Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-26 / 147. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 26. Közélet 3 A józan ész vagy az internetes kalózók győzelme? A háttérben az uniós szervek hatalmi harca is állhat, ám még visszatérhet a téma Biztos, hogy a kukában végzi az ACTA Brüsszel. Egyre biztosabb, hogy tízéves előkészület után sem lép hatályba a sokat vitatott hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás, ismertebb nevén az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement). Az Európai Parlament július elején szavaz a megállapodásról, de már most biztos, hogy nem fogja jóváhagyni. Az ACTA ennek ellenére még visszakerülhet a brüsszeli politikusok asztalára. DEMECS PÉTER Idén év elején Európa-szerte százezrek tüntettek az ACTA elfogadása ellen. Eddig soha nem volt példa arra, hogy egy egyezség tervezete ilyen tömegeket mozgatott volna meg. Nem véletlenül: a megállapodás lehetőséget adna arra, hogy a határőrök illegálisan letöltött tartalom után kutatva ádapozzák az MP3-lejátszókat, a laptopokat. A közkedvelt Youtube vagy Wikipedia portálok tartalmának egy része is törvényellenesnek minősülne. Sikeres tömeges panasz Az Európai Unió történetében először történt meg az is, hogy egyetlen állampolgárnak sikerült annyi aláírást (több mint 2,4 milliót) összegyűjtenie egy petíció beadása érdekében, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságainak foglalkozniuk kellett felvetéseivel. Konkrétan azzal, hogy ne hagyjákjóvá az egyezményt. Az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága, melynek szavazása kulcsfontosságú volt a végleges parlamenti döntés szempontjából, végül igazat A Gorilla-tüntetéseken is feltűntek az ACTA ellen tiltakozó arcok adott az egyezmény ellenzőinek, s nem javasolja, hogy a parlament július 4-én Stras- bourgban elfogadja az ACTA-t. Uniós intézmények rivalizálása A képviselők az Európai Bizottság azon kérését is elutasították, hogy a parlament a hamisítás elleni egyezményről csak azután szavazzon, miután az Európai Bíróság is kimondta: a nemzetközi egyezmény összhangban van az uniós jogszabályokkal. A bírósághoz Kari de Gucht, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa fordult beadvánnyal. A bíróság döntése őszre várható. „Százszázalékos meggyőződésem, hogy az egyezményt akkor sem fogják elfogadni, ha a bíróság kimondja, hogy összhangban van az európai jogszabályokkal. Az ACTA már halott ügy. Ez politikai döntés volt” - nyilatkozta David Martin szocialista brit európai parlamenti képviselő. „Még egy abszolút pozitív bírósági döntés sem változtatna kifogásainkon” - fűzte hozzá Marietje Schaake a liberális ALDE képviselőcsoport tagja. Ezek a nézetek is igazolják a brüsszeli parlamenti körökben terjengő híreket, melyek szerint az ACTA már régen nem a hamisítás felszámolásáról, hanem az európai intézmények politikai harcáról szól. A parlament ugyanis a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően új hatásköröket kapott a nemzetközi szerződések elfogadása terén, s úgy tűnik, ezt a lehetőségét a jövőben gyakran kihasználja, hogy nemet mondjon az egyezményeket előkészítő Európai Bizottságnak. Félreértelmezhető egyezmény Az év eleji tömeges tüntetésekre utalva olyan ironikus megjegyzések is elhangzottak, hogy a demokráciamentes egyezményt és brüsszeli döntéshozást az „utca demokráciája” változtatta meg. A külkereskedelmi bizottság egyértelmű (19:12 arányú) döntését azzal indokolták, hogy az ACTA hatálybalépése után sérülhetnének az EÜ állampolgárainak alapvető emberijogai. A rendelet a testület szerint több ponton nehezen értelmezhető, vagy pontosabban: könnyen félreértelmezhető. Az ACTA előírásai ráadásul retroaktívak, tehát egy tíz évvel ezelőtt illegálisan letöltött videóért, vagy dalért is büntetés járna, „Az internet mindig is a szabad információáramlás jel(Tomóš Benedikovič felvétele) képe volt. Egy generáció nőtt így fel, kultúránk részévé vált, hogy a laptopjainkban több száz letöltött film, zenefájl van. Nem lehet, hogy egy döntéssel egyszerűen mindenkiből bűnözőt csináljanak” - mondta az Új Szónak Schaake. Nem vész el, csak átalakul A képviselők a bírálathoz ugyanakkor hozzáteszik: az ACTA nagyszerű alapja lehet egy hamisítás elleni új egyezmény megalkotásához, amely nem diszkriminálná az állampolgárokat, és hatékonyan segítene a hamisítás elleni harcban. A szlovák kormány már korábban kimondta, hogy nem szavazza meg az ACTA jelenlegi változatát. Néhány héttel ezelőtt négy másik európai bizottság is nemet mondott az egyezménynek, ezért olyan valószínű, hogy egy hét múlva a parlament sem fogja jóváhagyni. De Gucht biztos viszont állítólag a parlament elutasító döntése után is követelni fogja az európai bíróság döntését. Ezért nem kizárt, hogy az Európai Bizottság a bírósági határozat után ismét tárgyalásokba kezd, s az ACTA-ból kihúzza a vitatott pontokat. „Ebben az esetben elképzelhető, hogy ismét a parlamenti képviselők asztalára kerülne” - mondta lapunknak David Martin. Uniós források szerint ha az Európai Bíróság kimondja, az egyezmény összhangban van az uniós jogszabályokkal, az EB azonnal megkezdi a tárgyalások az ACTA új, valamivel*enyhébb változatáról. Ebből például kimaradnának az internetes oldalak tartalmára vonatkozó megszorítások, vagy az az előírás, amely lehetőséget adott volna a határőröknek, hogy átlapozzák a polgárok laptopját vagy mobiltelefonját, illegálisan letöltött tartalom után kutatva. Máshol hatályba léphet Az ACTA ratifikációjának európai bukásával a sokéves előkészület nem vész teljesen kárba. Ha az USA elfogadja, rá vonatkozni fog, tehát az Egyesült Államokba utazók felkészülhetnek az ellenőrzésekre. Az egyezményről szóló tárgyalások 2006-ban kezdődtek, nagy titoktartás közepette. A hivatalos előterjesztő Japán volt, ám leginkább az amerikaiak forszírozták megalkotását. A megállapodás tagjai az Európai Unió és tagállamai, továbbá Ausztrália, Kanada, Japán, a Dél-Korea, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok. A megállapodás szövegét 11 tárgyalási fordulót követően a felek 2010 novemberében véglegesítették. A regisztrációs díjat ne fizessék be, a honlap üzemeltetője úgysem tudja behajtani a pénzt Vigyázat: átverős honlapok a foci Eb-ről! Az épphogy bejutó SaS a második a listán A Smer a leggazdagabb, a Híd és az MKP sem szegény ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Internetes csalások lehetőségére figyelmeztet a labdarúgó Európa-bajnokság- gal kapcsolatban Miroslav Antoňak, a Fogyasztóvédelmi Központ nonprofit szervezet munkatársa. Tájékoztatása szerint a szlovák me-2012.sk és a cseh me-2012.cz honlapok első ránézésre az Európa-bajnokság hivatalos weboldalainak tűnnek, de tulajdonosuk a Flavio Contrepacore and Co Ltd. nevű cég, amely a hasonló honlapokon való bejegyzésért pénzt követel. A regisztrációkor alig lehet észrevenni a figyelmeztetést, mely szerint az oldalon való böngészésért pénzt kell fizetni a felhasználónak. „Az érintettek néhány hét múlva kapnak postán egy számlát a regisztrációs díj kifizetésére” - figyelmeztet Antoňak. Tavaly körülbelül 500 embert vertek át olyan honlapokkal (például: www.ms2011.sk), amelyek burkoltan fizetőssé tett regisztráció alapján kínáltak szolgáltatásokat. Akkor többen bírósági úton kértek jogorvoslatot. Antoňak hangsúlyozza: az illetékes szlovák bíróságok már megtiltották az ilyen összegek behajtását. „Az említett honlapok regisztrációs díja a 95 eurót is eléri. A társaság által elküldött számlát viszont az embereknek nem kellene kifizetniük, ugyanis törvénytelen követelésről van szó. Ügyanakkor azt tanácsolom az embereknek, hogy ha már regisztrálták magukat, ne reagáljanak a honlap üzemeltetőinek felszólítására” -mondta Antoňak. Információik szerint eddig egyetlen bírósági pert sem kezdeményezett a honlap üzemeltetője az átvert áldozatokkal szemben. „Teljes biztonsággal garantálhatom, hogy a jövőben sem fognak, mert nagyon jól tudják, hogy a bíróság a sértetteknek adna igazat” - mondta Antoňak. (SITA, dp) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Smer a leggazdagabb parlamenti párt Szlovákiában, míg a legnagyobb adósságot az SDKÚ halmozta fel - derül ki a 2011-re vonatkozó éves jelentésekből, amelyekkel a képviselők a parlament mostani ülésszakán foglalkoznak majd. A Robert Fico miniszterelnök vezette Smer vagyona megközelíti a 4,2 millió eurót, miközben valamivel több mint 163 ezer eurót kell törlesztenie korábban felvett hitelei után. A második Richard Sulik pártja, az SaS, amely 1,8 millióval rendelkezik, adóssága pedig 45 358 euró. A Híd 1,1 milliós vagyonával a harmadik. Bugár Béláék tartozása meghaladja a 220 ezret. A KDH kasszájában majdnem 554 ezer euró van, és 91 ezret kell törleszteniük. Az SDKÚ 154 ezres vagyona mellett tetemes, majdnem 1,3 milliós tartozást halmozott fel. A második legnagyobb adós a 2010-ben és idén is parlamenten kívül rekedt HZDS, amelynek 1,1 milliót kell „lefaragnia”, miközben a pártvagyon alig több mint 360 ezer euró. A tevékenységét tavaly kezdő Matovič-féle Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) vagyona megközelíti a 26 ezer eurót. A parlamenten kívüli politikai tömörülések közül az MKP-nak volt tavaly a legnagyobb vagyona (867 649 euró). A Berényi József vezette pártnak valamivel több mint 23 ezret kell törlesztenie. (TASR) Aki nem vigyáz, a világhálón verik át (TASR/AP-felvétel)
