Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-26 / 147. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 26. www.ujszo.com Fura román presztízsharc Bukarest. A román alkotmánybíróság elé került az a vita, hogy Traian Bas- escu államfő vagy Victor Ponta miniszterelnök képviselje-e Romániát a június végi EU-csúcson, miután az államfő a taláros testülethez fordult ez ügyben. Eddig mindig Basescu vett részt az uniós csúcsokon, a május elején hatalomra került szociálliberális Ponta- kormány viszont megkérdőjelezte az államfő külföldi képviseleti jogának kizárólagosságát. Ponta szerint az alkotmánybíróságnak nincs joga eldönteni, melyikük utazhat Brüsszelbe. Romániában eddig azért nem merült fel ilyen élesen ez a vita, mert a rendszerváltás óta nem volt még igazi „társbérlet” az eltérő politikai irányultságú államfő és miniszter- elnökközött. (MTI) Rabosítják Nastaset Bukarest. A törvény- széki orvostani intézetnek kell döntenie arról, hogy átszállítják-e a börtönkórházba a két év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Adrian Nastase volt miniszterelnököt. Ezt tegnap közölte a Floreasca kórház, ahova szerdán - öngyilkossági kísérlete után - lőtt sebbel vitték be a politikust. A kórháztól a rendőrség kért állásfoglalást arról, lehetővé teszi-e a sérült állapota az átszállítást. A kórház így áthárította a döntés felelősségét. Nastaset mindeddig nem rabosították: egyetlen büntetés-végrehajtási intézet sem vette nyilvántartásba. Nem készült el ugyanis az őrizetbe vételi jegyzőkönyv, mivel ezt a kórházba szállítása megakadályozta. (MTI) Őrizetben a fő gyanúsított Újdelhi. Sikerült őrizetbe venni a 2008-as mumbai (Bombay) merényletsorozat egyik fő gyanúsítottját Újdelhiben. Abu Hamzát - aki Szajjad Zabiuddin néven vált ismertté - az Indira Gandhi nemzetközi reptéren fogták el még június 21-én. Egy öbölbeli országból érkezett az indiai fővárosba. Abu Hamza az Indiai Mudzsáhidek terrorcsoport tagja, indiai állampolgárként Pakisztánban vett részt terroristák kiképzésében, és terrortámadások megszervezésében. A 2008 novemberében Mumbaiban három nap alatt végrehajtott merényletsorozatnak több mint 165 halálos áldozata és 300 sérültje volt. (MTI) India elleni tüntetések, majd zavargások robbantak ki tegnap Kasmír indiai részén, miután leégett egy híres muzulmán szentély. Egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet a Szrinagar központjában álló, 200 éves, Abdul Kadir Dzsilani sejkről elnevezett mecsetben. A lakosok kövekkel dobálták a szerintük lassú tűzoltókat, akik azért megpróbálták elfojtani a lángokat. Rövid idő alatt több ezren gyűltek össze a környező utcákban, majd legalább négy elővárosban összecsapásokra került sor. (TASR/AP-felvétel) Rossz hír a Nyugatnak és Izraelnek Murszi Teherán felé fordul ÖSSZEFOGLALÓ Kairó/Teherán. Mohammed Murszi megválasztott egyiptomi elnök kijelentette az iráni Fars- nak adott interjújában, hogy a térségbeli stratégiai „egyensúly” megteremtése érdekében szélesíteni akarja Kairó és Teherán kapcsolatait. A jobb egyiptomi-iráni kapcsolatok „kiegyenlítik a nyomást a térségben, és ez része a programomnak” - mondta Murszi, kilátásba helyezve az Izraellel kötött békeszerződés felülvizsgálatát is. Murszi nyilatkozata valószínűleg aggodalmat kelt a nyugati hatalmakban, hiszen Iránt el akarják szigetelni atomprogramja miatt. Arra a kérdésre, helytállóak-e azok a jelentések, hogy első állami látogatásán Irán legfőbb regionális vetélytársának, az Egyiptomhoz hasonlóan főleg szunniták lakta Szaúd-Arábiát keresi fel, Murszi azt válaszolta: „Nem mondtam ilyet, és nincs eldöntve, hova megyek először. ” Egyiptom és a túlnyomórészt síita Irán az 1979-es iráni iszlám forradalom, valamint azután, hogy Egyiptom elismerte Izraelt, 1980-ban megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. Ezeket a mai napig nem állították helyre. Teherán általában ünnepelte az arab tavasz forradalmait az egyes országokban, úgy tekintett rájuk, mint az iszlám forradalom ihlette lázadásokra a Nyugattal szemben, bár Szíriában éppen az „ancien régime”- et, legjobb arab szövetségesét, a felkelést vérbe fojtó Bassár el- Aszad elnököt támogatja, magában Iránban pedig semmibe veszi a reformra vonatkozó követeléseket. (MTI, SITA) Éleződik a török-szíriai feszültség - Ankara fontolóra vette az áramexport visszafogását Két légi incidens is történt dériképpen elfogadhatatlan. Ugyanígy vélekedett Guido Westerwelle német külügyminiszter, aki hangsúlyozta: minden eszközzel meg kell akadályozni a helyzet további elmérgesedését. Tegnapra virradóra szíriai katonák újabb csoportja - 38 személy, köztük egy tábornok, két ezredes, két őrnagy és egy hadnagy - dezertált a hadseregből és menekült családjával együtt Törökországba. A CNN Türk értesülései szerint a csoport 224 főből állt, s menekülttáborban szállásoltak el őket. Törökország már 33 ezer szíriai menekültnek ad otthont a határ mentén felállított táborokban. Ezzel párhuzamosan a török energiaügyi miniszter bejelentette: Ankara a Szíriába irányuló áramexport visszafogására készül. Török cégek évi kétmilliárd kilowattóra elektromos áramot adnak el Szíriának, ami az ország energiaellátásának tíz százalékát fedezi. A kérdésben ma várható döntés. (MTI, ú) Kisebbségvédelem Emberi jogi stratégia Luxembourg. Jóváhagyták az EU-országok külügyminiszterei tegnap azt a dokumentumot, amely az unió stratégiai kereteit fogalmazza meg az emberi jogok és a demokrácia érvényesítésének területén a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban. A luxembourgi tanácskozáson elfogadott keretekhez cselekvési terv is kapcsolódik. Martonyi János magyar külügyminiszter ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a cselekvési terv 28. pontja a kisebbségekhez tartozó személyek védelmének alprogramjá- ról szól. A jogvédelem mind a nemzeti, mind a vallási kisebbségekhez tartozó személyekre vonatkozik. A Lisszaboni Szerződés előírja, hogy az unió kül- és biztonságpolitikájában meg kell jelennie az emberi jogi dimenziónak. Az EU-tagjelölt országok vonatkozásában eddig is voltak emberi jogi követelmények, a mostani keretek azonban univerzális érvényűek az unió számára. (MTI) Nagyon tart az USA-tól a WikiLeaks-alapító Assange garanciát kér Luxembourg/lsztambul/ Damaszkusz. Kemény hangú nyilatkozatot és újabb Szíria elleni szankciókat fogadtak el tegnap az uniós külügyminiszterek. Volt egymásiklégiincidensis Szíria és Törökország között, nem sokkal azután, hogy Szíria lelőtt egy F-4- es török gépet. ÖSSZEFOGLALÓ A török hadsereg CN-235-ös típusú kutató és mentőrepülőgépét, amelyet éppen a pénteken lelőtt F-4-es két pilótájának keresésére indított - Damasz- kusszal egyeztetve - akcióban vett részt, célba vette egy szíriai légvédelmi rakéta - mondta egy diplomáciai forrás az AFP-nek. „Ha egy repülőgépet célba vesz egy légvédelmi rendszer, a gép pilótáját figyelmeztetik a fedélzeti műszerek, s (ebben az esetben is) ez történt.” Nem tudni, hogy a kutató gép az incidens pillanatában a szíriai parti tenger, tehát a partoktól számított 12 tengeri mérföldes (22 kilométeres) sáv felett vagy pedig az azon kívül eső nemzetközi légtérben repült. A pénteken vagy szombaton történt második incidensről a török külügy számolt be az európai uniós és NATO-tagállamok diplomatáival tartott ankarai konzultáción. A szíriai légvédelem a múlt pénteken lelőtt egy kétüléses F-4 típusú török harci gépet, amely Ankara szerint fegyvertelen gyakorló repülésen haladt a nemzetközi légtérben nem sokkal az után, hogy rövid időre megsértette a szomszédos Szíria légterét. A lelőtt gép két pilótája eltűnt. Az incidens nyomán a NATO-tag Törökország a szervezet rendkívüli tanácsülésének összehívását kérte. Az Észak-at- lantiTanács ma ül össze. Dzsihád Makdeszi szíriai külügyi szóvivő tegnap ismét azt állította, a lelőtt török gép megsértette Szíria szuverenitását, „a Szíriái légvédelem reagált erre, s (a gép) Szíria területi vizeibe zuhant”. Visszautasította a török illetékesek „hazugságait”, és hangoztatta: „Azonnal reagálnunk kellett, akkor is le kellett volna lőnünk a gépet, ha történetesen szíriai lett volna.” Hangsúlyozta, Szíria nem tudta, milyen célpontra lőnek. Mint mondta, a török légierő F4 Phantom vadászgépe 100 méteres magasságban, a szíriai partoktól 1-2 km távolságban repült, s 2,5 km hatótávolságú légvédelmi ágyúval, nem pedig radarvezérlésű rakétával lőtték le. A gép roncsai, amelyeket vasárnap átadtak a török félnek, ezt bizonyítják. Több uniós ország külügyminisztere is elfogadhatatlannak minősítette a török gép lelövé- sét. A miniszterek tegnap egy kemény hangú állásfoglalást is közzétettek. Laurent Fabius, a francia diplomácia irányítója azt mondta: arról, hogy pontosan mi történt, eltérőek az értelmezések, de a lelövés ténye minÖSSZEFOGLALÓ Sydney. Julian Assange WikiLeaks-alapító a Sydney Morning Héráidnak adott tegnapi interjújában diplomáciai garanciákat kért arra, hogy az USA nem fogja őt bíróság elé állítani titkos dokumentumok nyüvánosságra hozataláért, miután London kiadja őt Svédországnak. A Londonban tartózkodó Assange a múlt kedden politikai menedéket kért Ecuador diplomáciai képviseletén, miután a brit Legfelsőbb Bíróság elutasította kiadatási ügyének újratárgyalását, s ezzel valószínűvé vált, hogy kiadják őt Stockholmnak, ahol szexuális bűncselekmények vádjával folyik ellene nyomozás. Ecuador tegnapig nem döntött a kérelméről. Assange attól tart, Svédország átadja őt az USA-nak, hogy ott bíróság elé állíthassák, amiért portálja két évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott kb. 400 ezer titkos, illetve bizalmas amerikai diplomáciai iratot. „Ha az USA garantálná, hogy eláll a vádesküdtszéki vizsgálattól és a WikiLeaks publikációs tevékenységének minden további vizsgálatától, az egy fontos garancia lehetne” - mondta Assange. Ismét felrótta az ausztrál kormánynak, hogy nem követi kellő komolysággal ügyének alakulását. „Amerikában az al- elnöktől kezdve mindenki úgy emleget engem, mint egy high- tech terroristát, csakúgy, mint a svéd miniszterelnök és a külügyminiszter, s erre (Julia) Gil- lard kormányának reagálnia kéne”-tettehozzá. (MTI,ú) Kövér még nem kapott levelet a kneszettől Magyar-izraeli feszültség MT1-HÍR Jeruzsálem/Budapest. Az izraeli parlament elnöke lemondta Kövér László házelnök izraeli látogatását a Nyirő-meg- emlékezésen való részvétel miatt - írta a The Jerusalem Post. Kövér a Raoul Wallenberg svéd diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett izraeli megemlékezésen vett volna részt. A magyar házelnök kabinet- főnöke erre reagálva vasárnap este azt mondta, Kövér László nem kapott értesítést a kneszet elnökétől arra vonatkozóan, hogy visszavonták volna az Izraelbe szóló meghívását. Veress László egyúttal furcsának találta, hogyReuven Rivlina sajtón keresztül üzen magyar kollégájának. Hozzátette, egyébkéntis okafogyottnak tartják a levelet, mert a magyar házelnök néhány nappal korábban, a szokásos diplomáciai csatornákon keresztül jelezte, hogy szervezési okok miatt nem ő, hanem Áder János államfő képviseli majd Magyarországot a je- ruzsálemi rendezvényen. Az izraeli lap azt írta, Rivlint fölháborította a megdöbbentő hír, hogy Kövér részt vett a Nyirő József író emlékére tartott rendezvényen. „Ön úgy döntött, hogy részt vesz ezen az eseményen, és nyüvánosan kifejezi szolidaritását azzal a személlyel, akinek pártja a magyar kormányon keresztül együttműködött a német náci gyilkosokkal a zsidó nép kiirtását célzó program megvalósításában” - idézte Rivlin levelét az angol nyelvű izraeli lap. EP-megfigyelők Timosenko nem volt jelen Kijev. Az ukrajnai Harkiv- ban folytatódott tegnap Julija Timosenko újabb pere, amelyben a már hivatali visszaélésért börtönbüntetését töltő volt kormányfőt ezúttal sikkasztással és adócsalással vádolták meg. Timosenko egészségi állapotára hivatkozva ezúttal sem jelent meg a tárgyaláson, mint ahogy a korábbi fordulókon, április 19-20-án és 28-án sem. Ott volt viszont a tárgyalóteremben Pat Cox, az Európai Parlament egykori ír elnöke és Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő. Őket az Európai Parlament bízta meg azzal, hogy megfigyelőként kövessék nyomon a Julija Ti- mosenkóvai szembeni jogi eljárásokat. (MTI)
