Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-26 / 147. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 26. www.ujszo.com Az egyik smeres ment, egy másik smeres jött Leváltották a megvádolt megyei alelnököt VRABEC MÁRIA Nyitra. Három héttel a le­mondása után a megyei képvi­selő-testület is leváltotta Vladi­slav Boríkot. A Nyitrai Megyei Hivatal volt smeres alelnökét az új megyeháza építésére kiírt pályázat manipulálásával vá­dolják, a gyanú miatt kilépett a pártból és posztjáról is távozni kényszerült. Helyére a párt ed­digi frakcióvezetőjét, Juraj Horváthot választották meg. A közgyűlés tegnap már csak törvény adta kötelességének tett eleget, mert az önkor­mányzati törvény nem tartal­mazza az alelnök önkéntes le­mondásának lehetőségét. Borik, aki a botrány kipatta­nása után még ragaszkodott posztjához, és csak a párt nyo­mására mondott le, a tegnapi ülésen nem volt jelen. Távollé­tében a 44 képviselő közül 32 szavazott a leváltására, 12-en pedig nem szavaztak. A volt al­elnököt visszahívták a megyei tanácsból és a közgyűlés szociá­lis bizottságának elnöki poszt­járól is. Parlamenti mutogatás utózöngéi Hlina bocsánatkérést vár Bugár Bélától ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Alojz Hlina egy he­tet ad Bugár Bélának, hogy el­nézést kérjen tőle, amiért a múlt héten a parlamenti folyo­són felfelé mutató középső uj­jal „intett be” neki. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) képviselője azt fon­tolgatja, hogy az ügyben a par­lament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságához for­dul. „Nem vagyok a bizottság előtti huzavonák híve, legin­kább annak örülnék, ha Bugár elnézést kérne tőlem a vulgáris gesztusért” - fogalmazott Hli­na. Ha a Híd elnöke egy héten belül nem kér elnézést, a kép­viselő eldönti, hogyan járjon el az ügyben. Bugár nem tagadja a történ­teket, de nem tetszik neki, hogy Hlina az ügyet előbb a sajtó elé tárta, s csak utána kereste fel őt. Ennek ellenére kész a bo­csánatkérésre, ha Hlina előbb megköveti Végh Dánielt. Véghet - akinek a neve sze­repel a Gorüla-iratokban - a Híd jelöltjeként június 19-én a Nemzeti Vagyonalap (FNM) felügyelőtanácsába választot­ták a parlamentben. Ez volt az egyik ellenőrző poszt, amely­nek betöltéséről az Egyzerű Emberek, a KDH, a Híd, az SD- KÚ és az SaS korábban meg­egyezett. Hlina akkor bírálta a jelölést, miután a parlament már dön­tött, ami kiváltotta Bugár nem­tetszését. A történteket a par­lament biztonsági kamerája rögzítette, Hlina pedig kikérte és közzétette a felvételt. „Nem fogok Hlina úrnak médiarek­lámot csinálni” - jegyezte meg az üggyel kapcsolatban a Híd elnöke. (SITA, vps) RÖVIDEN Határon túli műemlékek Kolozsvár. A magyar kormány olyan alap létrehozását tervezi, amely több tárca anyagi hozzájárulásával a határon túli magyar műemlékek megóvásához nyújt majd segítséget, jelezte Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Az alap létrehozásáról már elkezdődött az egyeztetés az érintett tárcákkal. Répás szerint az alap által finanszírozott műemlékvédelmi szakmai munkát a kormány a Teleki László Alapítványra bízná. (MTI) Nem írják alá az egészségbiztosítókkal a szerződést, ha azok nem fizetnek nekik többet Ismét követelőznek az orvosok Kollár új fronton támad (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Elképzelhető, hogy július elsejétől az Általános Egészségbizto­sító és az Union biztosító ügyfeleinek egy részét nem látják el majd a ma­gánorvosok. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nem írták még ugyanis alá az új szerződéseket e két bizto­sítóval, miközben a most hatá­lyosak június 30-án lejárnak. Marián Kollár, az orvoskamara elnöke el akarja érni, hogy a biztosítók többet fizessenek az ambuláns orvosoknak, vagyis a körzeti- és gyermekorvosok­nak, szakorvosoknak. 20 százalékos emelést köve­telnek, ami rendelőnként plusz 800 eurót jelentene, a két biz­tosító szerint erre nincs pén­zük. Marcel Forai, a 3,5 mülió ügyfelet tömörítő Általános Egészségbiztosító (VŠZP) elnö­ke szerint maximum 200 euró- val tudnak többet fizetni. Az érintett orvosok a biztosí­tóktól követelt pénzből nem­csak a nővérek magasabb bérét akarják fedezni, hanem a saját bérüket is emelni. Az ő minimá­lis bérüket ugyanis - ellentét­ben a kórházi orvosokéval - nem rendezi a tavaly év végén elfogadott törvény. Ellátás nélkül Abban az esetben, ha a biz­tosító nem talál forrást arra, hogy az orvoskamara követelé­seit teljesítse, a rendelők egy részében csak az életveszély­ben lévő betegeket látják el. Pontos számot nem tudni, Kol­lár szerint mintegy 3000 orvost képvisel a kamara, illetve a Zdravita polgári társulás, amely szintén csatlakozott a követelésekhez. Ez az ambu­láns orvosoknak mintegy a fele. Auiagánorvosok egy további csoportját képviselő Magánor­vosok Társulásának elnöke, Pásztor László szerint a legna­gyobb problémák a felnőtteket ellátó körzeti orvosok helyze­tével vannak. Ók azt akarják elérni, hogy a biztosítók a 60 és 80 év feletti páciensek után többet fizesse­nek. Pásztor szerint egyelőre felhatalmazása van az orvosok­tól, akik a Magánorvosok Tár­sulásnak tagjai, hogy ne írja alá a szerződéseket. Az év második felében, júli­ustól a biztosítók több pénzt kapnak az államtól, a kormány 50 mülió eurós tartalékalapját kapják meg, amelyet aztán a kórházaknak és a magánorvo­soknak is átutalnak, béreme­lésre. Adminisztratív okok miatt azonban szeptembernél hama­rabb feltehetően nem kapják meg a pénzt, így a magánorvo­sok egyelőre nem is emelték a nővérek bérét, holott ezt tör­vény írja elő. A kórházak ugyan eleget tettek a törvénynek, emelték az orvosok és nővérek fizetését is, de más szolgáltatá­sok rovására, tehát tovább nő­nek adósságaik a Szociális Biz­tosító és a beszállítók felé. Ma­rián Petko, a nem állami tulaj­donú kórházakat tömörítő kórházszövetség elnöke szerint ráadásul ez az 50 millió az év végéig sem lesz elegendő a bé­rekre. Fizethet a beteg Ha az ambuláns orvosok nem írják alá a szerződéseket a biztosítókkal, az orvosok csak az életmentő beavatkozásokat végzik el, vagy pedig kiszám­lázzák a betegnek a beavatko­zás díját, ami akár több ezer euróra is rúghat. Marcel Forai szerint irreális az orvosok követelése. Az or­voskamara és a magánorvosok társulása még tárgyal a két biz­tosítóval, a tervek szerint ma tájékoztatnak az eredményről. Pásztor László lapunknak ko­rábban úgy nyüatkozott, diszk­riminatívnak érzik, hogy miköz­ben a kórházi orvosok minimális bérét törvény rendezi, addig a magánorvosok béréről nem esik szó. Annak, hogy a magánorvosi rendelők nem emelték meg a nővérek bérét, Pásztor szerint épp az az oka, hogy nincs rá kere­tük. Pásztor László úgy véli, az a paradox helyzet is előállhat nem kevés helyen, hogy ha az egész­ségügyi nővér bérét a törvény szerint megemelnék, akkor az orvos jóval kevesebbet keresne, mint a nővér. A magánrendelők ugyanis nem engedhetik meg maguk­nak, hogy például ne fizessék ki a közüzemi számlákat, mert a szolgáltató azonnal kikapcsolja az áramot, vagy a villanyt, míg a kórházakban ezt tartozás ese­tén sem teszik meg, legalábbis nem azonnal. Pásztor szerint ugyanakkor még nagyobb gond, hogy főleg a kisebb tele­püléseken a körzeti orvos rá­kényszerülhet arra, hogy be­zárja rendelőjét. Végső soron tehát a pácienseken csattanhat az ostor, (sán) Kidolgozzák a szükséges törvénymódosításokat - kérdés, ki fogja megszavazni a parlamentben Vasúti táblák: besegítene a Kerekasztal ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Somolja. A Szlovákiai Ma­gyarok Kerekasztala kidolgoz egy törvényjavaslatot, hogy minden adminsztratív akadály elhárulhasson a kétnyelvű vas­úti táblák kihelyezése elől. A szervezet parlamenti képvise­lőknél is támogatást szeretne szerezni. A Smer frakciójának hajlandósága nélkül azonban lehetetlen bármit is megsza­vazni. A Kerekasztal a kétnyelvű vasúti táblák kapcsán már he­tek óta levelezést folytat a vas­úttársasággal (ŽSR). Az ekeli vasúti megálló aktivisták általi felújítása és a magyar megne­vezést tartalmazó táblák eltá­volítása kapcsán is információ­kat kért az illetékesektől. A hivatalos álláspont szerint jogi, technikai és terminológiai akadálya is van annak, hogy kikerüljenek a magyar felha­tok. A gyakorlatban ugyanak­kor több kérdés is felmerül a vasút eljárásának jogosságával kapcsolatban, figyelmeztetnek a Kerekasztal jogászai. „A törvény értelmezéstől függően lehetőséget ad a kétnyelvű táblák elhelyezésé­re, a vasút pedig nem veszi fi­gyelembe az érintett ren­delkezéseket” - szögezik le. Szerintük árulkodó a követke- zedenséggel kapcsolatban az is, hogy az Ekelen kifüggesztett kétnyelvű menetrend nem tűnt el, mindössze a látványosabb helynévtáblák. A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos ma tárgyal a témáról a vasút illetékeseivel. (ú,vps) Felmérés: ha csökken az elvezethető összeg, az ügyfelek csaknem 40 százaléka kilépne - a kormány azonban ezt egyelőre nem tenné lehetővé Az emberek 75%-a nem akar változást a II. nyugdíjpillérben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Eddig harmincez­ren írták alá a nyugdíjrendszer II. pülérének védelmében indí­tott ellenzéki petíciót. Az SD- KÚ, a Híd és az SaS által kez­deményezett petíció a jelenlegi 9 százalékos járulékarányt akarja megőrizni. Ha összegyűlik a 100 000 aláírás, a parlament a törvény értelmé­ben köteles foglalkozni a kér­déssel. Pavol Frešo, az SDKÚ elnöke szerint a párt politikusai és aktivistái egész nyáron gyűjteni fogják a támogató alá­írásokat. Nemcsak az ellenzéki pár­tok, de a magánnyugdíjpénztá­rak ügyfelei is ellenzik a válto­zást. A Hospodárske noviny napilap számára készített Fo- cus-felmérésből kiderül, hogy négy emberből három elutasít­ja a Fico-kormány tervét. Az emberek 75%-a ellenzi, még a Smer szimpatizánsainak nagy része, 65%-a is úgy véli, nem tudja elfogadni az általa vá­lasztott párt elképzelését. „A II. pillérben takarékoskodók már elfogadták azt a filozófiát, hogy az ide kerülő pénz az ő sa­ját vagyonuk, amit most valaki megpróbál elvenni tőlük” - fej­tette ki a Ivan Dianiška, a Focus ügynökség szociológusa. A felmérésből az is kiderül, ha a kormány 4 százalékra csökkenti az elvezethető összeget - üyen a kabinet aktu­ális terve -, csak a kliensek fele szeretne továbbra is a II. pillér­ben maradni, 37 százalék ki­lépne. Ugyanakkor a miniszté­rium nem tervezi, hogy általá­nosan lehetővé teszi a küépést a magánnyugdíjpénztárból - csak speciális esetekben en­gedné meg azok számára, akik a legalacsonyabb járulékot fi­zetik, s ezt is csak 2015-től. Egyébként ez is teljesen ellen­tétes azzal, amit az első Fico- kormány tett - akkor Ficóék kétszer is megnyitották a nyugdíjpülért, szórólapokon próbálták bizonygatni az em­bereknek, hogy mennyire nem éri meg a II. pillérben takaré­koskodni, hiszen az oda elve­zethető 9 százalék - az első Fi­co-kormány érvelése szerint ­alig hoz megtakarítást. Ezzel szemben a második Fico-kor­mány most a 4 százalékot - úgy tűnik - nem tartja kevésnek, mivel - legalábbis egyelőre er­ről nem esett szó - nem szán­dékozik megnyitni a II. púiért. A munkaügyi minisztérium kétkedve fogadta a felmérés eredményét. Jozef Burian (Smer) államtitkár szerint az emberek keveset tudnak a II. pillérről. „Eddig az emberek 30 százaléka azt sem tudta, hogy egyáltalán takarékoskodik- e a II. piüérben Most hirtelen két­harmaduk már tudja, mi a jó és mi nem az?“ -jegyezte meg. Ján Sebő szakértő arra fi­gyelmeztet, hogy mindenkinek alaposan meg kellene fontolnia a második pillérből való esede- ges küépést. Szerinte az első, áüami pillérben a nyugdíjak csökkenésének kockázata ma­gasabb, s a takarékoskodók ezt nem befolyásolhatják. Viszont a II. pülérben a nyugdíj nagy­sága a pénzügyi piac helyzeté­től függően alakul. „Ilyen hely­zetben egy lóra tenni nagyon kockázatos“-véli. (sán)

Next

/
Thumbnails
Contents