiš volt az utolsó igazgató, akinek leváltásáról a parlament döntött. Akkor a kormánypárti képviselők állva tapsoltak a leváltásról szóló döntés kihirdetése után. Tanácsok mögé bújva 1998 után a tévéigazgatót már nem a képviselők, hanem a parlament által kreált tévétanács tagjai választották. Ez egy elvileg független szervezet - tagjait hat évre választják, a testület harmada kétévente cserélődött-, ám a pártok így is megőrizték politikai befolyásukat. Richard Rybníček távozása után 2006- ban, a Fico-kormány által preferált Radim Hreha lett a vezér- igazgató, őt másfél év után StefanNižňanskýváltotta. A tévében óriási adósságokat felhalmozó Nižňanskýtól nem tudott gyorsan megszabadulni a 2010-ben hatalomra lépő Radičová-kormány (nem volt többsége a tévétanácsban). Nagyrészt ezért vonták össze a köztévét és a közrádiót, hogy így megszűnjenek az addigi igazgatói posztok, s új csúcsvezetőt kelljen választani. így került a tévé élére az addig a Szlovák Rádiót vezető Zemková. Szakértők szerint viszonylag jól vezette a közmédiát, csökkentve annak hiányát. Elemzők szerint a hatalom több ok miatt is beleköthetett volna Zemkovába, ám végül egy banális - és lehet, hogy jogtalan - indokkal váltotta le. Az igazgatócserék a közrádiót nagyrészt elkerülték. Ifj. Jaroslav Rezník, akit Mečiarék ültettek a rádió elnöki székébe, 1998 után is a helyén maradt. Az őt váltó Zemkovát 2006 után a Fico-kormány sem mozdította el, igaz, tett néhány erőtlen kísérletet. Őket egyrészt az mentette meg, hogy a rádió nem volt annyira szem előtt, mint a köztévé, másrészt viszonylag jó gazdasági eredményeket és objektív tájékoztatást tudott felmutatni. (MSz) Talán harmadszor is megnyitják a rendszert, hogy aki akar, kiléphessen; a pályakezdőknek nem lesz kötelező a belépés Ismertette a szakminiszter a II. pillérbeli változásokat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Elképzelhető, hogy Robert Fico kormánya harmadszor is megnyitja a nyugdíjrendszer második pillérét, hogy aki akar, kiléphessen. Ezt tegnap jelezte a munka-, szociális-, és családügyi minisztérium, azzal, hogy ugyan a nyugdíjrendszer módosításai között ez nem szerepel, de a jövő évben lehetséges, hogy újra megnyitják. Már az első Fico-kormánynak is az volt a célja, hogy minél több embert „kiűzzön” a második pillérből, azzal az indokkal, hogy nem éri meg ott takarékoskodni. Elemzők szerint azzal, hogy a kormány 9-ről 4%-ra csökkenti a második pillérbe utalt összeget, még kevesebb megtakarításai lesznek az ügyfeleknek, de a kilépést még ebben az esetben is nagyon meg kell fontolni, ugyanis az első pillérből, vagyis a Szociális Biztosítóból érkező állami nyugdíj a mai negyvenesek és fiatalabbak számára még a második pillérnél is bizonytalanabb. Ján Richter munkaügyi miniszter szerint tisztában vannak vele, hogy az első pillér a jelenlegi formájában anyagilag tarthatatlan, főleg a demográfiai mutatók miatt, mert egyre több lesz a nyugdíjas, és egyre kevesebb a befizető. A tárca ezért - a hivatalos megfogalmazás szerint - nagyobb szolidaritást vezet be az állami nyugdíjak kifizetésében. Azoknál, akik az átlagbérnél kevesebbet keresnek (ez tavaly 786 euró volt), a nyugdíjat a keresetükből számítják ki, ehhez jön még 16%-a annak az összegnek, amely hiányzott az országos átlagbér eléréséhez. A minisztérium szerint ezt fokozatosan 22%-ra emelnék. Azoknál, akik az országos átlagbér 1,25-szörösénél többet kerestek, mostúgy számítják kia nyugdíjt, hogy az átlagbér 1,25-szörösét meghaladó ösz- szegnek a 84%-át ismerik el. Ezt 60%-ra csökkentenék. 2016-ig nem emelkedik a nyugdíjkorhatár, 2017-től pedig mindig az aktuális átlagélettartam függvényében. Változik a nyugdíjemelés módja is, egyre kevésbé veszik figyelembe az országos átlagbért, s egyre nagyobb arányban az inflációt. Ez már jövő januártól így lesz, fix összeggel (a jövő évben kb. 8 eu- róval) emelkedik mindenki számára a nyugdíjat. 2017-től pedig már csak az ún. nyugdíjasinflációt, vagyis a nyugdíjasok által leginkább fogyasztott termékek árnövekedését veszik alapul az emelésnél. A második pillérben a legnagyobb változás, hogy a bruttó bér eddigi 9 százaléka helyett csak 4 százalék folyik be a ma- gán-nyugdíjszámlára. További változás, hogy ehhez még hozzáfizethetünk - az eddigi bejelentések alapján úgy volt, hogy 2 százalékot, amely leírható lesz adóalapból. A minisztérium tegnap ezt pontosította. Bármennyit hozzáfizethetünk a 4 százalékhoz, de csak 2 százalék lesz leírható az adólapból. További változás, hogy nem lesz kötelező a pályakezdők számára a második nyugdíjpillérbe való belépés; 35 éves korukig dönthetnek arról, be akamak-e lépni a rendszerbe, mondta Jozef Budán államtitkár. (sán) A luxus lakóhajók gyártása kiegészítő tevékenység lehetne, magát a hajógyárat nem mentheti meg Luxus lakóhajók, houseboatok készülhetnek Komáromban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Komárom/Bécs. Luxus houseboatok - lakóhajók, úszó lakószigetek - gyártását tervezi a komáromi hajógyárban Orsós Gábor, magyar származású osztrák vállalkozó - számolt be róla az AFP hírügynökség. Peter Bulla, a hajógyár vezér- igazgatója lapunk kérdésére megerősítette: megkezdődtek a tárgyalások a vállalkozóval, de még csak az elején tartanak egy hosszú folyamatnak. Jó esetben október-november tájékán kezdődhetne a gyártás. „Tudni kell azt is, hogy egy teljesen más profilú termékről van szó, mint Úszó lakóhajó Terület: 20 x 37 négyzetméter, összesen 1000 négyzetméternyi lakótér 14 utas és 4 fős legénység befogadására alkalmas 12 ezer liter ivóvíz felvételére alkalmas Két motor, hatezer literes üzemanyagtartály Ára 5,2 millió euró r * A videót az uj«o,cont-ra kattintva láthatják. amit eddig gyártottunk, éppen ezért a lakóhajóknak csak egy bizonyos részét, a hajótestet tudjuk magunk elkészíteni - mondta. -Az egyik lehetséges változat szerint a további munkafázisokat az általunk bérbe adott szerelőcsarnokokban végezhetné egy erre szakosodott cég.” Orsós a hírügynökségnek azt is elárulta, hogy eddig ilyen lakóhajókat még nem gyártatott, de szerinte 18-24 hónapon belül elkészülhet az első. „Világszerte nagy az érdeklődés, megvannak az első előzetes megrendelések” - tette hozzá. Komáromban évente 5-15 lakóhajó készülhetne. A komáromi hajógyárat megszűnés fenyegeti, jelenleg egyeden hajón sem dolgoznak, az utolsót április végén bocsátották vízre. A gyár már csak mintegy hetven személynek tud munkát biztosítani, ők vaskonstrukciókat készítenek. Te- herhajó-megrendeléseik lennének ugyan, ám a bankok nem nyújtanak áthidaló hitelt a gyártás finanszírozásra. Bulla tájékoztatása szerint tovább tárgyalnak a bankokkal a lehetséges pénzügyi megoldásokról. A luxus lakóhajók gyártása kiegészítő tevékenység lehetne, magát a hajógyárat nem mentheti meg. (vkm) (Látványterv: Orsós Island
